Egyéni vállalkozó átalakulása gazdasági társasággá

Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó szeretne átalakulni családi gazdasággá. Hogyan tudja az egyéni vállalkozását lezárni és a családi gazdaságot indítani? A vállalkozásában termőföldek és mezőgazdasági gépek vannak. A gépek után az áfát hogyan tudja rendezni? A családi gazdaságba belépne a házastárs is, aki szintén egyéni vállalkozóként mezőgazdasági és bérbeadási tevékenységet végez. A mezőgazdasági tevékenységet folytatná a családi gazdaság tagjaként, de a bérbeadás maradna továbbra is az egyéni vállalkozásában. Neki szintén vannak földterületek és gépek a vállalkozásában, amit ő is bevinne a családi gazdaságba. Hogyan tudják az eddigi időszakot lezárni szja és áfa szempontjából, és hogyan tudják a családi gazdaságot indítani?
Részlet a válaszából: […] ...felelősségű társaság az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnéséig vállalt, az egyéni vállalkozót terhelő kötelezettségekért elévülési időn belül korlátlanul és egyetemlegesen felel. Az alapítás az egyéni vállalkozóval szemben fennálló követeléseket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Adószám-felfüggesztés szankciója

Kérdés: A régi Art. 24/A. §-a adószám-felfüggesztés szankcióját módosították a 2018. január 1-től hatályos új 2017. évi CL. törvény átmeneti rendelkezései a következők szerint: "271. § (10) E törvény hatálybalépése időpontjában fennálló adószám-felfüggesztést és fokozott adóhatósági felügyeletet az állami adó- és vámhatóság határozat kiadása nélkül, e törvény hatálybalépésének időpontjában hivatalból megszünteti. Ebben az esetben az adószám felfüggesztésének, illetve a fokozott adóhatósági felügyelet időtartama a felfüggesztés, illetve a fokozott adóhatósági felügyelet megszüntetésének időpontjáig tart". Tehát az új Art. szerint 2018. január 1-től már nincs érvényben az adószám-felfüggesztés szankciója. Az adószám-felfüggesztés szankciója visszamenőleges hatállyal került-e törlésre? Olvasatom szerint 2018. január 1-től került kivezetésre ennek a szankciónak az alkalmazása. Áfaönellenőrzéssel lehet-e levonással élni a 2018. január 1-jét megelőző adószám-felfüggesztés időszakára?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőség van arra, hogy az adószám-felfüggesztés hatálya alól kikerült adóalany a levonható adót az annak keletkezésétől számított elévülési időn belül vegye figyelembe. Legkorábban a 2018. január 20. napjáig benyújtandó bevallásban volt erre lehetőség, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 26.

Adószám törlése, visszaállítása után az áfa levonása

Kérdés: Kérdésem az Áfa-tv. módosított 137. § (2)-(3) bekezdéseivel kapcsolatos:
-ha egy cégnek 2020. 09. 25-én törölték az adószámát, majd kérésre 2020. 10. 06-án visszaállították, a jelen szabályok alapján a 09. 25-ig le nem vont áfa le nem vonhatóvá válik, a törlés időszakára eső teljesítésű bejövő számlák áfája pedig szintén nem levonható, hiszen adószám nélkül nem végezhet gazdasági tevékenységet;
-a módosítás vajon hasonló esetekben az elévülés idejére lehetővé teszi a törlés miatt le nem vont áfa levonásba helyezését? Tehát a mi esetünkben a 2020. 09. 25-én törölt adószám esetén is alkalmazható a levonás, a módosítás hatálybalépése után? Vagy ez a szabály csak a hatálybalépés után törölt adószám esetére ad megoldást?
Részlet a válaszából: […] ...ismételt megállapítására. A törvénymódosítás kimondja azt is, hogy ilyen esetben az adóalany adólevonási jogát az Art. szerinti elévülési időre figyelemmel, önellenőrzés útján érvényesítheti.Fel kell hívni azonban a figyelmet arra, hogy az Art. 16. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 4.

Nem érvényesített áfalevonási jog és következményei

Kérdés: Áfakörös cég tárgyi eszközt vásárolt áfásan, de az áfalevonással nem élt. Amennyiben 60 hónapon belül eladja a tárgyi eszközt, amiről áfás számlát állít ki, arányosítható-e a levonható áfa és milyen mértékben?
Részlet a válaszából: […] ...időszakban érvényesíteni lehet, azonban az Áfa-tv. 153/A. § (1) bekezdésének b) pontja ezt az időt 2 évben korlátozza. Az elévülési időn belül keletkezett, de a keletkezésétől számított maximum 2 éven belül nem érvényesített levonható adó esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 14.

Könyvvizsgálati kötelezettség elmulasztása

Kérdés: Milyen szankciókra számíthat az a kft., amelyik a könyvvizsgálati kötelezettség ellenére az elévülési időn belüli időszakra a beszámolóit nem vizsgáltatta felül könyvvizsgálóval?
Részlet a válaszából: […] Sajnos a kérdésben szereplő, a számviteli előírásokat súlyosan megsértő esetekre sem a számviteli törvény, sem a Ptk., sem a Btk. nem tartalmaz tételes szankciókat.Az Szt. 170. §-ának (3) bekezdése szerint, amennyiben az adóhatóság megállapítja, hogy az Szt. 154. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.

Egyéni vállalkozó által alapított kft.

Kérdés: Kérem, részletesen ismertessék a 2019. júliustól hatályos, egyéni vállalkozó által alapított kft.-vel kapcsolatos számviteli, adózási, illeték- és egyéb szabályokat!
Részlet a válaszából: […] ...nincs áfafizetési kötelezettség). A 18. § (2) bekezdése az előbbiekhez kapcsolódóan rögzíti a jogelőd egyéni vállalkozó elévülési időn belüli egyetemes felelősségét az átalakulásig (a kft. alapításáig) bezárólag szerzett vagyonhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Részjegy tulajdonosa nem lelhető fel

Kérdés: A szolgáltató szövetkezet végelszámolás alatt van. A jegyzett tőke összetevői: szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy. Az átalakított befektetői részjegy néhány tulajdonosa nem lelhető fel. Mi a helyes eljárás a vagyonfelosztás során? Mi legyen az ő vagyonrészükkel? Dönthet-e úgy a szövetkezet, hogy az ő részjegyüket arányosan elosztja a tagok között? Mi ennek az adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] ...az előzetes megállapodásnak megfelelően és a szövetkezetet terhelő költségek vállalása mellett – letétbe helyezi, és az általános elévülési időtartam (5 év) végéig őrizteti, ha időközben a részjegy tulajdonosa nem jelentkezik.Természetesen erre akkor kerülhet sor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Külföldi kötelezettség leírása

Kérdés: A vevőfolyószámla-egyeztetés kapcsán vettük észre, hogy egy külföldi vevő felé 134 euró kötelezettségünk áll fenn (jóváíró számlából pénzügyileg nem rendezett összeg), amely tétel 2016. december óta szerepel a könyvekben. A kérdéses cég azóta már megszűnt, így pénzügyileg rendezni nem tudjuk. Meddig kell a könyvekben ezt a tételt tartani? Jól gondoljuk, hogy társaságiadóalap-módosító bevételként történhet csak a kivezetés?
Részlet a válaszából: […] ...leírható. (A 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban azonban az így leírt tartozást indokolt feljegyezni, és a feljegyzést követő elévülési időn belül nyilvántartani!)A külföldi vevővel szembeni kötelezettséget – a szükséges lépések eredménytelensége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Számfejtett munkabér leírása

Kérdés: A bt. 2006-ban számfejtett 190.000 Ft munkabért a beltagnak, de a mai napig nem tudta kifizetni. Ha a beltag nyilatkozatban lemond, leírható-e a követelése? Ha igen, hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...és személyi jövedelemadót levonásba helyezték és bevallották, azt a munkabér miatti kötelezettség törlésekor – az 5 éves elévülési idő eltelte miatt – korrigálni nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.

Követelés elévülése

Kérdés: A 2015. évi szállítói tartozást hány év után lehet kivezetni a könyvekből, ha fizetési felszólítást nem alkalmaztak? Az azt terhelő áfát hogyan kell a nyilvántartásban rendezni?
Részlet a válaszából: […] ...öt év alatt évülnek el. Ez tekinthető az általános szabálynak. Ettől azonban írásban kötött megállapodásban el lehet térni: az elévülési idő 5 évnél több is, illetve kevesebb is lehet, az elévülést kizáró megállapodás nem lehetséges.A törvény szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.
1
2
3
6