Bérbe adott gépkocsihoz kapcsolódó bírság megtérítése I.

Kérdés: Az alábbi esetre, annak számlázására keressük a helyes választ. Adott egy "A" kft., amely saját gépkocsijait (tárgyi eszközeit) adja bérbe egy vele kapcsolt vállalkozásban lévő "B" kft.-nek (havi számlázás történik a bérbeadásról 27% áfával). A "B" kft. munkavállalói használják a bérelt gépkocsikat üzleti útjaikra. Sajnos előfordul, hogy közigazgatási bírságról szóló határozatot (pl. gyorshajtás, parkolási bírság) kap az "A" cég, mint tulajdonos a tárhelyére, mely bírságokat a "B" cég dolgozói okozzák. Mivel a bírságot a bérbeadó továbbhárítja a bérlő felé, ő pedig a "vétkes" magánszemély felé, mi a helyes eljárás, számlázás, áfakulcs akkor, amikor a határozat szerinti bírság összegét továbbhárítjuk, amelynek összege a határozatban 39.000 forint?
Részlet a válaszából: […] ...amikor a tényleges kár (a gépkocsiban keletkezett kár) mellett a károkozás miatt az elmaradt jövedelmet is számításba veszik. Ez utóbbit kártalanításnak szokták nevezni.Addig, amíg a konkrét kár megtérítése nem tartozik az Áfa-tv. hatálya alá, a kártalanítás már igen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Bérbe adott gépkocsihoz kapcsolódó bírság megtérítése II.

Kérdés: Az "A" kft. mint bérbeadó "B" cégnek bérbe adja a gépkocsikat. A "B" kft. is továbbadja bérbe a kocsikat a "C" kft.-nek (mind kapcsoltak egymással), és itt a "C" kft. dolgozója lesz a végső bírságot keletkeztető személy. Abban az esetben, ha "A" bérbeadó kft. megismeri "C" cég tájékoztatása alapján a bírságot okozó magánszemélyt, akkor a fenti 39 E Ft bírságot 27%-kal növelten, vagy a 39 E Ft-ot az áfa hatályán kívül kell-e számláznia a magánszemély felé? Egyáltalán számlázhat-e az "A" kft. a magánszemély felé, akivel az "A" cég nincs közvetlenül szerződéses kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...a károkozás miatt (mert a gépkocsi hosszabb ideig nem használható) az elmaradt jövedelmet (hasznot) is számításba veszik. Ez utóbbit kártalanításnak szokták nevezni, és szolgáltatásnyújtásnak minősíteni, áfával számlázni.Tehát, amíg a konkrét kár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Ügygondok tevékenységének számlázása

Kérdés: Kisajátítási eljárás keretében, ha a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult személy nem állapítható meg, akkor ügygondnok (ügyvéd) kerül kijelölésre. Az eljárás végén végzésben állapítja meg a Kormányhivatal, hogy az ügyvéd ezért a munkáért X Ft nettó összeg + 27% áfa díjazásban részesül, amely összeget a kisajátítást kérőnek kell kifizetnie. Az ügyvéd számlázná a tevékenységét, de ezzel kapcsolatban két kérdés merül fel.
1. Ki a vevő, ki felé kell számlázni, ha a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult személy nem állapítható meg?
2. Mi a számla teljesítési napja? A végzés kelte? Vagy annak kézhezvétele? Vagy a végzés véglegessé válása?
Részlet a válaszából: […] ...ügygondnok került kirendelésre, kijelölésre a kisajátítási eljárás keretében, akkor az ügygondnok a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult személy nevében jár el. A kérdésből nem derül ki, hogy ki kéri a kisajátítást? Valójában az ügygondnokot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Garanciális kötelezettség átvállalása

Kérdés: Egy külföldi társaság ("A") tulajdonában álló építőipari belföldi gazdasági társaság ("B") végelszámolást kíván indítani. "B" társaságnak korábbi – fordított adózás alá tartozó – építési-szerelési tevékenysége után még garanciális kötelezettsége áll fenn a megrendelője felé, amelyre céltartalékot is képzett. A végelszámolásra tekintettel ezért "B" társaság garanciális kötelezettségét az "A" társaság magyarországi fióktelepe ("C", az általános szabályok szerint adózó áfaalany) át kívánja vállalni, amelyhez az építési munkák korábbi megrendelője írásban előzetesen hozzájárul. A garanciális kötelezettségátvállalás ellenértéke pontosan a "B" társaságnál a garanciális kötelezettségekre képzett céltartalék összegével egyezik meg. Felmerült azonban kérdésként, hogy ha az esetlegesen felmerülő garanciális javítási kötelezettségeket a "C" fióktelep nem tényleges javítási, építési-szerelési tevékenységgel teljesíti, hanem valamilyen formában pénzben téríti meg a megrendelő felé, akkor azt milyen formában tudja megtenni? Megoldásként felmerült egyrészt az esetleges garanciális kötelezettségek átvállalása a "C" fióktelep által a Ptk. 6:208. § (1) bekezdése alapján, amely kötelezettségvállalás után "C" fióktelep végleges pénzeszközátadás formájában teljesítené az eredeti megrendelő felé a felmerülő garanciális kötelezettségeket. Másrészt felmerült a szerződés ellenértékes átruházása is "B" társaság és "C" fióktelep között ugyanezen Ptk.-paragrafus alapján. Miután a jogviszony folytonosságát a szerződésátruházás nem érinti, a szerződésből kilépő és a szerződésbe belépő fél között tehát a szeződésátruházás eredményeként is elszámolható lenne a garanciális javítások költségeinek megtérítése "C" fióktelep által az eredeti megrendelő felé. Szerintünk áfaalapot is érintő számlamódosításra nem kerülhet sor, hiszen az eredeti ügylet áfaelszámolása, illetve bizonylatolása az eredeti szerződő felek – "B" társaság és megrendelője – között történt meg. Továbbá, megítélésünk szerint "C" fióktelep akár kötelezettségátvállalás, akár szerződésátruházás keretében lesz kötelezettje a jövőben felmerülő garanciális kötelezettségeknek, mindenképpen áfaköteles ügyletet valósít meg "B" társaság felé, így "C" fióktelep az általános szabályok szerint 27%-os mértékkel bocsát ki számlát az ügyletről "B" társaság felé. Melyik ismertetett módozat fogadható el, illetve milyen megoldási alternatíva képzelhető el, azok adózási, számviteli, illetve bizonylatolási vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...költség.Az előbbiekben említett számviteli elszámolási megoldásoknál jobbat nem tudunk javasolni. A kérdésben említett kártérítés, kártalanítás csak a kötelezett (az átvállaló) mulasztása esetén merülhet fel.(Kéziratzárás: 2022. 09....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Értékesítés vagy kártérítés

Kérdés: Cégünk építőipari gépek, egyéb építőipari tartozékok bérbeadásával foglalkozik. Gyakran előfordul, hogy a bérlő úgy hozza vissza a gépet, hogy az sérült, használhatatlan, nálunk selejtnek minősül. Ebben az esetben számlázzuk a bérlő felé az eszköz értékét áfásan. Van még egy esetünk, amikor eltűnik vagy ellopják a bérlőtől az eszközt, és rendőrségi feljelentés és jegyzőkönyv születik az ügyben. Ebben az esetben áfamentesen, mint kártérítést számlázzuk, bizonylatoljuk tovább az eszközt (tudom, hogy a kártérítésről nem kell számlát kiállítani, mivel nem tartozik az Áfa-tv. hatálya alá, de a készletnyilvántartó programunkból csak úgy tudjuk kimozdítani). Áfa megítélése szempontjából helyes a két gyakorlat? Ha nem, hogyan kellene kezelni a két említett esetkört? Azaz, ha visszakapjuk az eszközünket, de az sérült, használhatatlan, és ha vissza sem kapjuk, mert eltűnt, ellopták, áfás vagy áfamentes számlát kell kiállítanunk?
Részlet a válaszából: […] ...meg (például a bérbe adott gép nettó értéke a kár bekövetkeztekor).A vállalati gyakorlat azonban ismeri a Ptk.-ban is szabályozott kártalanítás fogalmát is. Ha például a bérlővel nemcsak a tényleges kárt (a ráfordításként elszámolandó összeget) térítteti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

A türelem kompenzálása hosszadalmas építkezés miatt

Kérdés: Az ingatlanbefektetési alap (áfaalany) bérbe adja a háromemeletes épület több irodáját különböző cégeknek és egy magánkórháznak. Amagánkórház egy nagy teljesítményű liftet fog építeni, amivel a fekvőbetegek feljutnak a harmadik emeletre. Hogyan tudja kompenzálni az alap a többi bérlőt, amiért tűrniük kell egy hosszadalmas építkezést? Elképzelésünk szerint a magánkórház kártalanítást fizet, amit az alap "továbbad" a többi bérlőnek. Milyen megítélés alá esik ez az áfa rendszerében? Van-e számlaadási kötelezettség? A lift a magánkórház könyveibe kerül, idegen ingatlanon végzett beruházásként. Ha megszűnik az alap és a kórház közötti szerződés, akkor hogyan kerülhet át az alapba, és mi ennek az áfavonzata? Milyen értéken kerül át?
Részlet a válaszából: […] ...összeget szétosztja a bérlők között.)Ha a bérlők számla adására kötelezettek, akkor a magánkórházzal kötött megállapodás szerinti kártalanítási összeget az áfa felszámításával számlázniuk kell a magánkórház felé. Ha a bérlők magánszemélyek, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 25.

Hibás alapanyagból készült és értékesített termék

Kérdés: Ipari termelést folytató társaság rossz minőségű alapanyagot kapott a szállítójától, amit felhasznált, és a késztermékeit értékesítette. A minőségi probléma később vált ismertté, a terméket vissza kellett hívnia. A szállító minden kárát megtérítette, ami ténylegesen felmerült, és amit bizonylattal igazolt. Ezenfelül kártérítésben is megegyeztek (a jó hírnév megsértése miatt). A kártérítést a szállító a termék térítésmentes átadásával teljesíti. Az ügylet 2020. évi, de a nem vagyoni kártérítés teljesítése az ingyenes termékátadással részben csak 2021-ben teljesül. Az a kérdés, hogy a 2020. évi fordulónap és a mérlegkészítés időszakában ingyenesen átadott/számlázott termék értéke, mint egyéb bevétel, a 2020. vagy a 2021. évet illeti? Az egyéb bevétel az Szt. szerint pénzügyileg rendezett. Ez a teljesítés pénzügyileg rendezettnek minősíthető-e a 2020. év tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...megtérítése áfamentes. Ha annál többet kap a károsult, akkor az áfaköteles.Természetesen áfaköteles a jó hírnév megsértése miatti kártalanítás is, amelyet a károsultnak számláznia kell, és árbevételként kell elszámolnia (nem egyéb bevétel).(Kéziratzárás: 2021....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

Bánatpénz elszámolása

Kérdés: Segítségüket kérem a bánatpénz könyveléséhez. Hová kell helyesen könyvelni a bánatpénzt, amely szerződésben megfogalmazott feltételek alapján áfával növelt értékben került kiszámlázásra?
Részlet a válaszából: […] ...megszüntetése megállapodás alapján nem tekinthető szerződésszegésnek, így az ennek alapján fizetett bánatpénz sem tekinthető kártalanításnak.A gyakorlatban sok oka lehet a szerződés megállapodás alapján történő felmondásának, a szerződéstől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Óvadék elvesztése

Kérdés: Társaságunk elvesztette az óvadékot, mert a szerződési időn belül felmondta a bérletet. Hogyan kell könyvelni az elvesztett óvadékot? A társaság az óvadékot pénzben biztosította.
Részlet a válaszából: […] ...és/vagy a felmondás időpontja utáni időszak bérleti díjának a fedezete, akkor az óvadéki megállapodásra hivatkozással annak összegét kártalanítás címén az áfa felszámításával indokolt a bérbeadónak számláznia. A kérdező társaságnál pedig a számlázott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 12.

Jogerőre emelkedett bírósági ítélet könyvelése

Kérdés: 2019 szeptemberében jogerős bírósági ítélet született, amely alapján tőke, hozzá tartozó késedelmi kamat, illetve perköltség illeti meg társaságunkat. Mikor és hogyan kell könyvelni ezeket az összegeket? A tőke összegét 2018. évre könyveltem, mivel az korábbi évet érint. A perköltséget és a késedelmi kamatot 2019-re könyvelném.
Részlet a válaszából: […] ...ez esetben sem lehet a jogerőre emelkedéskor könyvelni, csak a pénzügyi rendezéskor, bár a jogerőre emelkedéskor az elmaradt hasznot, a kártalanítás összegét az áfa felszámításával számlázni kell. (A számlázott összeget a pénzügyi rendezésig a 0....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.
1
2
3
6