Tenyészállat hízóba állítása

Kérdés: A tenyészállat hízóba történő visszaminősítése esetén szükséges-e terven felüli értékcsökkenést elszámolni a visszaminősítés miatt, még addig, amíg tárgyi eszköz az állat? Illetve a visszaminősítés kontírozása megfelelő-e úgy, hogy a tenyészállat bruttó értékét kivezetem (tartozik) 511. költségre, majd a korábban elszámolt értékcsökkenést és a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenést átvezetem az 511. számla Követel oldalára? Majd a tenyészállat nettó értékén hízóba állítom az állományváltozással szemben? (T 511 – K 151, T 159 – K 511, T 158 – K 511, T 242 – K 581.) Van-e másik módja a tenyészállat hízóba történő visszaminősítésének?
Részlet a válaszából: […] ...a könyv szerinti nettó érték elszámolása anyagköltségként: T 511 – K 21-22.Természetesen a tenyészállat hízóba állítása esetén a hízóállatot nyilvántartásba kell venni a hízóállat elszámolási egységárán: T 242 – K 248, és könyvelendő– az állományba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 10.

Előhasi üsző tenyészállattá minősítése

Kérdés: Előhasi üsző leellésig 300 E Ft-ba kerül közvetlen önköltségen. Tenyésztésbe állításkor a leellett üsző (előhasi tehén) piaci értéke 200 E Ft. A különbözetet (100 E Ft/db) terven felüli értékcsökkenésként elszámoljuk, a társaságiadó-alapot növeljük. A tehén (várhatóan) 5 évig marad tenyésztésben, melynek végén 80 E Ft a várható (selejttehén) vágóérték. 5 év alatt leírjuk a maradványérték feletti részt, a 120 E Ft-ot. Így évente a társaságiadó-alap növelése, csökkentése 24 E Ft/év. A 6. évben a tehenet eladjuk 70 E Ft-ért, a maradványérték kivezetése 80 E Ft, a társaságiadó-alap növelése, csökkentése 80-80 E Ft. Ekkor a tenyészállatra elszámolt terven felüli értékcsökkenés hogyan realizálható az állattenyésztő cégnél?
Részlet a válaszából: […] ...tétel a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a tenyészállat állományból történő kivezetésekor (pl. értékesítés, hízóállattá történő átsorolás, elhullás stb.) vehető figyelembe adóalap-csökkentő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Hízóállatok leltározása

Kérdés: Milyen módon kell leltározni a borjú hízóállatokat, és hogyan könyveljük az év végi készletet, ha a kft. év közben nem vezeti a készletszámlákat? A hízóállatok elhullását mivel kell dokumentálni, és hogyan könyveljük? A telep őrzéséhez két őrző-védő ebet is vásároltak, helyes-e ha a tárgyi eszközök között tartjuk őket nyilván?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolás a következő:1. A borjú készletre vétele év közben (mivel nincskészletnyilvántartás) közvetlen önköltségen:<br> T Hízóállatok – K Sajáttermelésű készletek állományváltozása2. Az elhullott borjú készletekből történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 9.

Tehéntartás szaporulatának elszámolása

Kérdés: Kérem, hogy a tehéntartás során keletkező szaporulat, majd ennek a tenyésztésbe állításának könyvelési tételeit szíveskedjenek részemre levezetni!
Részlet a válaszából: […] ...A tenyészállatnak a hasznos élettartam végén realizálhatóértéke általában a "húsérték", azaz a tenyészállat vágóállat(hízóállat)-értéke. A "húsérték"-et a hasznos élettartam végén várható -tapasztalati adatok alapján megállapított – testtömeg és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Trágyatelepi költségek elszámolása

Kérdés: A környezetvédelmi előírásokkal összhangban, az EU-szabvány szerint megépített állattartó létesítmények trágyatelepei igen jelentős költségtényezők, amelyek a telepeken tartott állatok végtermékeinek az önköltségét jelentősen megnövelik. Ezeket el kell-e az adott állatfaj önköltségébe beszámítható költségként számolni? Vagy általános költség akkor, amikor az adott értékcsökkenési leírás és a kapcsolódó egyéb költségek közvetlen költségként is kimutathatók lennének?
Részlet a válaszából: […] ...mutatók, jellemzők találhatók, akkor a trágyatelep költségei az állatok közvetlen előállítási költségei közé (növendék és hízóállatoknál) bevihetők. Tenyészállatoknál pedig a tartás közvetlen költségei között jelenhetnek meg.Ha viszont a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Tenyészsertés bérbevételének elszámolása

Kérdés: Társaságunk tenyészsertésekre bérleti és értékesítési szerződést kötött, amelynek értelmében átvettük a tenyészsüldőket. Az állatokért hízóállattal fogunk fizetni. Az állatok a szállításkori állapotnak megfelelően, tenyészsüldőként most kerültek számlázásra. Könyvvizsgálónk javaslatára – szerinte olyan, mint a pénzügyi lízing – úgy könyveltük a készletek között, mintha vásárlás történt volna. Valóban így kellett könyvelni? És mi van akkor, ha át kell minősíteni tenyészállattá? Az így átminősített tenyészállatoknál igénybe vehető-e a kisvállalkozói beruházási kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] ...amelyet halasztott fizetéssel egyenlítenek ki. (Az ellenérték kiegyenlítése történhet úgy is, hogy a halasztott fizetés időpontjában hízóállatokat értékesítenek a tenyészsüldők szállítójának, majd az értékesített hízóállatok számlázott ellenértékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Jogszabályváltozás: Lekötött tartalék

Kérdés: Az Szt. 38. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni azoknak az eszközöknek – az üzleti év mérlegének saját tőke és mérlegfőösszege arányában számított – értékét, amelyek nem forgalomképesek, illetve csak harmadik személy hozzájárulása (engedélye) alapján ruházhatók át. A felvett banki hitelek fedezeteként felajánlott eszközök jelentős hányada jelzáloggal terhelt. Ezek között van takarmánykészlet, tenyész-, növendék-, hízóállat is. A jelzáloggal terhelt készletek értékét is a törvényben meghatározott arányban át kell vezetni a lekötött tartalékba? A felvett hitel és kamatai erejéig a felvett hitel összegét lényegesen meghaladó értékű ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki. Hogyan kell a lekötött tartalékba átvezetendő összeget kiszámítani? Mi a teendő, ha a tőketartalék, az eredménytartalék összege nem fedezi az átvezetendő összeget? Idegen épületen végzett beruházásaink igen jelentősek. A bérleti szerződések szerint a bérbeadó hozzájárulása nélkül nem adhatjuk el azokat. A 10-15 éves bérleti jogviszony lejárta után a beépített eszközök megtérítésére nem tarthatunk igényt. Lekötött tartalékként kell-e kezelni ezeket a beruházásokat?
Részlet a válaszából: […] A leírtakhoz hasonló tartalmú – a lekötött tartalékhoz kapcsolódó – egyéb kérdéseket nem részletezzük.Az új Szt. hatályos – a kérdésben hivatkozott – előírása az Európai Unió irányelveiben foglaltaknak való megfelelés, továbbá a hitelezői érdekek védelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Elhullott állatok elszámolása

Kérdés: Az Szt. 81. §-ának (3) bekezdése szerint egyéb ráfordításként kell-e elszámolni a saját termelésű készletként nyilvántartott növendék és hízóállatok elhullását, kényszervágási veszteségét?
Részlet a válaszából: […] ...könyv szerinti értékét egyéb ráfordításként kell elszámolni. Könyvelési tételek: a készletváltozás elszámolása növendék és hízóállatoknál: T 581 – K 241, 242 és T 248 – K 581 vagy T 581 – K 248; saját előállítású eszközönkénti aktiválása azért,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 5.