Egyéni vállalkozó követelésének elengedése

Kérdés: Az egyéni vállalkozónak a kft. (amely kapcsolt vállalkozása) tartozik 22.000.000 forinttal. A kft. ezt az összeget nem tudja visszafizetni. Amennyiben az egyéni vállalkozó lemond ennek a megfizetéséről, ez az egyéni vállalkozónál költség, majd adóalap-növelő? Tehát a személyi jövedelemadót kinullázza?
Részlet a válaszából: […] Ha az egyéni vállalkozó a kft. tartozását elengedi, az az egyéni vállalkozónál követelés elengedése, a kft.-nél pedig a tartozás elengedése. Az egyéni vállalkozó a követelése elengedése miatt költséget nem számolhat el. Ez tartalmában azonos azzal, mintha az elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Kapcsolt vállalkozások között elengedett osztalék

Kérdés: Ha a jóváhagyott osztalékból származó követelését a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) elengedi, akkor az osztalék miatti kötelezettség elengedett összegét az osztalékot megállapító társaságnak az elengedés időpontjával az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatnia. Az elengedett osztalékot a tulajdonos társaságnál egyéb ráfordításra vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordítására kell könyvelni? (A kérdés azért merült fel, mert a kapott osztalék előírása a pénzügyi műveletek bevételei között szerepel.)
Részlet a válaszából: […] ...a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) elengedi, az elengedés időpontjában. Az osztalékot megállapító társaságnál az osztalék miatti kötelezettség elengedése az eredménytartalék javára történő elszámolása mellett közvetlenül az adózás előtti eredményt nem érinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Osztalék elengedése

Kérdés: Egy társaság a tulajdonosa által jóváhagyott osztalékot elengedi. Hogyan kell könyvelni ezt a tételt az elengedőnél? Egyéb ráfordításként vagy pénzügyi műveletek ráfordításaként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...– jóváhagyott osztalékból származó – követelésüket. Az általuk elengedett követelés az "A" kft.-nél elengedett kötelezettség, a kötelezettség elengedése pedig az "A" kft.-nél a pénzügyi helyzet javulását eredményezheti.A fentiek figyelembevétele mellett a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Üzletrészátadás csereszerződéssel

Kérdés: Üzletrész-csereszerződéssel kapcsolatban tenném fel a kérdésemet. Van 3 cserepartner kft., amelyek tulajdonosai cégek. CSP1 partner jegyzett tőkéje 3 M Ft, ebből átad CSP2-nek 750 E Ft-nyi és CSP3-nak 750 E Ft-nyi üzletrészt. CSP1 tagi kölcsöne 201.420 E Ft, ebből átad CSP2-nek 50.355 E Ft-ot, CSP3-nak 50.355 E Ft-ot. CSP2 és CSP3 tulajdonosa egy kft.-nek 50-50 M Ft üzletrésszel, ebből átad CSP2 25 M Ft-ot, CSP3 25 M Ft-ot CSP1-nek. Továbbá tagi kölcsönök CSP2-nek 64 M Ft, CSP3-nak 64 M Ft, ebből átad CSP1-nek 32-32 M Ft-ot. Hogyan kell könyvelni a CSP2 és a CSP3 cégeiben, illetve az általuk alapított cégekben ezt a tranzakciót?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti összegének könyvelése, feltételezve, hogy eszközbeszerzés nem kapcsolódik a kötelezettséghez: T 4792 – K 9644;– a kötelezettség elengedését az eredmény javára kell elszámolni.Mint a fentiek is mutatják, nem teljesülnek a csereszerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Jóváhagyott osztalék módosítása

Kérdés:

Egy magyar adóalany kft. a 2022. évi egyszerűsített éves beszámoló alapján osztalékot határozott meg 3 tagjának, a határozat szerint május 2-i kifizetéssel. Időközben a társasági szerződést áprilisban (tehát még az osztalék kifizetése előtt) módosították. Ennek eredményeképpen
– külső személy részére értékesítésre került egy üzletrész;
– a két másik tulajdonos között egy olyan egyezség került be a társasági szerződésbe, hogy az osztalékfizetés arányát eltérítették a tulajdonosi arányoktól.
Hogyan kell a korábban jóváhagyott osztalékot kifizetni?
– Az osztalék jóváhagyásakori tulajdonosi arányok szerint, vagy
– az osztalék kifizetésekor érvényes, megváltozott arányok szerint? Lehetséges-e az osztalékra vonatkozó korábbi tulajdonosi határozatot módosítani?

Részlet a válaszából: […] ...tag a még a részére ki nem fizetett osztalékkövetelése elengedéséről rendelkezik. (Ez a kft.-nél a magánszeméllyel szembeni kötelezettség elengedését jelenti, egyéb bevételkénti elszámolással!)A Ptk. hivatkozott előírásának szigorú szabálya (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Ingatlanértékesítés kötelezettségátvállalással

Kérdés: A társaság a tulajdonában álló ingatlanját értékesíti oly módon, hogy a vevő az ellenérték megfizetését a társaság kötelezettségének átvállalásával rendezi. Így az ingatlan új tulajdonosa rendezi a kötelezettséget annak jogosultja felé. Létezhet-e a Ptk. szerint ilyen megállapodás, illetve jól gondoljuk-e a könyvelendő tételt? Ez esetben az ingatlanértékesítésen realizálódik eredmény, nem pedig kötelezettség elengedése címen (hisz a kötelezettséget nem ingyen vállalják át)? Az ingatlan nettó értéke: 20 egység, ellenértéke: 100 egység; az átvállalt kötelezettség 100 egység. T 3 vevő – K 96 egyéb bevétel 100 egység; T 86 egyéb ráfordítás – K 12 ingatlan: 20 egység; T 4 kötelezettség – K 3 vevő: 100 egység.
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 6:203. §-ának (1) bekezdése szerint: ha a kötelezett és a jogosult megállapodik egy harmadik személlyel (átvállalóval) abban, hogy az a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló kötelezettségét átvállalja, a jogosult a szolgáltatást kizárólag az átvállalótól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 6.

Tartozik egyenleg a szállítói számlán

Kérdés: A 2018. évi főkönyvi kivonatban a szállítói számlák egyenlege sok esetben tartozik egyenleget mutatott. Később az is kiderült, hogy a 2018. évet megelőző évek főkönyvi számlái is hasonlóan rendre Tartozik egyenleget mutattak. A partnerek egy része már megszűnt jogutód nélkül. Mit lehet tenni? Hogyan lehet ezt 2019-ben rendezni?
Részlet a válaszából: […] ...rögzíteni kell, hogy milyen követelés milyen összegben kerül elengedésre. Ezen jegyzőkönyv alapján könyveli az adós (a szállító) a kötelezettség elengedését az eredmény javára. Ezen jegyzőkönyvben rögzítik az adós (a szállító) azon nyilatkozatát, amely szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: Adott egy bt. negatív saját tőkével az évek során felgyülemlett veszteség miatt, illetve jelentős összegű tagi hitellel (kötelezettséggel). Több internetes szakmai portál szerint a negatív saját tőke rendezhető a tagi hitel elengedésével. Ez rendben is van, mert az elengedett tagi hitel egyéb bevétel, a társasági adó megfizetése után mint adózott eredményt rendezi a saját tőkét. A szaklapok szerint illetékmentes, mert az elengedés nem ingyenes, hiszen a tag azzal, hogy elengedi a követelését, több részesedést szerez. Ez fennáll egy bt. esetében is? Máshol azt hangsúlyozták, hogy ajándékozásiilleték-köteles. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...kompenzálható az eredménytartalék mínusza.Ha a tagok a tagikölcsön-követelésüket elengedik, az a bt.-nél a tagokkal szembeni kötelezettség elengedését jelenti. Az elengedést írásban kell dokumentálni, és az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének l) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Kivételes nagyságú vagy előfordulású tételek

Kérdés: A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politika szerint kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. A számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a vállalkozó mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. A törvénymódosítás azonban nem ad értelmező rendelkezést ezekre. Önök szerint mely bevételek, költségek és ráfordítások sorolandók ide?
Részlet a válaszából: […] ...együttes összege meghaladja a jegyzett tőkén felüli saját tőke 20 százalékát, továbbá akkor, ha nincs jegyzett tőkén felüli tőke;– kötelezettség elengedésekor, ha az elengedett kötelezettségek üzleti éven belüli együttes összege meghaladja az éven belüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Kötelezettség elengedése végelszámolásnál

Kérdés: A családi vállalkozásban működő bt.-nél a szülők a bel- és kültagok, gyermeküket munkaviszonyban foglalkoztatják. A gyermek X forintot adott eszközvásárláshoz, amelyet a bt. hátrasorolt kötelezettségként mutat ki. A bt. a tartozás háromnegyed részét visszafizette. A tulajdonosok a bt. egyszerűsített végelszámolását tervezik. Úgy tudom, akkor szűnhet meg egyszerűsített végelszámolással a cég, ha senkinek nem tartozik, és neki sem tartoznak. Megoldás lehet-e, ha a fiú elengedi a tartozást, a bt. egyéb bevételként könyveli, és a társasági adóban adózza? Ezenkívül van-e még valami kötelezettsége a bt.-nek, illetve az adósságot elengedőnek?
Részlet a válaszából: […] Valóban akkor célszerű a cég megszűnésére az egyszerűsített végelszámolást választani, ha a cég senkinek nem tartozik, és neki sem tartoznak, legalábbis akkor, ha csak pénzeszközei, illetve könnyen pénzzé tehető eszközei vannak, a nem vitatott kötelezettségeit rövid időn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.
1
2
3
4