Műszaki vizsgáztatás igazgatási szolgáltatási díjának továbbhárítása

Kérdés: Egy kft. személygépkocsik műszaki vizsgáztatását végzi engedéllyel, szerződése van erre a hatósággal, ugyanakkor, akik odaviszik a gépkocsit, megrendelőt írnak alá. A hatóság számviteli bizonylatot állít ki a vizsgáztatást végző kft. felé, majd a kft. a megbízója felé továbbszámlázza a hatósági díjat a saját díjával együtt. A hatósági díj elszámolólap alapján minden hónapban mint egyéb ráfordítás könyvelésre kerül, mert ezt átutaljuk a hatósághoz. Ezen összeget levontuk az iparűzési adó alapjából, mivel ez a bevételben is szerepel. Elfogadható-e ez az elszámolás, mivel az iparűzési adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve a ráfordításként könyvelt összeggel, ugyanis az már benne van a bevételben?
Részlet a válaszából: […] ...I. fejezete szerinti igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj – mint a közigazgatási eljárási illeték helyett fizetendő közteher – a GKM rendelet 6. § b) pontja és az Itv. 31. § (1) bekezdése alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.

Jegyzett tőke emelése az eredménytartalékból

Kérdés: A gazdasági társaság a jegyzett tőke emelését az eredménytartalék terhére kívánja megvalósítani. Milyen fizetési kötelezettség terheli ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...– K 411, a cégjegyzékbe történt bejegyzés napjával, a cégkivonattal alátámasztottan.A kft.-t a fentiekkel kapcsolatosan valójában a cégeljárási illeték terheli.A törzstőkének az eredménytartalék terhére történő megemelése növeli a tagok törzsbetéteinek értékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Tagi hitelből jegyzett tőke

Kérdés: "A" kft. jelentős összegű tagi hitellel rendelkezik. A vállalkozás 2008-ban alakult, azóta minden évben veszteséges volt. Az egyik tag szeretné eladni az üzletrészét, de a felgyülemlett tagi hitel ezt akadályozza. Lehet-e tagi hitelből jegyzett tőkét emelni? Szükséges-e könyvvizsgáló az ügylethez? A teljes tagi hitelt fel kell használni a jegyzett tőke emeléséhez? Van adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] ...sem a társaságnál, sem a magánszemélynél nem jár adófizetésikötelezettséggel. (A törzstőkeemelés miatt azonban cégeljárási illetéket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Fizetési meghagyásokkal kapcsolatos díjak elszámolása

Kérdés: A 2009. évi L. törvény szabályozza a fizetési meghagyásokra vonatkozó eljárást. A fizetési meghagyást általában az ügyvédek nyújtják be. A MOKK számlájára kell befizetni az eljárási illetéket, amit az ügyvédi iroda a saját számlájáról utal át. A MOKK a pénz beérkezését követően az ügyvédi iroda részére számlát bocsát ki, mentes az adó alól jelöléssel. A végrehajtási eljárás díját, valamint az ügyvédi díjat az ügyvédi iroda számlázza az ügyfél részére. Az eljárási díj külön tételben, mint adómentes tevékenység, az ügyvédi díj pedig áfás tételként számlázható? A MOKK számláját költségként, a továbbhárított eljárási díjat az ügyvédi iroda bevételeként kell elszámolni? Vagy mint elszámolásra átvett tételt kell kezelnünk?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésben hivatkozott törvény szerint a fizetési meghagyásoseljárás díját a jogosultnak, azaz az ügyfélnek kell megfizetnie. Ezért amikoraz ügyvédi iroda az eljárás díját a MOKK számlájára befizeti, akkor a pénzátutalását az ügyféllel szembeni követelésként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Visszautalt illeték elszámolása

Kérdés: A bíróság ítélete alapján visszaigényelhető fellebbezési eljárási illetéket az APEH visszautalja. Hogyan kell könyvelni? Egyéb bevételként vagy költségcsökkentésként?
Részlet a válaszából: […] ...az anyagköltséget csökkenteni kell. Eltérőjogszabályi előírás hiányában hasonló módon kell eljárni a visszaigényelhető fellebbezésieljárási illeték esetében is.A jogerőre emelkedett bírósági ítélet alapjánvisszaigényelhető fellebbezési eljárási illetéket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 18.

Ügyvédi iroda által fizetett illeték áthárítása

Kérdés: Az ügyvéd (jogi képviselő) az elektronikus cégbejegyzési eljárás keretében – elektronikus úton – saját bankszámlájáról fizeti meg az eljárási illetéket, valamint a közzétételi díjat. A szolgáltatásról készített számlájában érvényesíti megbízója felé ezen költségeit. Az ügyvédnél milyen költségkategóriában számolható el a felmerült kiadás? Lehet-e közvetített szolgáltatás? Ha igen, milyen formában kell feltüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...válasznál abból kell kiindulni, hogy az ügyvéd – általában- a megbízója helyett fizeti az eljárási illetéket, valamint a közzétételidíjat. Így az ezt igazoló dokumentumok sem az ügyvéd, hanem a megbízó nevéreszólnak. Ez esetben viszont az ügyvéd megelőlegezte azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.

Felszámolási eljárás illetéke

Kérdés: Nem fizető vevőinkkel szemben ügyvédünk elindította a felszámolási eljárást. Az ügyvédtől megkaptuk, hogy milyen összegeket kell átutalnunk: az APEH-hoz felszámolási eljárási illetéket, az IM-hez felszámolás-közzétételi díjat, a Fővárosi Bíróságnak hitelezői nyilvántartásba vételi díjat. Hova kell könyvelni ezeket? Az egyik felszámolási eljárásba bejelentkeztünk, átutaltuk a nyilvántartásba vételi díjat. A felszámolási eljárást megszüntették, a cég kifizette felénk tartozását, és visszautalta a nyilvántartásba vételi díjat is. A visszaérkezett díj egyéb bevétel?
Részlet a válaszából: […] ...APEH-hez átutalt felszámolási eljárási illetéket az egyébszolgáltatások költségei között kell elszámolni. Az IM-hez a felszámolásközzétételi díjaként fizetett összeget pedig az igénybe vett szolgáltatásokköltségei között kell kimutatni. Ha ezen összegeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.