Jogdíjkedvezmény figyelembevétele az iparűzési adónál

Kérdés: A cégünk filmjogokat vesz licencbe, majd azt további licencbe adja. A filmjogok szerzői jogi védelem alá esnek a szerzői jogi törvény szerint. A társaság jogosult volt a társasági adó alapját csökkenteni a Tao-tv. 4. § 20. pontja, illetve a 7. § (1) bekezdésének s) pontja 2016. június 30-ig hatályos szabályai alapján. A cég a filmjogok jelentős részét 2016. június 30-át megelőzően szerezte, és ezeket folyamatosan licenceli, így a Tao-tv. 29/A. § (29)-(30) bekezdései szerint 2021. június 30-ig csökkentheti a társasági adó alapját. A cég olyan filmjogokat is forgalmaz továbbá, amelyeket 2016. június 30-át követően szerzett, az ezen jogokból származó bevételekre a Tao-tv. átmeneti szabálya nem alkalmazható. A kérdés az, hogy ha a cég a Tao-tv. átmeneti szabálya alapján igénybe veheti a jogdíjkedvezményt, akkor a Htv. átmeneti szabálya alapján mentesül-e az iparűzési adó alól a 2016. június 30-át követően szerzett filmjogainak licencbe adásából származó bevétele?
Részlet a válaszából: […] ...csökkentése számszaki szempontból kizárt, nem értelmezhető.Mindezek értelmében tehát a cég csak a 2016. június 30. előtt szerzett filmjogokból származó bevétel után alkalmazhatja a 2016. június 30-ig hatályos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Csomagban értékesített vetítési jog

Kérdés: Egy társaság televíziós csatornát üzemeltet. A csatornán vetített filmek, filmsorozatok licencét a licenctulajdonosok "csomagban" értékesítik: egy szerződésben számos film, illetve filmsorozat vetítési joga kerül értékesítésre. A csomagban lévő filmek vetítési jogát különböző időpontokban kezdődő és végződő, rendszerint 2 vagy 3 éves időszakra (jogperiódusra) bocsátja rendelkezésre a jogtulajdonos. A szerződésben foglalt összesített jogdíj számlázására devizában, rendszerint több részletben (2-6 részlet), elhúzódva kerül sor, többnyire a jogperiódusok érvényességének első egy-másfél évében. Bár a szerződésben foglalt összes jogdíj filmekhez van rendelve – a filmek, a filmsorozatok egyedileg árazva vannak –, de az egyes jogdíjrészletek nem köthetők meghatározott filmekhez, hanem a szerződésben foglalt minden egyes film jogdíját arányosan tartalmazzák. A társaság a filmeket éven túli időszakban hasznosítja. Mi a helyes számviteli elszámolása, nyilvántartása az ilyenformán beszerzett licenceknek? További kérdés: az egyes megoldások esetén milyen árfolyamot kell használni?
Részlet a válaszából: […] ...a napja. A terv szerinti értékcsökkenési leírás évenkéntelszámolandó összege a társaság által kialakított, az egyes filmjogokhozkapcsolódó módszer segítségével meghatározható. (A kérdés szerint aszerződésben foglalt összes jogdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 18.

Jogdíjbevételhez kapcsolódó közvetített szolgáltatás

Kérdés: Amennyiben egy filmjogok létrejöttét nyomon követő, és azokkal később kereskedő adózó által számlázott, védjegyhez kapcsolódó tanácsadási díjak nem minősülnek jogdíjbevételnek, hogyan állapítsuk meg a helyi iparűzési adó alapját? A védjegy eredeti tulajdonosának fizetett royalty és tanácsadási díjakat közvetített szolgáltatásként kezeltük. A helyi adókról szóló törvény alapján a nettó árbevételbe nem számít bele a jogdíjbevétel, viszont az adóalapból levonható-e a közvetített szolgáltatások értéke? Kell-e fizetni iparűzési adót a jogdíjnak nem minősülő továbbszámlázott tanácsadási díjak "árrése" után, vagy ezt az összeget még csökkenteni lehet az iparűzési adó szempontjából nem adóztatott jogdíjbevételhez kapcsolódó közvetített szolgáltatások összegével?
Részlet a válaszából: […] A helyi iparűzési adó alapjának meghatározásakor kiindulásipont a nettó árbevétel.A helyi iparűzési adóban a nettó árbevételen a számvitelitörvényben meghatározott értékesítés nettó árbevételének a társasági adóról ésaz osztalékadóról szóló törvény szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Megfilmesítés jogának elszámolása

Kérdés: A játékfilmek gyártásának első lépése, hogy a film alapjául szolgáló irodalmi mű megfilmesítési jogát meg kell vásárolni az irodalmi mű alkotójától vagy a szerzői jogok tulajdonosától. A megfilmesítés jogát (engedély arra, hogy az adott műből filmet készítsenek) vagyoni értékű jogként, vagy egyszeri ráfordításként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az irodalmi mű megfilmesítési jogának megvásárlásakor – feltételezzük – az irodalmi műből csak egy film készül. Ebből következően, a megfilmesítési jog megszerzéséért fizetett összeget a film bekerülési költségei között kell, jellemzően a felmerüléskor elszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 5.