Külföldi napidíj kiszámítása

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy példán keresztül bemutatni, hogyan kell kiszámítani a külföldi napidíj összegét!
Részlet a válaszából: […] ...forintra átszámított összege után= a munkavállaló 15 százalék személyi jövedelem­adót, 10 százalék nyugdíjjárulékot, 7 százalék egészségbiztosítási járulékot, 1,5 százalék munkaerőpiaci járulékot (bérjárulékokkal együtt 18,5%-ot),= a munkáltató 2021-ben 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Külföldi napidíj kiszámítása

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy példán keresztül bemutatni, hogyan kell kiszámítani a külföldi napidíj összegét!
Részlet a válaszából: […] ...forintra átszámított összege után= a munkavállaló 15 százalék személyi jövedelemadót, 10 százalék nyugdíjjárulékot, 7 százalék egészségbiztosítási járulékot, 1,5 százalék munkaerőpiaci járulékot (bérjárulékok együtt 18,5%-ot),= a munkáltató 17,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

Biztosítási díj, munkabér vagy valami más?

Kérdés: A társaság a 333 E Ft-os biztosítási díjat elszámolta: T 55 – K 454, majd a munkavállaló nettó bérének védelme érdekében felbruttósította 500 E Ft-ra, amellyel megnövelte a rendszeres bérjövedelmet, és elvégezte a bérszámfejtést. A munkavállaló M-es lapján a 300. sorban a rendszeres munkabért, a 304. sorban a felbruttósított biztosítási díjat írta be, hivatkozva a kitöltési útmutatóra. A járulékok a megfelelő sorokban szerepelnek. A könyvelésre vonatkozó az 541/471-re elő kell írni a rendszeres bért és a felbruttósított biztosítási díjból a felbruttósító összeget? Ugyanis a 333 E Ft már szerepel az 55-ön. Így, ha a 471-ről utalással kifizetésre kerül a rendszeres nettó bér, előírásra kerül a rendszeres bér szja-, eü- és nyugdíjjáruléka (15+7+1,5+10%), és a felbruttósított biztosítási díj miatti szja-, eü- és nyugdíjjárulék 167 E Ft-tal, éppen nullára fut a 471. Helyes ez így? Ezek az adók maradhatnak az 541-en?
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelemből a munkavállaló terhei: 15 százalék személyi jövedelemadó, 10 százalék nyugdíjjárulék, 7 százalék egészségbiztosítási járulék, 1,5 százalék munkaerőpiaci járulék (együttesen 33,5 százalék). Mivel biztosítási díjként a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Nyugdíjas ügyvezető munkaviszonyban – járulékfizetés

Kérdés: Könyvelőtevékenységet végző kft. egyik tulajdonosa és ügyvezetője, aki saját jogú nyugdíjas, a tevékenységét a 2019-es évtől munkaviszony keretében végzi, a munkaszerződésben irodavezetői, könyvelői és ügyvezetői tevékenység van meghatározva. A munkaviszonyra, ill. a saját jogú nyugdíjra tekintettel felmerül-e a 7500 Ft-os egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjas nem minősül biztosítottnak, ennek megfelelően mentesül a 10 százalékos nyugdíjjárulék, valamint a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetése alól, illetve a munkáltatónak sem kell szociális hozzájárulási adót és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Külföldi napidíj könyvelése

Kérdés: Külföldi napidíj könyvelése a valutapénztárban, és feladása a munkabér számfejtése után.
Részlet a válaszából: […] ...külföldi napidíj alapján a munkavállalót terhelőT 3612 – K 462 = személyi jövedelemadó,T 3612 – K 463-1 = nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, munkaerőpiaci járulék bevallása és előírása a munkavállalóval szembeni követelésként,T 561 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Munkáltatói hozzájárulás önkéntes nyugdíjpénztári befizetéshez

Kérdés: Társaságunk az alkalmazottaknak a bruttó bér 7 százalékának megfelelő összeget juttat önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulásként, amelyből a munkavállalót terhelő adók levonása után fennmaradó nettó összeget utal az önkéntes nyugdíjpénztárba. Társaságunk a kiva szerint adózik. A fenti gazdasági eseménnyel kapcsolatosan szabályzatot készítettünk, amelyet a munkavállalókkal is elfogadtattunk. Társaságunk nem szeretné a munkaszerződést módosítani, és az alapbér részévé tenni ezt az elemet. Helyesen gondolkodunk? Az önkéntes nyugdíjpénztárba átutalt összeg kezelhető-e személyi jellegű egyéb kifizetésként?
Részlet a válaszából: […] ...adomány egésze jövedelem, amelyből a munkavállaló terhei 15 százalék személyi jövedelemadó, 10 százalék nyugdíjjárulék, 7 százalék egészségbiztosítási járulék, 1,5 százalék munkaerőpiaci járulék. A munkáltatót terheli a jövedelem egésze alapján 19,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Beltag munkaviszonyban

Kérdés: A bt. vezető beltagja tulajdonos és társasági szerződés szerint munkavégzésre kötelezett, a másik beltag munkavégzésre nem kötelezett. Vezető beltag lehet-e munkaviszonyban? Ha igen, elég-e taggyűlési jegyzőkönyvben rögzíteni, hogy feladatát munkaviszonyban látja el?
Részlet a válaszából: […] ...a feladatait, akkor a munkabéréből levonásra kerül a 15% személyijövedelemadó-előlegen túl,– a 10% nyugdíjjárulék,– a 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék,– a 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék,– a 1,5% munkaerőpiaci járulék.A bt. a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Családi kedvezmény könyvelése

Kérdés: Hogyan könyvelem a családi kedvezmény adókból igénybe vett összegét?
Részlet a válaszából: […] ...(járulékalap) számításba vétele mellett kevesebb lesz a levonandó személyi jövedelemadó (a fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összege), kisebb összegben (nulla érték esetén nem) kell azokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.

Kiva fizetése nyugdíjas tag kivétje után

Kérdés: Kivás társas vállalkozásnak saját jogú nyugdíjas tagja kivétje után is meg kell-e fizetnie a kivát? Mivel a szociális hozzájárulási adó tv. 455. § (3) bekezdésének a) pontja szerint a fenti tag jogviszonya nem eredményez adófizetési kötelezettséget – ugyanakkor a kiva a szociális hozzájárulási adó kiváltására (is) szolgál –, nem világos számomra, hogy – egy korábbi tájékoztatás alapján – miért kellene kivát fizetni ezen tag kivétje után, ha szociális hozzájárulási adót sem kell.
Részlet a válaszából: […] ...számol el, és amely járulékalapot képez az adóévben. Márpedig a nyugdíjas tagnak is kell nyugdíjjárulékot és (részben) egészségbiztosítási járulékot fizetni. A kiva több adójellegű kötelezettség kiváltására szolgál, de azt nem kezeli, ha valamely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Árfolyam-különbözet adózása

Kérdés: Részvényeink 10 000 Ft/db névértékben kerültek meghatározásra. 2001. évben több részvényestől visszavásároltuk a részvényeket 20% értékben, amit a részvényesek ugyanezen értékben meg is vásárolhattak. A 2016. évben az egyik részvényesünk (aki 2001-ben vásárolta meg a részvényét a névérték 20%-áért) felajánlotta részvényét társaságunknak megvételre, amelyet 100% névértékben visszavásároltunk. Van-e adófizetési kötelezettség? És ha van, akkor a visszavásárláskor kell levonnia és befizetnie társaságunknak, vagy csupán tájékoztatni kell az eladót az árfolyam-különbözetről?
Részlet a válaszából: […] ...mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyban megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a törvényben felsorolt egyéb járulékok, hozzájárulások együttes összege a tárgyévben el nem éri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.
1
2
3
9