Borászati termék reprezentációs célra

Kérdés: 2023. 11. 16-tól mentes az adó alól a közvetlenül a szőlészetről és borászatról szóló 2000. évi CLXIII. törvény (Btv.) 9. §-ának (1) bekezdése szerinti forgalomba hozatalt kezdeményező borászatiüzem-engedélyestől palackozott kiszerelésben vásárolt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott, a Btv. 1. §-ának 3. pontja szerinti borászati termék reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatása. Hogyan kell bizonyítani, hogy a vásárolt borok a fentieknek megfelelnek, ha bortermeléssel foglalkozótól vásárol egy cég palackozott magyar bort? A borok átadásához vásárolt dísztasakok is az üzleti ajándék részei, ezen összegre is vonatkozik az adómentesség? Az üzleti ajándékról milyen nyilvántartást kell vezetni?
Részlet a válaszából: […] ...1,18-szorosa után a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót),- ha borászatiüzem-engedélyestől történik palackozott kiszerelésben a vásárlás (nem a bevásárlóközpontban);- ha a palackon fel van tüntetve eredetmegjelöléssel oltalom alatt álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

Forgalmazott italokból ajándék

Kérdés: Ha cégünk az általunk forgalmazott italokból ajándékot szeretne adni egy másik megvásárolt termékünk mellé, és mindezt étteremben tenné, akkor az elfogadható-e árumintának vagy kóstoltatásnak? A kiszerelés nem lenne kisebb, mint egy normál termék. Ha nem tudjuk így figyelembe venni, akkor ebben az esetben milyen adófizetési kötelezettségünk keletkezne? Az is kérdés, ha nem kötjük saját termék vásárlásához az ingyenterméket, hanem csak az étteremben vacsorázó vendégek mindentől függetlenül megkapják, akkor az szóróajándék, és magasabb adókategóriába kerül?
Részlet a válaszából: […] Ha a cég az általuk forgalmazott italokból ajándékot szeretne adni egy másik megvásárolt termékük mellé, és mindezt étteremben (vagy nem étteremben) tenné, akkor az adott másik megvásárolt termék nem minősül árumintának vagy kóstoltatásnak. Árumintának a képviselt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 27.

Termelési folyamat-e a kiszerelés

Kérdés: A kft. a tartályokban érkező étolaj kiszerelésével foglalkozik. A technológiai sorba beépített szűrés után az étolaj – sajátos gépsor segítségével – flakonokba kerül, a flakonokat címkézik, majd egységrakatokba csomagolják. A kiszerelt étolaj késztermék vagy áru?
Részlet a válaszából: […] ...amelyeket a társaságnál állítottak elő, termeltek meg, amelyek előállítási költsége a társaságnál merült fel. A kérdés szerinti kiszerelés során nem állítanak elő új terméket, a technológiai sorba beépített szűrés nem növeli olyan mértékben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Alkatrészek felújítása

Kérdés: Hogyan kell könyvelni (kontírozással) azt az esetet, amikor pl. az emelőkosárban lévő alkatrész, lemez stb. cseréje megtörténik, és a kicserélt alkatrészt a cég kicsit felújítja, javít rajta, készletre veszi, vagy eladja, esetleg egy másik gépbe felhasználja? A kinyert anyag vagy áru esetleg használt lesz az eladáskor, emiatt a használt ingóságokra vonatkozó áfát is néznünk kell?
Részlet a válaszából: […] ...(T 227 – K 519). A készletre vétel bizonylata lehet egy jegyzőkönyv is, amely tartalmazza, hogy milyen alkatrész került kiszerelésre, annak mennyi a becsült piaci értéke, továbbá felújítható-e, ha igen – mint felújítottnak -, várhatóan mennyi lesz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Áruminta-bemutató alvállalkozásban

Kérdés: A társaság 2015-től egyéb termék ügynöki nagykereskedelmével is foglalkozik. Különféle termékekből beszerez 1-1 darabot (tisztítószer, vitamin, tészta stb.) normál méretben, kiszerelésben, amelyeket feloszt kisebb csomagokra, és bemutatókon árumintaként bemutatja/kóstoltatja, értékesítésre nem kerül. Jelenléti ívet vezet a bemutatókon részt vevőkről, és kimutatást küld arról, hogy mennyi árut osztott szét. Amikor valaki terméket vesz a termékgyártó cégtől, akkor a társaság a termékgyártó cégnek számlát állít ki a jutalékról. A bejövő számlákat készletre vesszük, az áfát nem helyezzük levonásba. A készlet – a kimutatás alapján – elábéként kerül kivezetésre. Tudomásunk szerint termékminta vásárlása (és annak szétosztása) esetén nem kell magánszemélynek adott juttatásként kezelni. Tekinthetők-e a normál kiszerelésből a társaság által kiporciózott mennyiségi kiszerelések termékmintáknak, és könyvelhetők-e a fent leírtak alapján?
Részlet a válaszából: […] ...megfogalmazott szerződés támasztja alá. A szerződő feleknek – többek között – rögzíteniük kell, hogy a termékgyártó milyen kiszerelésű terméket ad át (értékesít) a kérdező cégnek abból a célból, hogy azt a kérdező cég az érdeklődőknek bemutassa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.

Külföldi személy telephelye

Kérdés: Egy Szlovákiában bejegyzett gazdasági társaság – mely egy szintén szlovákiai cég leányvállalata – a harmadik (EU-n kívüli) országból beszerzendő termékét ideiglenesen Magyarországon tároltatná, és innen értékesítené EU-s és harmadik országokba. A termékimport tehát Magyarországon valósul meg, magyar adószámmal a cég rendelkezik, áfára vonatkozó kötelezettségeinek a törvény előírásai szerint fog eleget tenni. A szlovák cég nem kíván raktárt bérelni, csupán tárolási, árukezelési szolgáltatást szeretne igénybe venni. A beérkezett ömlesztett árut kisebb kiszerelésben értékesíti tovább, a csomagolás elvégzéséhez szintén Magyarországon venne igénybe szolgáltatást. A szlovák társaság elsődleges célja az áru külföldön történő értékesítése, de előfordulhat az is, hogy a szállítmányból megmaradó kisebb mennyiségeket, melyeket a szállítási költség miatt külföldre már nem érné meg eladni, Magyarországon értékesítené. Mivel az áru beszerzése és értékesítése az EKÁER hatálya alá tartozik, és – amennyiben elkerülhető – nem kíván Magyarországon alkalmazottat foglalkoztatni, ezen kötelezettségét is külső szolgáltató igénybevételével teljesítené. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti tevékenység keletkeztet-e telephelyet a társasági­adó-törvény értelmében? Vagy alkalmazható rá a Tao-tv. 4. §-a 33. pontjának g) pontja szerinti kivétel (1. külföldi személy árujának tárolása, 2. külföldi személy árujának más személy általi feldolgozása), és így elegendő az áfaregisztráció? Amennyiben telephelyet keletkeztet a fenti tevékenység, kötelező-e fióktelepet létrehozni, vagy fióktelep létrehozása nélkül is működhet?
Részlet a válaszából: […] Magyarország egyezményt kötött Szlovákiával a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelemadók területén. Így a kérdésre a válasz ezen egyezmény (1996. évi C. törvény) és az OECD modellegyezmény-magyarázata, valamint a Tao-tv. és a külföldiek magyarországi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Promóciós célra kapott termék

Kérdés: A cég reklámcéggel szerződik. A reklámozás, hirdetés díja 100 Ft + áfa, ezért cserébe a megrendelő nemcsak kiegyenlíti a díjat, hanem pluszterméket ad promóciós célra. Ezek a termékek nem termékminták, hanem normál kiszerelésű termékek, amit a repülőtéren mindenki számára elérhetően osztogatnak. Ha a termék beszerzési ára a minimálbér 1 százalékát nem éri el, adhatjuk adómentesen? A készletnyilvántartásból ki lehet vezetni 1 Ft-os áron? Ha adóköteles lenne, dönthetünk-e úgy, hogy leszámlázzuk a reklámozó cégnek piaci áron, a szétosztás az ő feladata lenne, ő fizetné az adót, vagy elszámolhatja reklámköltségként? Az ingyenes szétosztás a cég népszerűsítése érdekében történik. A kérdés az, lehetséges-e valamilyen formában adómentesen?
Részlet a válaszából: […]  A hatályos előírások szerint egyes meghatározott juttatásnakminősül az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai(reklám-) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezésérőlszóló törvény hatálya alá. (Ezen juttatások piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 6.

Kiszerelt termékek bekerülési értéke

Kérdés: Növényvédőszer-kereskedelemmel foglalkozó kft. kiszerelőüzemet létesít. A nagy tételben (tartályban) megvásárolt növényvédő szert gépsoron átcsomagolja, és kisebb szerelésben továbbértékesíti a nagy- és kiskereskedelmi egységeiben. A csomagoláshoz kupakot, flakont, címkét, fóliát vásárol. A beszerzett növényvédő szer árubeszerzésnek vagy anyagköltségnek minősül? A felhasznált csomagolóanyagot hogyan könyveljük? A kiszerelt terméket saját termelésű készletként kell nyilvántartani és könyvelni? A kiszerelt termék bekerülési értékét hogyan határozzuk meg?
Részlet a válaszából: […] ...merült fel, a társaságnál került elszámolásra.Az Szt. 82. §-a alapján az értékesítési, forgalmazásiköltségek (ilyenek a kiszerelési, csomagolási költségek is) az értékesítésközvetett költségei közé tartoznak, az értékesítés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 7.

Kiszerelés költségei

Kérdés: A kht. új tevékenységként étolaj-kiszereléssel foglalkozik. Az étolaj nagy mennyiségben, tartályokban érkezik. A flakont, a kupakot vásároljuk, a címkét saját nyomdánk állítja elő. Az étolaj a technológiai sorba beépített szűrés után az olajtöltő gépsor segítségével kerül a flakonokba, majd címkézésre és végül egységrakat-csomagolásra. Az étolaj ebben az esetben alapanyag vagy áru? Ha alapanyag, akkor késztermék lesz belőle? Kalkulációs lap készüljön róla? Ha az étolaj áru, a kupak, a flakon, a címke, valamint az egységrakat-csomagolás költsége minek minősül? Az étolajat jelenleg a kiskereskedelmi bolthálózatunkban, a saját vendéglátóegységeinkben értékesítjük, illetve használjuk fel. Később más boltoknak is értékesítünk. A számviteli politikánk és az önköltség-számítási szabályzatunk szerint a kiszerelőüzemben felmerült önköltséget a termék átadásakor a boltokra és a vendéglátóegységekre kell terhelni. Ha az étolaj áru, akkor hogyan kell ezt könyvelni? A társaság csak az 5. számlaosztályban könyvel.
Részlet a válaszából: […] ...hosszabban idézett kérdésre a következőkben részletesenválaszolunk.A tartályokban érkező étolaj a kiszerelés után is étolajlesz, nem keletkezik új termék, a kiszerelés költségeivel nem növelhető azétolaj bekerülési értéke. A technológiai sorba beépített szűrés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Tételes minőségi átvétel hiányában a helyesbítés

Kérdés: Társaságunk élelmiszeriparban felhasznált termékek nyomdaipari előállításával foglalkozik. Ezek olyan mennyiségű és kiszerelésű termékek, amelyek tételes minőségi vizsgálata megoldhatatlan. Így a vevőnél a felhasználás során derül ki, ha minőségi hiba vagy mennyiségi hiány van. Ez esetben az utólag adott engedményt az eredeti teljesítés időpontjára vagy a kifogás felmerülésének időpontjára számlázzuk? A reklamáció miatti engedmény elszámolható-e önellenőrzés nélkül?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint aszavatossági jogok (igények) érvényesítése során helyesbítő számlában utólagadott engedmény miatti árbevétel-helyesbítés számolható el a szavatossági jogok(igények) megismerése időpontjával. Az átadáskor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.
1
2