Tagi kölcsönből tőkeemelés

Kérdés: A tagi kölcsönből származó követelésnek nem pénzbeli hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátását a Gt. nem zárja ki. A tagi kölcsön apportálásának számviteli elszámolásában kérem a segítségüket. Hogyan lehet könyvelni? A tagi kölcsön milyen módon válik apportálhatóvá?
Részlet a válaszából: […] ...a Gt.-ben előírt módon és időben, tekintettel az Szt. 35-36. §-ában foglaltakra is, valamint az, hogy a törzstőke, az alaptőke változását a cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyezze.A tulajdonos tagi kölcsön nyújtása miatti követelését – mint nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Veszteség rendezése tagi kölcsönnel

Kérdés: A saját tőke a jegyzett tőke alatt van már 2 éve, és azt pótoltatni kellene pótbefizetéssel, de van a cégben tagi kölcsön is. Lehet-e a tulajdonos által írt nyilatkozattal a tagi kölcsönt pótbefizetésként átkönyvelni? Még taggyűlési jegyzőkönyvre is gondolunk. A társasági szerződésnek tartalmaznia kell a lehetőséget?
Részlet a válaszából: […] ...nem pénzbeli hozzájárulásnak a társaság rendelkezésérebocsátása a Gt.-ben előírt módon és időben, valamint az alaptőke, a törzstőkeváltozásának a cégjegyzékbe történő bejegyzése. A Gt. hivatkozott elő­írásaimellett tekintettel kell lenni az Szt. 35. és 36...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Tagi kölcsön elengedésének illetékfizetése

Kérdés: Igaz, hogy 2008. január 1-jétől úgy változott az illetéktörvény, hogy az elengedett tagi kölcsön után a kft.-nek ajándékozási illetéket kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen!Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 11. §-a (1)bekezdésének c) pontja alapján az ajándékozási illeték tárgya a vagyoni értékűjognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése,továbbá az ilyen jogról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.

Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal

Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...betét,továbbá a vagyoni betéttel arányos tőketartalék, eredménytartalék együttesösszege, valamint– a vagyonmérlegben kimutatott vagyonváltozásból(nyilvánvalóan vagyonnövekedésből) a kilépő tagot arányosan megillető összeg,amelyet a kifizetéskor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.