Kettős állampolgár befektetéseinek adózása

Kérdés: Kettős állampolgár vagyok, állandó életterem az Egyesült Királyság. Magyarországon egy eurós és egy forintos betéti számlám van. A bankomtól kaptam egy levelet, amelyben arra szólítanak fel, hogy "... tekintse át az adott országban benyújtott adóbevallásait ezen jövedelmeivel, illetve pénzügyi vagyonával kapcsolatosan!". Mindezt a CRS-egyezmény alapozná meg, mert a számláim adatait kötik a brit adóhatósággal. Hazai számláimon tranzakciókat nem végzek, csak betéti számlám van, maximum az azon képződő elhanyagolható kamat lehetne az éves profitom, de az sincs jóváírva. Ugyanakkor korábban – az itthon adózott jövedelmemből – átutaltam a kinti számlámra 9000 eurót, amivel ott a digitális pénzpiacon befektettem, kereskedtem. Most vissza fogom utalni ezt a tőkét. A brit tevékenység hozamát az Egyesült Királyságban leadóztam. Önök szerint van-e mit jelentenem a brit hatóság felé, illetve a visszautalt tőke e szempontból hogyan veszi sorsát?
Részlet a válaszából: […] ...prémiumokat és díjakat. A kifejezés nem foglal magában semmilyen tételt, amely a 10. cikk rendelkezései szerint osztalékként kezelendő. A késedelmes fizetés utáni büntető terhek nem tekintendők kamatnak. A nemzetközi szerződések alkalmazásában kamatnak tekintendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Közös költség bizonylata

Kérdés: Egy társasház tagjai (tulajdonosai) kizárólag vállalkozások. A közös költségekről (áramdíj, vízdíj, őrzési díj, képviseleti díj stb.) a társasház nevére érkeznek a számlák. Milyen bizonylatot állíthat ki a társasház a tulajdoni hányad arányában a közgyűlés által megállapított közös költségekről? Tekintettel arra, hogy a társasház a szolgáltatásokat nem saját nevében nyújtja, nem kötelezett számla kiállítására. Ennek ellenére állíthat ki számlát? Lehet-e a közös költség elszámolásának szabályszerű bizonylata a tulajdonos vállalkozások könyvelésében a díjbekérő (pro forma számla)? A számviteli törvény 166. §-ában előírt adattartalmú számviteli bizonylat lehet-e a tulajdonos vállalkozások könyvelési nyilvántartásában a közös költség elszámolásának szabályszerű bizonylata, a bizonylatot szigorú számadás alá kell-e vonni?
Részlet a válaszából: […] A választ a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.) 47. §-ában foglaltakkal kezdjük. E szerint a közös képviselőnek a számviteli szabályok szerint évente költségvetési javaslatot kell készítenie, amely tartalmazza:– a közös tulajdonnal kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Törvényes zálogjog érvényesítése

Kérdés: Vállalkozásunk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A bérletidíj-tartozás rendezése érdekében társaságunk a bérleményt lezárta, az abban tárolt eszközökön (kézi) zálogjogát érvényesíteni kívánja. Ezen árukat, eszközöket társaságunk értékesíteni szeretné. Hogyan történik ezen eszközök számviteli, adójogi elszámolása mind a bérbeadónál, mind a bérbevevőnél?
Részlet a válaszából: […] ...az általános szabályok szerint kell rendezni (perelni, esetleg elengedni). A bérlővel szembeni követelés összegébe beletartozik a késedelmes fizetés miatti késedelmi kamat is, amennyiben a bérleti szerződésben így rendelkeztek. (Könyvelni csak akkor kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Önellenőrzés áfahiány miatt

Kérdés: A kft.-t az adóhatóság ellenőrzése során 2017 augusztusában 5 millió forintra büntette meg, és megállapított 10 millió forint áfahiányt is, ami a 2016. évet érintette. A jogerős határozat 2017. december 26-án érkezett meg. A 2017. évről a beszámolót a taggyűlés már elfogadta. Kell-e önellenőrizni a 2017. évet? 2018 márciusában az adóhatóság az adóhiány részletekben történő megfizetését engedélyezte. Módosítható-e ezzel a 2016. évi eredmény? Milyen összeggel kell a társaságiadó-alapot növelni, ha a kft. 2016. évi mérlegének főösszege 126 millió forint volt?
Részlet a válaszából: […] A választ nehezíti, hogy a kérdésben nincs nevesítve, hogy az adóhatóság az áfahiányt mire alapozta? A kft. helytelen áfakulcsot alkalmazott? Vagy olyan áfát is levonásba helyezett, ami egyébként az Áfa-tv. szerint nem volt levonható? Esetleg becsült árbevétel alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.

Fizetési meghagyásra fizetett összeg beszámítása

Kérdés: Követeléskezeléssel foglalkozó pénzügyi vállalkozás a nyilvántartásában szereplő követelésből – ami tőke, kamat és költség (összesen 1 millió forint) – egy részt fizetési meghagyás kibocsátásával (200 ezer forint tőke + járulékai) kíván behajtani. Az adós a jogerős FMH-ra megfizet 220 ezer forintot. Hogyan kell elszámolni a megfizetett összeget? Először a jogerős részre, vagy a teljes tartozás alapján a költség-kamat-tőke sorrend szerint?
Részlet a válaszából: […] ...és végül a főtartozásra kell elszámolni. Ettől a jogosult eltérhet, ha szándékáról előzetesen az adóst értesíti (ha például késedelmes fizetés esetén lemond a kamatokról, mert a tőkét törlesztették.)A kérdező azonban arra vár választ, hogy a jogerős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Ki nem vetett építményadó

Kérdés: Társaságunk 2011-ben nagy értékű ipari ingatlant vásárolt. Az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonjogot 2012. január elején bejegyezték. Az önkormányzat a 2012-re vonatkozó építményadót még a régi tulajdonosra vetette ki. Az ingatlan megszerzését az önkormányzatnak 2012 elején bevallottuk, ennek ellenére sem 2013-ra, sem 2014-re nem kaptunk építményadó-kivetést. A tulajdonosok nem szorgalmazzák, hogy egyeztetést kezdeményezzek az önkormányzattal. Kivetés hiányában szerepeltetni kell az építményadó-kötelezettséget a könyvekben?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény rendelkezéseiből következik, a kérdező társaság nem jogszerűen járt el.A hivatkozott törvény 12. §-ának (1) bekezdése alapján az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Behajtási költségátalány számlakésedelem, kompenzálás esetén

Kérdés: A Ptk. hatályos előírása szerint a gazdálkodó szervezetek kötelesek 40 eurónak megfelelő összeget fizetni a számla jogosultjának behajtási költségátalányként, ha határidőben nem tesznek eleget fizetési kötelezettségüknek. Esetenként a számla később érkezik, mint az azon feltüntetett fizetési határidő, de a kézhezvételtől számított három napon belül kiegyenlítjük azokat. Az ilyen számlák beletartoznak a késedelmes fizetésbe? Több céggel kompenzációs levéllel vezetjük össze a szállítói tartozást és a vevőkövetelést. A kompenzáció időpontja eltér a számlán feltüntetett fizetési határidőtől. Az ilyen összevezetett számlák késedelmes fizetésnek minősülnek?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a jogszabályi előírásokból csak annyit kell kiolvasni, amennyi abban van.Az új Ptk. 6:155. §-ának (2) bekezdése alapján, ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Behajtási költségátalány elszámolása

Kérdés: A Ptk. 2013. július 1. napjától hatályos elő­írása új rendelkezést vezetett be a gazdálkodó szervezetek késedelmes fizetése vonatkozásában, amelyet 2014. 01. 01-től tovább pontosítottak. A gazdálkodó szervezetek kötelesek 40 eurónak megfelelő összegű behajtási költségátalányt fizetni, ha fizetési kötelezettségüket határidőben nem teljesítik. Kérdéseink: a költségátalány számlázásának szabályai, a költségátalány számviteli elszámolása, a jogosult a késedelembe esést követően lemondhat-e a behajtási költségátalányról, és ha megteszi, hogyan kell azt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltakkal részletesen foglalkoztunk a Számviteli Levelek 301. számában a 6208. kérdésre adott válaszban. Az azóta eltelt időszakban, 2014. március 15-ével hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (az új Ptk.), amelynek 6:155....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Behajtási költségátalány elszámolása

Kérdés:

Véleményüket szeretnénk kérni a Ptk. 301/A. §-ában rögzített behajtási költségátalány és késedelmi kamat számvitelben történő gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Hogyan kell a könyvekben kimutatni a költségátalányt és késedelmi kamatot abban az esetben, ha erről vevőinket értesítjük? És emellett arról is tájékoztatjuk őket, hogy a fennálló jó kapcsolat érdekében ezt a követelést elengedettnek tekintjük? Hogyan kell kimutatni a Ptk. 301/A. §-a szerinti kötelezettséget, ha a szállító erről nem értesített bennünket? Helyes-e az az értelmezés, mely szerint a társasági adó alapját nem kell a fenti elengedett, behajthatatlannak nem minősülő követelés esetén megnövelni?

Részlet a válaszából: […] Olvassa el 6364-es válaszunkat is!A válasz előtt a Ptk. 301/A. §-ának (3) bekezdését idézzük: Ha a kötelezett késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetére 40 eurónak az MNB késedelmikamat-fizetési kötelezettsége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Késedelmi kamat elengedése

Kérdés: Késedelmes fizetés miatt a vevőnek felszámított és közölt késedelmi kamatot később cégünk üzletpolitikai érdekek miatt elengedi, illetve egy részét a kis összegre való tekintettel nem is közli. Késedelmi kamatot a számviteli törvény alapján csak pénzügyi teljesítéskor kell könyvelni. A kamatelengedés miatt keletkezik-e társaságiadó-növelő tétel?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 2010-től hatályos 8. §-a (1) bekezdésének b)pontja szerint növeli az adózás előtti eredményt a behajthatatlannak nemminősülő, az adóévben elengedett követelés, ha az a jogosult adózómagánszemélynek nem minősülő kapcsolt vállalkozásával szemben áll fenn....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.
1
2