Jövőbeni rekultivációs költségek fedezete

Kérdés: Hulladéklerakót üzemeltető vállalkozás az elmúlt 15 évben a jövőbeli rekultivációs kötelezettségeinek a fedezetére, minden évben költségek passzív időbeli elhatárolását számolta el. A rekultivációval kapcsolatos jövőben felmerülő költségek összege a passzív időbeli elhatárolás időpontjában nem ismert, az elhatárolások kalkulációk alapján történtek. A rekultivációs költség felmerülésekor, a számla alapján költség nem kerül könyvelésre, hanem a számla nettó értéke a T 482. Rekultivációs felhasználás - K 454. Szállítók könyvelési tétellel kerül elszámolásra. A társaság az éves beszámolók kiegészítő mellékletében folyamatosan bemutatta, hogy mekkora értékű rekultivációs elhatárolást tart nyilván. A társaság a rekultivációval kapcsolatban céltartalékot nem képzett. A hulladékról szóló törvény már a 2013-ban hatályos szövegében előírja a céltartalékképzés kötelezettségét, méghozzá a külön kormányrendeletben meghatározott összegben. (A kormányrendelet 2023. év végéig nem jelent meg.) A hivatkozott törvény 2021. 03. 01-től hatályos szövege már nem tartalmazza a kormányrendeletre való hivatkozást, de a céltartalékképzés kötelezettségét fenntartja. A 2024. január 1-jétől hatályos 681/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megerősíti a céltartalékképzési kötelezettségét, és útmutatást ad a céltartalék kiszámításának módjára. Az Szt. a jövőbeli környezetvédelmi költségekre vonatkozóan nem ír elő céltartalékképzési kötelezettséget. Álláspontom szerint meglehetősen bizonytalan szabályozásra tekintettel az alábbi kérdésekben szeretném kérni állásfoglalásukat:
1. Helyes volt-e az elmúlt 15 évben rekultivációs költségekre való tekintettel költségek passzív időbeli elhatárolását elszámolni?
2. Kötelező volt-e céltartalékot képezni egy hulladéklerakót üzemeltető vállalkozásnak a rekultivációs költségekre való tekintettel, és ha igen, mikortól, vagy csak választható lehetőség volt?
3. A számviteli elszámolás módján változtat-e a 681/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet?
4. Mit kell tenni a passzív időbeli elhatárolásban lévő tételekkel? Meg kell szüntetni? Ha igen, közvetlenül lehet-e vezetni a céltartalékra? Mint céltartalékképzés társaságiadó-alapot növelő tételnek minősül?
5. Elképzelhető, hogy marad az eddig megképzett passzív időbeli elhatárolás, de 2024-től kezdve már kötelezően céltartalékot kell képezni? Ebben az esetben párhuzamosan él majd a két elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...szemben a jövőbeni rekultivációs kötelezettségre költséget elszámolni nem lehet, a jogszabályi előírásokkal ellentétes költségelszámolást - önellen­őrzés keretében - meg kell szüntetni (fordított könyveléssel), évenként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Kísérleti fejlesztés költségeinek aktiválása

Kérdés: Mikor kell (kell-e) aktiválni a kísérleti fejlesztés költségeit?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 25. §-ának (4) bekezdése szerint: "A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként a jövőben hasznosítható, a kísérleti fejlesztés eredményének a jövőbeni hasznosításakor az árbevételben megtérülő, a kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Fúrt kúttal történő ivóvízellátás minősítése

Kérdés: Külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet rendelkezik 2 db fúrt kúttal és a hozzákapcsolódó vízjogi üzemeltetési engedéllyel, amelynek következtében az ivóvízellátás saját termelés során történik. A készleteknél folyamatos készletnyilvántartást alkalmazunk. A költségek elsődlegesen az 5. számlaosztályban kerülnek elszámolásra, másodlagos költségelszámolást nem alkalmazunk. Jól gondoljuk, hogy a kitermelt ivóvizet saját termelésű készletként (késztermékként) kell nyilvántartanunk, felhasználáskor vagy értékesítéskor pedig ki kell vezetnünk? Mikor kell kimutatni saját termelésként? Az ivóvíz egy része rezsiköltségként is számlázásra kerül, egyrészt a bérleti díjjal együtt, másrészt csak rezsiköltségként. Számviteli elszámolás szempontjából van-e különbség a két eset között?
Részlet a válaszából: […] Nem igazán érthető a kérdés! Jól gondolják, a problémát esetleg az okozza, hogy a saját termelésű készletek nyilvántartását nem jól értelmezik. Ezért a helyes folyamatot tételesen bemutatjuk:– a fúrt kutakkal kitermelt ivóvizet saját előállítású termékként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

LPG/benzin üzemű gépjármű elszámolása

Kérdés:

LPG/benzin üzemű gépjármű elszámolással kapcsolatban szeretnénk segítséget kérni. Kormányrendeletben előírtak szerint a 8,6 liter normát (1,328 cm³) felszorozzuk az előírt 1,2-es szorzóval (10,32 l/km). Jól gondoljuk, hogy az LPG-gáz NAV-norma szerinti árát vesszük figyelembe, nem a benzinét?

Részlet a válaszából: […] ...mennyiségét alátámasztó bizonylat (pl. kiküldetési rendelvény, útnyilvántartás) kötelező tartalmi elemei mellett lehetőség van – a költségelszámolást alátámasztó – további adatok feltüntetésére is, melyek egy vegyes üzemű gépjárműnél megmutathatják,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 10.

Külföldi munkáltató magyar munkavállalójának bejelentése, személygépkocsi-használata

Kérdés:

Adott egy magyarországi illetőségű munkavállaló, amely egy külföldi cég alkalmazottja. A külföldi cég magyarországi adószámmal nem rendelkezik. A munkabér közterheit a munkavállaló vallja be és fizeti meg a 2308INT nyomtatványon. Amennyiben a munkaadó átad egy személygépkocsit a munkavállalónak üzleti és részben magáncélú használatra, az milyen adókötelezettséget von maga után? A válaszuk szempontjából van-e jelentősége annak, hogy a jármű magyarországi vagy külföldi rendszámmal rendelkezik, illetve hogy a munkáltató – kizárólag a munkabér közterheinek bevallása és megfizetése céljából – rendelkezik-e magyarországi adószámmal?

Részlet a válaszából: […] ...lakóhelyről történő bejárás kivételével. A nem saját tulajdonú (pl. bérelt, nem zárt végű lízingbe vett) személygépkocsi esetén a költségelszámolás lehetőségei korlátozottak, szemben a nem saját tulajdonú kizárólag üzemi célú más járművekkel, ahol a bérleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Raktárépület felújítása támogatásból

Kérdés: A társaság már meglévő (2018-ban beszerzett) raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást 2021-ben, amelyet meg is valósított 2022-ben, az üzembe helyezés 2022. 09. 30-án megtörtént. A támogatás összegét 100%-ban megkapta, amit előlegként tart nyilván, az elszámolásról még nem kapott értesítést. A felújítás révén nem változott meg a várható használati idő (2068.), a leírási kulcs (2%) és a maradványérték sem. A raktár 2018-as bekerülési értéke 20 millió Ft, az akkor megállapított maradványérték 5 millió Ft. A felújítás összege 50 millió Ft, a támogatási arány 50%. Ha 2023-ban (mérlegkészítés időszaka után) megtörténik az elszámolás, mekkora időszakra kell felosztani a támogatás összegét, illetve a maradványértékre fog-e jutni a támogatási összegből? A helyzetet bonyolítja, hogy a felújítás üzembe helyezése időpontjában a támogatott beruházáson felül további beruházási érték is aktiválva lett. Mennyiben módosítja ez a támogatási arányt, illetve a jövőbeli várható további beruházások mennyire befolyásolják azt, hogy az eszköz értékcsökkenésének mekkora hányadát számolja el egyéb bevételként a halasztott bevételek között nyilvántartott támogatásból?
Részlet a válaszából: […] ...megszüntetendő rész meghatározásához – ismételten el kell végezni, mivel ugyanazon eszköz elszámolt értékcsökkenési leírását a költségelszámolás során nem lehet megbontani (nem lehet támogatott, nem támogatott értékcsökkenési leírásról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Bérleti díj beszámítása ingatlan vásárlásakor

Kérdés:

Jogi személy társaságunk magánszeméllyel kötött szerződésében úgy állapodik meg, hogy a szerződéskötéskor (02. 28.) kifizetünk részére 10 millió forint kauciót, amelyből felújítja azt az ingatlant, amelyet bérlünk tőle 07. 01-től, havi bruttó 500 ezer Ft-ért, 12 hónapra. A 12 hónap letelte után a szerződés átfordul adásvételi szerződésbe, amelyben rögzítve van, hogy az ingatlan 70 milliós vételárába beleszámítja az eladó magánszemély az 5 millió Ft kauciót és a 12 havi bérleti díjat (nettó 432.500 Ft, mert 10% költségnyilatkozatával az szja-t levonjuk), így akkor már csak a különbözet (vételár-kaució-nettó bérleti díj) kerül részére kifizetésre. Hogyan kell kezelni a cégünknél a 12 havi bérleti díjat? Havonta az 52-re könyveljük az általános szabályok szerint addig, amíg az adásvételi szerződés aláírásra kerül? És utána? Az ingatlan bekerülési értéke az adásvételi szerződés szerint 70 millió Ft lesz, és ekkor hogyan kell kezelnem a 12 havi kifizetett és az 52-esre könyvelt bérleti díjat? Egyéb bevételként kell elszámolni az eladóval szemben?

Részlet a válaszából: […] ...használta, hasznosította, akkor jogos volt a bérleti díj kifizetése, jogos volt a költségkénti elszámolás is, és ebből következően a költségelszámolást nem szabad módosítani, mert az törvényellenes lenne.Ha viszont helyes a bérleti díjnak a költségkénti elszámolása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Tanulmányút költségei nyugta alapján

Kérdés: Állásfoglalásukat szeretném kérni, hogy egy tanulmányút során elszámolni kívánt nyugták befogadhatók-e. Mivel a kollégák nem a cég nevére szóló számlákat szeretnének elszámolni, felmerült a kérdés, hogy egyáltalán el tudjuk-e részükre számolni. Ha igen, akkor hogyan? A nyugták, amelyeket leadtak, főként reprezentációs költségeket tartalmaznak.
Részlet a válaszából: […] ...költségelszámolás főszabálya, hogy a cég tevékenysége érdekében szükséges beszerzések bizonylatai a cég nevére, egyéb adataira kerüljenek kiállításra (egyértelműen azért, hogy azt más szervezetnél ne lehessen felhasználni). Nyilvánvalóan követelmény ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Külföldi kiküldetés magáncélú meghosszabbítása

Kérdés:

A dolgozót a munkáltatója 3 napra kiküldi egy külföldi céghez, de a dolgozó szeretne még 2 napot magáncéllal ott maradni úgy, hogy annak a 2 napnak a pluszköltségeit viseli (szállás, étkezés, utazás). Ebben az esetben az oda-vissza útra megvett repülőjegy elszámolható a cégnél? Keletkezhet-e ebből adóköteles rész, mert a dolgozó tovább maradt, vagy ez "normál" költség, hiszen nem számol el többet a dolgozó, mint 1-1 oda-vissza utat?

Részlet a válaszából: […] ...a cégnél. Fontos azonban, hogy bizonylatokkal megfelelően dokumentálni kell, hogy szigorúan a kiküldetés hivatalos részére történt a költségelszámolás (szállás, étkezés, utazás).(Kéziratzárás: 2023. 02....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 23.

Cégautóadó, illetve magáncélú használat

Kérdés: A társaság (zrt.) által bérelt személygépjárművek után a bérbeadó mint tulajdonos (flottakezelő kft.) megfizeti a cégautóadó összegét, amelyet beépít a havi bérleti díjba, tételesen nem kerül átterhelésre a bérbevevőnek (zrt.). A fenti esetben is alkalmazható az a szabály, miszerint a cégautóadó megfizetésével (amely jelen esetben közvetlenül a bérbeadó által kerül megfizetésre) a járműnél a magáncélú használatért külön díjazás megállapítása nem indokolt, és a zrt. által az alkalmazottai számára biztosított jármű magáncélú használata adómentes juttatásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...amely után a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint költséget, ráfordítást, illetve az Szja-tv. szerint tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást számoltak el.A Gjt. 17/B. §-a alapján az adó alanya főszabály szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.
1
2
3
20