Egyszerűsített éves beszámoló készítése

Kérdés: A 2021. üzleti évről készített beszámoló készítésekor melyik megelőző kettő év mérlegfőösszeg-, árbevétel- és létszámadatait kell figyelembe venni ahhoz, hogy egyszerűsített éves beszámolót készíthessen a társaság:
-a 2018. és a 2019. éveket vagy
-a 2019. és a 2020. éveket?
Részlet a válaszából: […] ...döntés már korábban meghozható, a feltételek teljesüléséhez kötötten.) Az adott üzleti év beszámolójának elkészítéséhez főkönyvi kivonatot kell készíteni, amely alátámasztja az adott időszak mérlegfőösszegére, éves nettó árbevételére, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Mikor legyen könyvelőváltás?

Kérdés: Amennyiben könyvelőváltásra kerül sor, célszerű azt év elejére tervezni? Mik az év közbeni könyvelőváltás hátrányai a könyvelő szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...az övé, az új könyvelő vegye át az új üzleti év nyitásához szükséges dokumentumokat, analitikus és főkönyvi nyilvántartásokat, a főkönyvi kivonatot, nyissa meg az új üzleti év könyvviteli nyilvántartásait, és könyvelje az új üzleti év bizonylatait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 23.

Székhely több településen – iparűzési adó

Kérdés: Adott egy kft., mely a székhelyét 2019. 10. 19-én áthelyezte Dunakesziről Vácra. Hogyan kell ebben az esetben az iparűzésiadó-bevallást kitölteni? Dunakeszire a 01. 01. – 10. 18-ig terjedő időszakra szóló főkönyvből kell az adatokat szolgáltatni, a váci bevallásban pedig a 10. 19. – 12. 31-ig terjedő főkönyvi kivonat adataiból kell dolgozni? Vagy pedig éves adatokat kell feltüntetni mindegyik bevallásban, és az F lapon a megosztásnál kell aszerint kitölteni, hogy például a személyi jellegű ráfordítással arányosított számolásnál az osztószámnak kell lennie az adott időszakra szóló adatnak (10. 19. – 12. 31.)? Létezik még az a szabály, hogy a székhely 10%-nál kevesebb adót nem kaphat? Ha igen, akkor az a tört időszakra vonatkozik, vagy az évesre felkerekített összegre?
Részlet a válaszából: […] ...az adó alapját meg kell osztani a tevékenységre leginkább jellemző módon a Htv. mellékletében meghatározottak szerint.Ennélfogva nem a főkönyvi kivonat alapján kell megállapítani az egyes településekre jutó iparűzési­adó-alapot, hanem a vállalkozási szintű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Bevallás ellenőrzése megsemmisült könyvelési anyag esetén

Kérdés: Egy vállalkozás (szállodai szolgáltatás) adott évi könyvelési anyaga megsemmisült. Eredeti állapotában kizárólag a számlatömbben maradó tőpéldányok állnak rendelkezésre. A pénztárgépszalagok, a készpénzes kéziszámlák (a tőpéldányok kivételével), valamint a készpénzes, átutalásos költségszámlák megsemmisültek. A könyvelőprogramból előállított főkönyvi karton és főkönyvi kivonat rendelkezésre áll. A hiányzó bizonylatok pótlása nem történt meg. Kizárólag a főkönyvi kivonat alapján elfogadható-e az iparűzési adó alapjának, az iparűzésiadó-alapot csökkentő tételek összegének a megállapítása (a főkönyv és a bevallás adatai nem egyeznek)? Véleményünk szerint ez esetben a bizonylatmegőrzés szabályainak megsértése miatt mulasztási bírság kiszabásának van helye.
Részlet a válaszából: […] ...elő. Sőt, az a következtetés is levonható, hogy az adózói adónyilvántartások a számviteli analitikus nyilvántartásokkal, a főkönyvi kivonattal, az adónyilvántartásokba való bejegyzést alátámasztó bizonylatok pedig az Szt. szerinti bizonylatokkal azonosíthatók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Nem jelentős összegű hiba könyvelése

Kérdés: X kft. rendszeresen végzett cégünknél karbantartási tevékenységet. Belső ellenőrzésünk 2019-ben megállapította, hogy a k ft. 2016-2018. évi számlái – több esetben – el nem végzett munkákat is tartalmaztak. A kft. a túlszámlázásokat elismerte, az érintett számlákat helyesbítette. Hogyan könyveljük az egyik évben sem jelentős összegű helyesbítő számlákat?
Részlet a válaszából: […] ...összegű hiba esetén a társaságiadó-bevallásba bekerülő, adóalapot növelő-csökkentő tételekfőkönyvi számlákkal (esetleg külön főkönyvi kivonattal) alátámasztottak legyenek.Itt kell utalni arra, hogy a jelentős összegű, illetve a nem jelentős összegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Tartozik egyenleg a szállítói számlán

Kérdés: A 2018. évi főkönyvi kivonatban a szállítói számlák egyenlege sok esetben tartozik egyenleget mutatott. Később az is kiderült, hogy a 2018. évet megelőző évek főkönyvi számlái is hasonlóan rendre Tartozik egyenleget mutattak. A partnerek egy része már megszűnt jogutód nélkül. Mit lehet tenni? Hogyan lehet ezt 2019-ben rendezni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy nem kell számviteli szakembernek lenni ahhoz, hogy megállapítsa, a szállítói számláknak tartósan nem lehet Tartozik egyenlege, továbbá azt, hogy a számviteli előírásokat súlyosan megsértették, valószínű, hogy nemcsak a könyvelő, de a cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Bizonylatok megőrzése a társaság megszűnésekor

Kérdés: Hány évig kell megőrizni a számviteli beszámolókat, az azokat alátámasztó bizonylatokat? Kinek a feladata a megőrzés, ha a társaság megszűnik? A bizonylatokat hol kell tárolni?
Részlet a válaszából: […] ...kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói jelentést), üzleti jelentést, az ezeket alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot olvasható formában – 2012. január 1-jétől – legalább 8 évig köteles a gazdálkodó (a társaság) megőrizni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Jelentős összegű hiba könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a jelentős összegű hibákat?
Részlet a válaszából: […] ...illetve– nem jelentős összegű hiba esetén a társaságiadó-alapot növelő-csökkentő tételek főkönyvi számlákkal (esetleg külön főkönyvi kivonattal) alátámasztottak legyenek.Mikor kell könyvelni?A számviteli törvény előírása alapján a számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Kerekítési szabályok a beszámoló összeállítása során

Kérdés: A beszámoló összeállításakor az eredménykimutatás minden sora esetén az abba a sorba tartozó Ft-adatok összeadása után az eredményt a matematika szabályai szerint kerekítjük E Ft-ra. Az adózott eredmény így a már korábban kerekített sorok eredményeképpen nem szükségszerűen egyezik a Ft-ban értelmezett eredmény E Ft-ra kerekített értékével. Ilyen esetben mikor járunk el helyesen? Az eredménykimutatás végén kiszámolt adózott eredmény összegével dolgozunk tovább, és nem foglalkozunk azzal, hogy így kerekítési eltérések jelennek meg az eredményünkben? Ragaszkodunk a forintos adózott eredmény ezerre kerekített értékéhez? Ebben az esetben viszont az eredménykimutatás valamelyik sorát, vagy akár több sorát át kell írni, nem alkalmazva ezekre a matematikai helyes kerekítést. Ez esetben hol kell korrigálni?
Részlet a válaszából: […] ...mindenképpen egyezzen meg.A kerekítési szabályok következetes, de nem merev alkalmazásával biztosítható, hogy a forintban könyvelt, a főkönyvi kivonatban szereplő forintadatok ezer forintra kerekített összegei megfeleljenek a mérleg, az eredménykimutatás egymás közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Szállítói analitika nem egyezik a főkönyvvel

Kérdés: Miként lehet számvitelileg helyesen kezelni azt a helyzetet, ha a könyvelésre átvett cég szállítói analitikája nem egyezik meg a főkönyvvel? Nyitáskor tételesen, szállítónként kell megnyitni a céget az analitika szerint, ezért a 491-es számlán különbözet adódik.
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti utolsó mondat, mint kijelentés, nem helytálló!A folytonosság számviteli alapelv szerint az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő záró adataival. Önmagában az a tény, hogy a szállítók analitikája nem egyezik meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.
1
2
3