Munkaerő-kölcsönzés könyvelése

Kérdés: Egyik ügyfelünk munkaerő-kölcsönzés útján biztosítja egyes tevékenységéhez a munkavállalókat. A kölcsönzőcég értelemszerűen ezt minden hónapban rendre számlázza. Az így számlázott összeget személyi jellegű egyéb kifizetésként vagy igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalókat kölcsönző cég által számlázott összeg – áfa nélküli – értékét az igénybe vett szolgáltatások között kell könyvelni, a számla kibocsátójánál árbevételként kell kimutatni, mivel a munkavállalók a kölcsönzőcégnél munkavállalók, a munkaerőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Munkaerő-kölcsönzés fordított adózásának változása

Kérdés: 2021. 03. 02-án megjelent a Magyar Közlönyben az 1/2021. PM határozat, melyben kihirdetésre kerül, hogy a munkaerő-kölcsönzés (az építőipari kölcsönzéstől eltekintve) a fordított adózás helyett egyenesen adózik. Átmeneti szabályozásról nem tudni. Az áfatörvény vagy a számviteli törvény szerinti teljesítést kell figyelembe venni a rendelet értelmezésekor? Már február elején rendelkeztünk olyan általunk kiállított számlával, mely a 01. havi kölcsönzési szolgáltatásról szól, viszont a számlán szereplő teljesítési dátum áprilisra esik.
Részlet a válaszából: […] ...említett pénzügyminiszteri határozat értelmében 2021. április 1-től a munkaerő kölcsönzése, kirendelése, rendelkezésre bocsátása (újra) már csak akkor esik a fordított adózás alá, ha az az Áfa-tv. 10. § d) pontja szerinti termékértékesítéshez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 15.

Munkaerő-kölcsönzés szabályozása 2021-ben

Kérdés: A munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos számlázással kapcsolatban merültek fel az alábbi kérdéseim:
1. Amennyiben a számla folyamatos teljesítésű, és 2020. évi időszakot számlázok ki 2021. évben, a számla fordított vagy egyenes adózású? (Nem építőipari ágazathoz kapcsolódik.)
2. Amennyiben egy 2020. évre vonatkozó folyamatos teljesítésű számlát helyesbítek, ahol az eredeti számlát fordított adózással állítottuk ki (2020. 12. hónap az eredeti számla kelte), akkor fordított vagy egyenes adózással kell kiállítani a helyesbítő számlát? Ebben az esetben mi a számla teljesítési időpontja?
Részlet a válaszából: […] ...munkaerő-kölcsönzés fordított adózásáról az Áfa-tv. 142. § (1) bekezdés c) pontja rendelkezik. Eszerint az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője fizeti a termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz – ideértve azt is, ha az nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 25.

Iskolarendszeren kívüli képzés

Kérdés: Az adott társaság – a részben speciális feladatai ellátása érdekében – munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat néhány munkavállalót, a kölcsönzésre vonatkozó EU-s és a hazai jogszabályok betartása mellett. A társaságnak külföldi tulajdonosai vannak. A napi kapcsolattartás, az aktuális feladatok ellátása a tevékenység specialitása mellett megköveteli, gyakorlatilag minden alkalmazottól, a megfelelő színvonalú angol nyelvtudást. Emiatt az iskolarendszeren kívüli képzés keretében a saját alkalmazottak képzése mellett a kölcsönzött munkaerő(k) képzéséről is gondoskodni kell, mivel a cég speciális tevékenysége, a napi szintű kommunikáció ezt elengedhetetlenné teszi. Álláspontunk szerint a képzési költségek elszámolására vonatkozóan a személyi jövedelemadóról szóló törvény alábbi szabályai alapján nem keletkezik sem a munkavállaló, sem a kölcsönzött munkavállaló esetében jövedelem, továbbá a társaságot sem terheli adófizetési kötelezettség a képzési költség vonatkozásában, hiszen a tevékenység végzése érdekében merül fel. Az iskolarendszeren kívüli képzés fogalmát az Szja-tv. [a hatályos szerint 3. § 86) pontja] határozza meg, mely szerint az olyan képzést kell tekinteni, amelynek résztvevői nem állnak a képzőintézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban. E képzési formánál nem keletkezik adóköteles bevétel az Szja-tv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja alapján (pl. nyelvtanfolyam).
Részlet a válaszából: […] Megerősítjük álláspontjukat, amely szerint a képzési költségek elszámolására vonatkozóan a személyi jövedelemadóról szóló törvény alábbi szabályai alapján nem keletkezik sem a munkavállaló, sem a kölcsönzött munkavállaló esetében jövedelem, továbbá a társaságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 14.

Pénzintézetnél lekötött betét a mérlegben

Kérdés: Ügyfelem munkaerő-kölcsönzési tevékenysége folytatásának feltételeként kormányrendelet írja elő a pénzintézetnél letéti szerződés alapján határozatlan időre lekötött betét elhelyezését, amely kártérítési célt szolgál. Jelenleg a lekötött betét egy része tartós, több mint egy éve lekötött, illetve egy része éven belüli. A beszámolóban mely mérlegsorokba állíthatjuk be ezeket a tételeket? Pénzeszközök, Tartós betétek, Követelések?
Részlet a válaszából: […] A pénzintézetnél letéti szerződés alapján határozatlan időre elhelyezett lekötött betét esetében a pénz lekötésekor feltételezni kell – az ügyfél nyilatkozata alapján -, hogy az ügyfél a kérdés szerinti tevékenységét határozatlan ideig, legalább egy évet meghaladóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.

Ügyvezető szakorvos bér- és osztalékelszámolása

Kérdés: Egyszemélyes kft. ügyvezetője szakorvos, társas vállalkozó 40 órás munkaviszony mellett. Több kórházban vállal ügyeletet, az ügyeleti díjat megállapodás alapján kiszámlázza az egészségügyi intézményeknek. Személyes közreműködés címén bérköltséget eddig nem számolt el. Tulajdonosként vehet-e ki osztalékot a cégből, vagy csak bérköltséget számolhat el? Ha osztalék elszámolható, akkor annak mik a 2019-es adó- és járulékterhei?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség felső jövedelemhatárhoz kötött az alábbi jövedelmek esetében:– a vállalkozásból kivont jövedelem;– az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem;– a vállalkozói osztalékalap;– az árfolyamnyereségből származó jövedelem;– az Szja-tv. 1/B...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Társas vállalkozó szociális hozzájárulási adója

Kérdés: 2019-ben a társas vállalkozás tagjánál mi a szociális hozzájárulási adó felső korlátja? A minimálbér 24-szerese, vagy a garantált bérminimum 24-szerese?
Részlet a válaszából: […] ...tv. 2. §-ának (2) bekezdése szerint a szociális hozzájárulási adót– a vállalkozásból kivont jövedelem;– az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem;– az osztalék, a vállalkozói osztalékalap;– az árfolyamnyereségből származó jövedelem;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Kölcsönadott munkavállalók utáni iparűzési adó

Kérdés: Cégünk munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik, s az ország több pontján létesített e célból irodát. Nem teljesen világos számunkra, hogy a kölcsönadott munkavállalóink foglalkoztatásának helyszínén kötelesek vagyunk-e helyi iparűzési adót fizetni. Továbbá az is bizonytalanságot okoz, hogy a kölcsönadott munkavállalókat mely településen kell figyelembe venni, különösen, ha a kölcsönadott munkavállalók munkavégzésének helye szerinti településen van irodánk, azaz telephelyünk. Az értelmezési nehézséget az okozza, hogy a Htv. a változó munkahelyen foglalkoztatottakra vonatkozóan ad útmutatást, de azt nem rögzíti, hogy ki tekintendő változó munkahelyen munkát végző munkavállalónak.
Részlet a válaszából: […] A Htv. 35. §-ának (1) bekezdése és 37. §-ának (1) bekezdése értelmében a vállalkozó azon önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, ahol székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.

Szakkönyvek könyvelése, nyilvántartása

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a nyelviskola használatában lévő könyvek értékét?
Részlet a válaszából: […] ...elkülönített (csak mennyiségi) nyilvántartása.Amennyiben a nyelviskola az általa beszerzett könyveket – mint könyvtári állományt – kölcsönzésre is használja, és az így hasznosított könyvállomány a 3 évet meghaladja, a könyveket akkor is a tárgyi eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Iskolaszövetkezet mint teljesítési segéd számlái

Kérdés: Adott egy vállalkozás, amely munkaerő-kölcsönzéssel és diákmunka-szervezéssel foglalkozik. A munkaerő-kölcsönzési tevékenységét önállóan látja el, alvállalkozó bevonása nélkül. A diákmunka-szervezési tevékenységét azonos tulajdonosi körhöz tartozó iskolaszövetkezet (mint teljesítési segéd) bevonásával végzi. A társaság a megrendelőivel kötött keretmegállapodásban különféle szolgáltatások ellátására vállalkozik (pl. árufeltöltési, raktárosi feladatok ellátására), az ehhez kapcsolódó ÁSZF-ben felhívja a megrendelői figyelmét, hogy az ő teljesítésében az iskolaszövetkezet mint teljesítési segéd fog részt venni. Az iskolaszövetkezet és a munkaerő-kölcsönző közötti kétoldalú szolgáltatási szerződésben az iskolaszövetkezet arra vállalkozik, hogy a munkaerő-kölcsönző által elvállalt feladatok teljesítésében a saját szövetkezeti tagjaival teljesítési segédként részt vesz. A munkaerő-kölcsönző a megrendelőinek az elvégzett munkaórák alapján számlát állít ki, mely teljesítését követően számol el az iskolaszövetkezettel. Az iskolaszövetkezet részére kifizetett díjakat a munkaerő-kölcsönző vállalkozás közvetített szolgáltatásként elszámolhatja, és adóalap-csökkentő tételként figyelembe veheti az iparűzési adó megállapítása során?
Részlet a válaszából: […] Egy vásárolt szolgáltatás közvetített szolgáltatásként való értelmezésének az Szt. alkalmazásában egyaránt feltétele, hogy a vásárolt és az eladott szolgáltatás ugyanaz legyen. Ekkor lehetséges ugyanis a szolgáltatás változatlan formában való továbbadása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.
1
2
3
6