Beruházás költsége saját munkavállalónál

Kérdés: Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének d) pontja alapján a bekerülési (beszerzési) érték részét képezik a beruházástervezés, a beruházás-előkészítés, a beruházáslebonyolítás díjai, közvetlen költségei. Aberuházás megvalósítása érdekében saját munkavállalói jogviszonyban álló műszaki ellenőröknek a bér és bérjárulékon felül milyen egyéb közvetlen költsége számolható el (pl. cafeteria, kiküldetési költség, telefon, üzemanyag stb.)? Egyúttal kérdés, hogy a kizárólag beruházással foglalkozó munkavállalók (ideértve az ingatlanfejlesztési projekten dolgozó igazgató, menedzserek, asszisztensek) bérköltsége aktiválható-e az adott ingatlanra?
Részlet a válaszából: […] ...ha megfelelően, egyértelműen az adott beruházásra dokumentált, része lehet a bekerülési (beszerzési, előállítási) értéknek. A cafeteria, a telefonhasználat díja azonban nem tekinthető a közvetlen költségek közé tartozónak (a telefon legfeljebb akkor, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 29.

Nőnapi virág, húsvéti nyúl elszámolása

Kérdés: A cafeteria és egyéb meghatározott juttatások 2019. 01. 01-i szigorítása kapcsán kérdezem: ha egy cég szeretne nőnapra virágot, húsvét alkalmával, illetve mikulásra a dolgozók gyerekeinek csomagot juttatni, keletkezik-e adó- és járulékfizetési kötelezettsége a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] A nőnap alkalmából adott virág, a dolgozók gyerekeinek adott húsvéti, Mikulás-napi csomag, az átadás alkalmával tartott ünnepség költségei az Szja-tv. 70. §-a (6) bekezdésének b) pontja alapján egyes meghatározott juttatásnak minősülnek, mivel olyan ingyenes vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Cafeteria "bérben"

Kérdés: Cégünknél megmaradt a cafeteria-rendszer, de belekerült, hogy lehet "bérben" is kérni az összeget. Jól gondoljuk-e – habár bérként adózik –, hogy nem bérköltségként, hanem a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell kimutatni az ilyen címen számfejtett összeget?
Részlet a válaszából: […] ...a bérköltségen belül természetben adott munkabérként elszámolni. (Tehát így is bérköltség!)A munkaszerződés módosításával járó cafeteriajuttatás feltételezhetően a munkáltatók többségének nem megfelelő, nem szimpatikus. Indokolt valamilyen más megoldást találni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Lakásbérlet díjának elszámolása

Kérdés: Egy közel 100 főt foglalkoztató társaság 2 lakást bérel a városban. A cég kötött szerződést a bérbeadóval. A lakásokban 1-1 fő dolgozóját szállásolja el, akik messze laknak a cég székhelyétől, nem tudják megoldani a mindennapi hazautazást. A lakások a feltételek hiánya miatt nem minősülnek munkásszállásnak. A belső szabályzatában a cég rögzítette, hogy a cégtől 200 km-nél távolabbi lakóhellyel rendelkező dolgozóinak albérletet biztosít. A cég a lakásbérleti számlák után minden hónapban megfizeti az Szja-tv. 70. §-a szerinti adókat. Helyesen jár-e el a cég, amikor ezt a fajta juttatást cafeteriaelemként kezeli, vagy az albérlet biztosítása (albérleti hozzájárulás címén) a munkavállalónál kellene, hogy összevonandó jövedelemként jelentkezzen?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján a cég helyesen jár el, amikor a lakásbérleti számlák után minden hónapban megfizeti az Szja-tv. 70. §-a szerinti adókat, a számla értékének 1,19-szerese után 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.

Hitel törlesztőrészletének fizetése

Kérdés: A 2012. 07. 05-én megjelent 5502. számú kérdéssel kapcsolatban lenne kérdésem. Társaságunk béren kívüli juttatásként, a meglévő cafeterián belül szeretné támogatni munkavállalóját havonta, a hitel törlesztőrészletének részbeni megfizetésével, munkavállalónk viszont adóstársként szerepel a hitelszerződésben. Ez esetben is kaphat ilyen támogatást, vagy csak az adós lenne rá jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...a cafeteria-rendszer keretén belül kívánják támogatni a munkavállalót havonta a lakás vásárlásához felvett hitel törlesztőrészletének részbeni megfizetésével, akkor ahhoz nem kell, hogy teljesüljenek a munkáltató által lakáscélú felhasználásra adott vissza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.

Cafeteriajuttatás két munkáltatónál

Kérdés: A munkavállaló két munkáltatóval áll munkaviszonyban, és mindkét esetben jogosult cafeteriajuttatásra. Mindkét munkáltatónál a cafeteria alapja a munkavállaló választása meghatározott elemek közül. Ezen nyilatkozat alapján – amely tartalmazza azt is, hogy más munkáltatótól ilyenben nem részesül – 2012. január, február, március hóra kapott önkéntes egészségpénztári és önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást "A" munkáltatójánál és "B" munkáltatójánál is. A márciusi utalást követően derült ki, hogy a munkavállaló helytelenül nyilatkozott, és nem kaphatta volna mindkét helyen a munkáltatói hozzájárulást. Ennek javítása hogyan történhet?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló annál a munkáltatónál, ahol előbb nyilatkozott,jogszerűen kapta meg a cafeteria keretében az adott összegű hozzájárulást. Amásik munkáltatónál azonban ezt – mivel nem kaphatta volna – bérjövedelemnekkell tekinteni, ezért utólagosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.

Erzsébet-utalvány több munkaviszony esetén

Kérdés:

Több munkavállaló is további munkaviszonyt létesített cégeinknél. A főállású munkaviszonyukban 2012-ben a havi 5000 Ft összegű Erzsébet-utalványt fogják kapni, mint béren kívüli juttatást. A törvényt úgy értelmezzük, hogy a munkavállalónak nyilatkoznia kell, hogy más cégnél kap-e béren kívüli juttatást, és csak egy helyen, a főállású jogviszonyában kaphatja a juttatást kedvezményes adózással. Jól gondoljuk?

Részlet a válaszából: […]   A válasz röviden az, hogy jól gondolják. Az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdése alapján béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak fogyasztásra készétel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 8.

Végtörlesztés a cafeteria rendszerében

Kérdés: A takarékszövetkezet a 2012. évi cafeteria rendszerébe a végtörlesztéshez adható munkáltatói támogatást is beépítené a többi – szja szempontjából – cafeteriába tartozó elemmel együtt. A dolgozók választhatnak a végtörlesztés és az egyéb elemek között. Ebben az esetben is adómentes mind a kifizető, mind a munkavállaló szempontjából a végtörlesztés?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre adott válaszban részletesenfoglalkoztunk.A végtörlesztéshez kamatmentesen nyújtható kölcsön. Az ígynyújtott kölcsön és a cafeteria rendszerébe tartozó elemek, ha összegszerűenazonosak is, összehasonlíthatatlanok, ha a cafeteria-rendszerbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Éves bérlet – kilépett a munkavállaló

Kérdés: A munkavállaló részére 2011. január hónapban éves BKV-bérletet biztosított a munkáltató. A munkavállaló március végén kilépett. A cafeteria­szabályzat alapján, ha a munkavállaló munkaviszonya év közben szűnik meg, a munkavállaló az éves cafeteriakeret időarányos részére jogosult. Amennyiben a munkavállaló az időarányos összeget meghaladóan vett igénybe cafeteriaelemet, az időarányos részen felüli összeget pénzben vissza kell térítenie. A visszatérítés milyen bizonylat alapján történjen, és hogyan kell elszámolni? Az éves BKV-bérlet után január hónapra bevallott és megfizetett személyi jövedelemadónak a visszatérítésre jutó arányos részét önellenőrzéssel visszaigényelheti-e a társaság?
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt egy megjegyzés a cafeteriaszabályzathoz.Helyes, ha a béren kívüli juttatások feltételeit szabályozzák, de a szabályozássorán figyelemmel kell lenni az Szja-tv. 69. §-a (5) bekezdésének a) pontjára,mely szerint az adót a kifizetőnek a juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Internetutalvány használata

Kérdés: Cégünk cafeteriajuttatás keretében internetutalványt ad az azt kérő munkavállalónak. Milyen bizonylat szükséges ahhoz, hogy ezt a juttatást adómentes természetbeni juttatásként kezelhessük? Elégséges egy, az internetszolgáltatóval kötött szerződés, amely a dolgozó nevére szól? Vagy havi számlát kell elkérnünk, amelyen szerepel az a tény is, hogy kiegyenlítésre került az összeg? Vagy olyan bizonylatra lenne szükség, amelyen az is szerepel, hogy a kiegyenlítés utalvánnyal történt?
Részlet a válaszából: […] A cégnek ahhoz, hogy az internetutalványt munkavállalóinakát tudja adni, ezen internetutalványokat meg kell vásárolnia azinternetszolgáltatótól. Ha a vásárláskor az internetszolgáltatóval kötött szerződésbenrögzíthető, hogy az internetszolgáltató által eladott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 24.
1
2