Korosztályok díjazottjai – pénzjutalom adózása

Kérdés:

Magyarországon rendezett nemzetközi (művészeti) versenyen korosztályok szerint az első 3 helyezett pénzjutalomban részesül. Ezzel kapcsolatban az alábbi kérdéseim merültek fel:
1. A munkáltatónak milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel kell számolnia EGT-tagállam, illetve harmadik országbeli versenyzők esetében?
2. Kell-e vizsgálni a kettős adóztatásról szóló egyezményeket? Hogyan kell eljárni azon versenyző esetében, akinek országával kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény van?
3. Milyen igazolásokat kell kérni a versenyzőtől a szabályos kifizetés érdekében?
4. A versenyzők 14–24 év közöttiek, rájuk is vonatkozik a 25 év alattiak szja-kedvezménye?
5. Néhányan tárgyjutalomban (serleg, könyv, virág) is részesülnek majd. Ebben az esetben milyen adófizetési kötelezettsége merül fel a kifizetőnek és milyen a díjazottnak?

Részlet a válaszából: […] 1. A Magyarországon rendezett nemzetközi (művészeti) versenyen korosztályok szerinti helyezetteknek fizetett pénzjutalomra az Szja-tv. nem tartalmaz adómentességi szabályt. Véleményünk szerint az adózással kapcsolatban kétféle megközelítés jöhet szóba.A) Tekinthető az első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés:

A kft. 2022. évben a kilépő tagtól visszavásárolja a 900 ezer Ft értékű üzletrészét 13 millió Ft-ért. 2023. évben a társaság meglevő tagjai részére (akik a társasággal munkaviszonyban állnak) térítésmentesen kívánja átadni a kilépő tag üzletrészét, tulajdoni hányadaik arányában. A fentiekkel kapcsolatban a tagoknak keletkezik-e adó- és szochofizetési kötelezettsége? Milyen összeg után? A társaságnak (kivaalany) keletkezik-e szochofizetési kötelezettsége? Mi lesz a szocho alapja?

Részlet a válaszából: […] ...tagok részére átadásra kerülő üzletrészek – fentiekben körülírt – szokásos piaci értéke képezi a tagokat terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség alapját. A könyvviteli nyilvántartásból viszont a visszavásárlási értéket kell kivezetni, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Külföldi munkáltató magyar munkavállalójának bejelentése, személygépkocsi-használata

Kérdés:

Adott egy magyarországi illetőségű munkavállaló, amely egy külföldi cég alkalmazottja. A külföldi cég magyarországi adószámmal nem rendelkezik. A munkabér közterheit a munkavállaló vallja be és fizeti meg a 2308INT nyomtatványon. Amennyiben a munkaadó átad egy személygépkocsit a munkavállalónak üzleti és részben magáncélú használatra, az milyen adókötelezettséget von maga után? A válaszuk szempontjából van-e jelentősége annak, hogy a jármű magyarországi vagy külföldi rendszámmal rendelkezik, illetve hogy a munkáltató – kizárólag a munkabér közterheinek bevallása és megfizetése céljából – rendelkezik-e magyarországi adószámmal?

Részlet a válaszából: […] ...állapítania és le kell vonnia. A külföldi vállalkozás a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az Air. szerinti pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő útján, ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Kisadózó ellátja az ügyvezetés feladatait

Kérdés: Többes jogviszonyban lévő társas vállalkozó esetében, a főállás jelen törvény szerint a katás egyéni vállalkozásban van. Nincs választási lehetőség! Akkor a kft.-ben az ügyvezetői teendőit nemcsak csökkentett munkaviszonyban végezheti, hanem megbízási jogviszonyban is elláthatja, esetleg még díjazás nélkül is? Ebben az esetben nem kell a törtidős munkaviszony, és nem kell megfizetni legalább a tb minimumjárulékát. Vagy a kft.-ben meg kell fizetni a tb minimumösszegét, mert a katás jogviszonyban fizetendő 50 E Ft nem éri el a tb minimumösszegét?
Részlet a válaszából: […] ...ha a magánszemély az ügyvezető egy kft.-ben (nem munkaviszonyban), akkor társas vállalkozónak minősül, akit havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terhel. Ugyanakkor kisadózóként nem főállásúnak tekintendő a Katv. 2. § 8. pontjának g)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

Adófizetési kötelezettség főfoglalkozású átalányadózónál

Kérdés: Az átalányadózást választó egyéni vállalkozók adó- és járulékfizetési kötelezettségének helyes értelmezésében kérem segítségüket! Ha a főfoglalkozásúnak minősülő átalányadózó egyéni vállalkozó éves bevétele nem haladja meg a 2 M Ft-ot, ám ezt a bevételt már áprilisban eléri, akkor a fennmaradó hónapokra a minimálbér lesz a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja, vagy mivel a bevétele nem haladta meg az adómentes értékhatárt, a további hónapokra nem keletkezik járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) szerinti átalányadózást választó egyéni vállalkozó a vállalkozói bevételből, egyes tevékenységek szerint különböző mértékben, meghatározott költséghányad levonásával állapítja meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

Élettársak közötti ajándékozás

Kérdés: Hivatalosan – közjegyző előtt bejegyzett – élettársak vagyunk a párommal. Az általam részére adott ajándék, akár ingatlan, ingó, bankszámlájára általam átutalt készpénz, kézben átadott készpénz után van-e valamilyen adó- vagy járulék-, vagy illeték-, vagy bármilyen fizetési kötelezettsége a megajándékozottnak?
Részlet a válaszából: […] ...Ebből következően a más magánszemélynek, így az élettársnak juttatott ajándék mentes a személyi jövedelemadó alól, illetve emiatt járulékfizetési kötelezettség sem keletkezik.A magánszemélyek közötti ajándékozás azonban – ha nem tartozik az illetékmentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Öregségi nyugdíjas bérköltsége (kivaalap)?

Kérdés: Kisvállalatiadó-alany társas vállalkozás öregségi nyugdíjas munkavállalójának bérköltsége kivaadóalapot képez-e a jelenleg hatályos jogszabályok alapján? Az adónemre vonatkozó NAV információs füzetekben (92. számú) a korábbi években ki volt emelve, hogy nem, viszont a 2021. évben készült tájékoztatóban már nem szerepel ez a kijelentés. Van ennek bármi jelentősége? Változott a törvény erre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...álló, hanem foglalkoztatási formától függetlenül minden munkát végző saját jogú nyugdíjast mentesít a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól [Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés], így a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.

Éles látást biztosító szemüveg költségtérítése

Kérdés: Az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló rendelet szerint, amennyiben a munkavállalónak a szemészeti szakvizsgálat eredménye alapján a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges az éles látást biztosító szemüveg, azt a munkáltató biztosítja. A vállalkozás a belső szabályzatában meghatározta, hogy mekkora összeget térít a munkavállalónak. Eddig az éles látást biztosító szemüveget a cég nevére szóló számla alapján számoltuk el, mint adómentes juttatást, a személyi jellegű egyéb kifizetések között. A számlán a cégünk által térített összeg szerepel. Most arra a gyakorlatra kívánunk áttérni, hogy az éles látást biztosító szemüvegről a számla a dolgozó nevére szólna, ezen a szemüveg teljes költsége szerepelne. A számlát a munkavállaló a munkáltató részére átadná, mint igazolást az előírt szemüveg elkészíttetéséről. A belső szabályzatunkban meghatározott költségtérítés összegét bérszámfejtés útján utalnánk ki. Ebben az esetben is maradna adómentes juttatás? Ez a megoldás megfelelő? A juttatás összegét az M30-as igazoláson szerepeltetni kell, és ha igen, akkor melyik sorában? Vagy a korábbi gyakorlatot kellene folytatni? A váltás oka, hogy bizonyos cégek nem tudnak úgy számlát kiállítani, hogy különveszik a munkáltató által térítendő összeget és a munkavállaló által fizetendő összeget. További kérdésünk, hogy adómentes-e az éles látást biztosító szemüveg költségtérítése abban az esetben, ha a munkavállalónak állandó jelleggel szükséges a szemüveg viselése, nemcsak a képernyő előtti munkavégzéshez, de ahhoz is elengedhetetlen? Amennyiben egyik megoldás sem megfelelő, kérjük, írják le a számviteli és adózási szempontból szabályos eljárás menetét!
Részlet a válaszából: […] ...az ára változó. Amennyiben az adómentesség feltételei fennállnak, akkor a juttatás vonatkozásában a magánszemélyt nem terheli adó- és járulékfizetési kötelezettség.Társaságiadó-alany juttató esetében a Tao-tv. 3. számú mellékletének B) fejezet 3. pontja szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.

Ingyenes ügyvezetői tevékenység

Kérdés: Egy kft. ügyvezetését egy tulajdoni részesedéssel nem rendelkező – külsős – magánszemély látja el, akit egyidejűleg művelettervezői munkakörben munkaviszonyban foglalkoztatnak teljes munkaidőben. A társasági szerződésben a vezető tisztségviselői jogviszonynak megbízási jogviszonyt jelöltek meg. Kérdés, hogy elvégezheti-e ingyenesen az ügyvezetői tevékenységet a külsős magánszemély, ha a megbízási szerződésben ebben állapodnak meg? Ha igen, ez esetben keletkezik-e bejelentési, járulékfizetési kötelezettség az ingyenes ügyvezetői tevékenységre való tekintettel a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidőben munkaviszonyban van foglalkoztatva, az ingyenes megbízási jogviszonyban ellátott ügyvezetői teendők semmilyen biztosítási és járulékfizetési kötelezettséggel nem járnak, arról a 08-as bevallásban nem kell adatot közölni. Ha a magánszemély a T1041-es...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 5.

Örökölt üzletrész megvásárlása, bevonása

Kérdés: Cégünk 2021-től a kiva hatálya alá tartozik. Magánszemély tulajdonostól egyenes ágon örökölt üzletrészét a cég megvásárolja, majd bevonja. (Névérték 3 M Ft, piaci érték hagyatéki leltár szerint 200 M Ft, visszavásárlási érték 70 M Ft.) A visszavásárlás-bevonás következtében növekszik a cég kivaalapja? [Kiva-tv. 20. § (3) bekezdés a) pontja]. A visszavásárlás-bevonás következtében a magánszemély tulajdonosoknak keletkezik adó- és járuléktöbblet-kötelezettsége? A visszavásárlás-bevonás következtében az üzletrész megszűnik, már nem lehet újra értékesíteni? Ha a visszavásárlást nem követi bevonás/elidegenítés/térítésmentes átadás, ez az állapot 25 évig is fenntartható, ha a társasági szerződésben ezt rögzítjük, ez az állapot jelent-e bármilyen előnyt a bevonáshoz képest adózási szempontból a cégnek? Amennyiben a visszavásárlást követően a cég magánszemélynek elidegeníti a visszavásárolt üzletrészt, keletkezik-e többletköltsége (adó), ha az üzletrész eladási értéke megegyezik a szerzési értékkel?
Részlet a válaszából: […] ...tőke leszállításával jár).A visszavásárolt üzletrész bevonása következtében a magánszemély tulajdonosoknak nem keletkezik adó- és járulékfizetési többletkötelezettsége.A visszavásárolt üzletrész bevonása következtében az üzletrész megszűnik, a nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 15.
1
2
3
21