Partnervállalkozási kapcsolat

Kérdés: Adott egy társaság, amelynek tulajdonosai többek között A Kft. 30%-ban, B Kft. 10%-ban, a fennmaradó 60% tulajdonosa XY magánszemély. Ugyanakkor a társaságnak részesedése van C Kft.-ben 100%-ban és D Kft. esetében 25%-ban. A kkv-besorolás szerint, amennyiben a 2022. évi besorolását kívánom meghatározni, a 2020. évi beszámoló adatait alapul véve a létszámot, mérlegfőösszeget és az árbevételt milyen arányban kell figyelembe vennem mind a kapcsolt, mind a partnervállalkozások tekintetében? A partnervállalkozások tekintetében, attól függetlenül, hogy a partnercégekkel folytat vagy nem folytat a társaság tevékenységet, a kkv-besoroláshoz a létszámot, mérlegfőösszeget és árbevételt a részesedés mértékéig figyelembe kell vennem?
Részlet a válaszából: […] A Kkv. tv. 5. § (6) bekezdése alapján a társasággal partnervállalkozási kapcsolatban lévő vállalkozások adatait, amelyek közvetlenül tulajdonosai az adott vállalkozásnak, vagy közvetlenül az adott vállalkozás tulajdonában vannak, az összesítés során a tőkeérdekeltségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Kkv-mutatóknál a külföldi anyacég számításba vétele

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft.-nek 100%-ban külföldi cég a tulajdonosa. A külföldi anyacég készíti a konszolidált beszámolót, melynek a magyar cég is része. A Tao-tv. beruházásihitel-kamat adókedvezményét igénybe veheti a magyar cég? A magyar cég a Kkv. tv. 3. §-a szerint a mutatói alapján kkv-nak minősül. Viszont az 5. § a konszolidálás miatt az anyacéggel együtt már nem minősül kkv-nak. Jól értelmezzük, hogy az anyacéggel együtt kell vizsgálni, és ebben a viszonylatban nem lehet alkalmazni a kedvezményt? Nem egyértelmű a Kkv. tv. vállalkozás fogalom meghatározása, hogy csak belföldi vagy külföldi vállalkozásokat is figyelembe kell venni a mutatók megállapításakor.
Részlet a válaszából: […] A besorolást a Kkv. tv. 5. §-a alapján kell elvégezni. A Kkv. tv. 19. § 5. pontja fogalmazza meg a vállalkozást, amely szerint annak minősül a gazdasági tevékenységet folytató jogalany. Nem tesz tehát különbséget a törvény belföldi és külföldi jogalany között. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Kapcsolt vállalkozás készíthet-e mikrogazdálkodói beszámolót?

Kérdés: Két kft. között kapcsolt vállalkozás viszonya áll fenn. Külön-külön megfelelnek a mikrogazdálkodói beszámoló követelményeinek, azonban a kapcsoltságuk már kizárná őket a mikrogazdálkodói körből. Készíthető-e mikrogazdálkodói beszámoló abban az esetben, ha kapcsolt vállalkozásról beszélünk, és a kkv-besorolása alapján év végén nem minősülnek mikrovállalkozásnak?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 9. § (6) bekezdése szerint mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készíthet a 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően, ha a jogi személy könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, és két egymást követő üzleti évben a mérleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Kkv-besorolás kiugró árbevétel mellett

Kérdés: Adott kft. kkv-nak minősül. Árbevétele a 2019-es beszámoló alapján 1,8 milliárd Ft volt, 2018-ban 2,9 milliárd Ft, az ezt megelőző években ennél alacsonyabb. 2020-ban egy kiugróan jelentős megrendelésnek köszönhetően a cég árbevétele 7 milliárd Ft-ra növekedett. A 2020. évi beszámoló elfogadásának időpontja 2021. 05. 26. 2021-ben visszacsökkent az árbevétel a szokásosnak mondható 2,2 milliárd Ft-os szintre. Kérdésünk az iparűzési adó kedvezményes, 1%-os mértékéhez kapcsolódik. Igénybe veheti-e a társaság a kedvezményes adókulcsot? Amennyiben igen, akkor csak 2021-re (2021. 01. 01-én csak a 2019-es beszámoló állt rendelkezésre), vagy mindkét évre, esetleg csak 2022-re? A kkv-besorolást a kiugró 2020-as év véleményünk szerint nem érinti, mert a Kkv-tv. 5. § (3) bekezdése alapján a besorolását csak a határértékek két egymást követő évben történő túllépésével veszítheti el a kft. Ez a kétéves szabály érvényes a 4 milliárd Ft-os, kedvezményes iparűzésiadó-mérték igénybevételére jogosító árbevételplafon esetében is? A mérlegfőösszeg egyik évben sem lépte át a 4 milliárd Ft-ot, annál mindig jóval alacsonyabb volt.
Részlet a válaszából: […] A Htv. 51/L. § (1)-(2) bekezdése szerint:-a 2021. évben végződő adóévben azon vállalkozó esetén, amely azzal felel meg A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv-tv.) szerinti mikro-, kis- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.

Kkv-besorolás alapján a helyi iparűzési adó csökkentése

Kérdés: A 2021. évi beszámoló összeállításakor a társaságok eltérően értelmezik a helyiiparűzésiadó-kedvezmény jogosultságának megállapítási módszerét. A 639/2020. (XII. 22.) Kormányrendelet alapján a 2021. évi ADÓELŐLEG esetében egyértelmű volt a szabályozás, a 2. § (3) bekezdése alapján az ADÓÉV ELSŐ NAPJÁN rendelkezésre álló, utolsó, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint készített és elfogadott beszámoló alapján sorolták be a társaságokat a Kkv-törvény és a 4 milliárd Ft-os határértékek figyelembevételével. 2021. január 1-én a vállalkozások a 2019. évi közzétett beszámoló alapján állapították meg, hogy rendelet alapján kkv-nak minősül-e a társaság, ennek megfelelően adtak be nyilatkozatot az 1% adómérték érvényesítéséhez az adóelőleghez. Volt olyan vállalkozás, amely a "kétéves szabályt" alkalmazta, volt olyan cég, amely nem, mert szakértői vélemény szerint a kormányrendeletben lévő 4 milliárd Ft-os küszöbértékszabály kizárja ennek alkalmazhatóságát. A 21HIPA nyomtatvány kitöltési útmutatója alapján a Kkv-törvény szerinti kapcsolódó és partnervállalkozások adatait össze kell számítani. Az adó mértékének 1%-ra történő csökkentésével kapcsolatban a kormányrendelet nem állapít meg konkrét előírásokat, időpontokat az éves adó megállapításához. Ebből arra lehetett következtetni, hogy az adócsökkentés esetén is az adóelőleg kapcsán használt adatokból szükséges kiindulni, azaz az adóév első napjára történő besorolás alapján kell az éves adónál is a jogosultságot vizsgálni.
A 2021. évi iparűzési adó számításakor (bevallásakor) van olyan társaság:
-amely az adóév első napján (2021. 01. 01-én) rendelkezésre álló (2019. évi beszámoló),
-vagy az utolsó napján (2021. 12. 31-én) rendelkezésre álló, utolsó közzétett (2020. évi) beszámoló adatait vette alapul,
-de van olyan is, amely már a 2021. 12. 31-i mérlegfordulónapra összeállított "előzetes" beszámoló alapján minősítette a Kkv-törvény és a 4 milliárd Ft-os határértékek alapján a vállalkozást, és annak megfelelően kalkulálta az iparűzési adót. Aszakirodalomban a szakértők írásai és válaszai is eltérőek, egységes jogértelmezést nem találtam.
Kérem iránymutatásukat a helyiadó-kedvezmény érvényesítéséhez!
-A 2021. évi helyiadó-bevallásban milyen dátummal és melyik időszaki beszámoló alapulvételével kell vizsgálnia a társaságnak, hogy megfelel-e a létszám ÉS éves nettó árbevétel VAGY mérlegfőösszeg feltételeinek az 50%-os kedvezmény érvényesítéséhez?
-Kell-e alkalmazni a Kkv-tv. 5. § (3) bekezdése szerinti "kétéves szabályt" az iparűzésiadó-kedvezményi jogosultság besorolásához?
Részlet a válaszából: […] Először is azzal kell kezdeni, hogy az irányadó jogszabály a Htv. 51/L. §-ának (1) bekezdése, figyelemmel arra, hogy az iparűzési adó kkv-k számára való "felezését" megfogalmazó veszélyhelyzeti kormányrendelet [639/2020. (XII. 22.)] hatályát vesztette.A normaszövegben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.

Kkv-besorolás innovációs járulékhoz

Kérdés: Kérem segítségüket az innovációsjárulék-kötelezettség megállapításához az alábbi esetben: "A" vállalkozásnak van egy 11%-os részesedése a "B" vállalkozásban, melynek van egy "C" vállalkozásban lévő 50%-os üzletrésze. A létszámadatok 2017-2018 átlagában: "A" vállalkozás 102 fő, "B" vállalkozás 10 fő, "C" vállalkozás 8 fő. A mérlegfőösszeg és az éves árbevétel a három vállalkozás együttes adatának 100%-át figyelembe véve sem éri el a kisvállalati kategória felső határát. A létszámadatok ismeretében "C" vállalkozás 2019. január 1. napjától innovációsjárulék-fizetési kötelezettség alá tartozik-e?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben rendelkezésre álló információ alapján a Kkv. tv. 4. § (2) bekezdése szerint B és C vállalkozás – feltéve, hogy a szavazati jog azonos a részesedési aránnyal – partnervállalkozásnak minősül. Ezenkívül sem A és B vállalkozás, sem A és C vállalkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 18.

Kkv-besorolás, kétéves szabály

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek példákon keresztül levezetni, hogyan kell a Kkv-tv. szerinti besorolást elvégezni, önálló vállalkozásnál, a 2019. évi törvényállapot figyelembevételével! A vállalkozás besorolásának alapját képező beszámoló adatai két példa alapján:
- 2015. év, 2016. év, 2017. év, 2018. év: kis-, közép-, közép-, kisvállalkozás;
- 2015. év, 2016. év, 2017. év, 2018. év: mikro-, mikro-, közép-, kisvállalkozás.
A fenti két példa szerint a vállalkozás minek minősül 2019. 01. 01-én és 2019. 12. 31-én, valamint 2020. 01. 01-én? Kérem, szíveskedjenek válaszukban részletesen kitérni a kétéves szabály ismertetésére is a példán keresztül!
Részlet a válaszából: […] A Kkv-tv. 5. § (3) bekezdése szerint: "amennyiben egy vállalkozás éves szinten túllépi a 3. §-ban meghatározott foglalkoztatotti létszám vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Kis- és középvállalkozás besorolása

Kérdés: Az alábbi kkv-besoroláshoz kérem szíves segítségüket:
Nagy Kft.-ben az üzletrészek:
- D magánszemély 51%
- H magánszemély 25%
- Más Kft. 20%
- K magánszemély 4%
Ügyvezető: D, H, K magánszemélyek
Kis Kft.-ben az üzletrészek:
- D magánszemély 31,9%
- H magánszemély 26,9%
- N magánszemély 20,2%
- Nagy Kft. 19,2%
- H.-né magánszemély (H édesanyja) 2%
Ügyvezető: D, H, K magánszemélyek
A Tao-tv. 4. § (23) bekezdésének f) pontja alapján az ügyvezető-egyezőség miatt fennáll a kapcsolt vállalkozás a két cég között. A 2004. évi XXXIV. Kis- és középvállalkozásokról szóló tv. alapján a Nagy Kft. és Kis Kft. 3. § szerinti besorolását külön-külön vagy összevontan kell elvégezni? Kapcsolódó vagy partnervállalkozása-e (vagy egyik sem) a Kis Kft. a Nagy Kft.-nek, és ha igen, mely tulajdonlás alapján? Nincs konszolidált beszámoló. A magánszemély tulajdonosok nem egyéni vállalkozók.
Részlet a válaszából: […] A Kkv. tv. alapján az ügyvezetés egyezőségére tekintettel nem lesz a két vállalkozás sem kapcsolódó, sem partner vállalkozás.Kapcsolódó vállalkozási viszony akkor merülhet fel a Kkv. tv. 4. § (5) bekezdése alapján,– ha közösen fellépő természetes személyek egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Kis- és közepes vállalkozás besorolása

Kérdés: Egy belföldi cégcsoport 8 tagja a Tao-tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül a közös ügyvezetés révén, illetve a férj-feleség 50-50% tulajdonlása miatt. A kapcsolt vállalkozási viszonyt a NAV-nak bejelentették. A cégek egymásban részesedéssel nem bírnak. A Kkv-tv. szerint egyenként nem minősülnek középvállalkozásnak.
1. A kapcsolódó vállalkozás és partnervállalkozás (tehát a Kkv-tv. definíciója szerinti, és nem a Tao tv. szerinti kapcsolt vállalkozásról van szó) értelmezésénél mely vállalkozások adatait kell összeadni? Avagy hogyan kell értelmezni a következőt, azaz pontosan hogyan kell megállapítani az összevonandó cégeket? Ez a kérdés többek között azért merült fel, mert egy szakcikkben a következőt lehetett olvasni: "Ha rendelkezésre áll konszolidált beszámoló, akkor a vállalati méretmutatót az abban foglaltak alapján kell meghatározni. Ha nem készül konszolidált beszámoló, akkor a kkv-törvény szerinti kapcsolt vállalkozások adatait össze kell számítani, illetve arányosan figyelembe kell venni az úgynevezett partnervállalkozásokat is. Itt fontos megemlíteni, hogy az összeszámítás során a kkv-törvény szerinti kapcsolt (ottani megfogalmazásban »kapcsolódó«) vállalkozás definíciót kell figyelembe venni, ami nem egyezik meg a Tao-törvény szerintivel".
2. Az összevonandó cégcsoport helyes megállapítása után, az összesített létszám eléri az 50 főt két egymást követő év során, akkor a mérlegfőösszeg és az árbevétel értékeitől függetlenül beáll a középvállalkozói státusz a harmadik évtől?
3. Amennyiben középvállalkozásoknak minősülnének, akkor már transzferárszabályzattal és -nyilvántartással kell rendelkezniük, vagy csak a mentesítési feltételek meg nem felelése esetében?
Részlet a válaszából: […] Azt, hogy egy vállalkozás mikro-, kis-, közepes- vagy nagyvállalkozás, a Kkv-tv. előírása alapján kell meghatározni. A Kkv-tv. megkülönböztet önálló vállalkozást, partnervállalkozást és kapcsolódó vállalkozást. Az önálló vállalkozás az utolsó ismert beszámoló adatai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

Kkv-minősítés a Kkv-tv. szerint

Kérdés: A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény értelmezésében kérem a segítségüket.
Rendelkezésre álló információk:
1. Egy magyar kft. éves árbevétele 5,2 millió EUR, létszáma 34 fő.
2. A kft. tulajdonosainak tulajdoni és szavazati arányai a következők:
Házaspár együttesen 50%.
Külföldi vállalkozó 50%.
Gyakorlatilag minden döntést közösen hoznak meg.
3. A külföldi vállalkozó konszolidált éves bevétele 300 millió EUR, dolgozói létszáma 1500 fő.
4. A külföldi vállalkozó konszolidált beszámolójában a kft. adatai a társult vállalkozásra vonatkozó szabályok szerint szerepelnek.
5. A házaspárnak van egy másik kft.-je is, 100%-os tulajdonban, ennek bevétele 75 millió Ft, a foglalkoztatottak száma 4 fő.
6. A vállalkozásokat jellemző adatok nem változtak az elmúlt két évben.
Kérdések:
a) Hogyan kell figyelembe venni a külföldi vállalkozó adatait a 2004. évi XXXIV. törvény 5. §-ában szereplő feltételeknek megfelelően?
b) Besorolható-e a magyar kft. középvállalkozás kategóriába a rendelkezésre álló információk alapján?
c) Milyen adatokat kell figyelembe venni, ha a házaspár kft.-jének besorolását vizsgáljuk?
Részlet a válaszából: […] a) A külföldi vállalkozó a 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv-tv.) előírása szerint partner vállalkozás. Ennek megfelelően a külföldi vállalkozó magyar kft. adatai nélküli konszolidált beszámolójában szereplő árbevétel-, mérlegfőösszeg- és létszámadatok 50 százalékát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.
1
2