Ügynöki szolgáltatás tartalma

Kérdés: Egy katás egyéni vállalkozó ügynöki szolgáltatásként a gépjármű tulajdonosának segít vevőt keresni, szerződés megkötését segíti elő a vevő és az eladó között, így ügynöki jutalékot számláz az eladó felé; ez az összeg képezi a katás bevételt. Ha egy külföldi gépjármű-tulajdonos bízza meg az ügynöki munkával, és a külföldi tulajdonos az autót az egyéni vállalkozó telephelyére hozza – azért, hogy a vevők meg tudják nézni, illetve a külföldi tulajdonos személyesen nem, csak telefonon tud részt venni az eladáskor –, ez még belefér az ügynöki szolgáltatás keretébe, mely során csak ügynöki jutalékot számláz az egyéni vállalkozó a külföldi tulajdonos felé? Ilyen esetben vehet-e át a vevőtől pénzt, vagy az már bizományosi szerződés lesz? A cél mindenképp ügynöki szolgáltatás nyújtása, a bizományosi értékesítést nem szeretné.
Részlet a válaszából: […] ...teremtése és kiépítése, a régi partnerkapcsolatok fenntartása és ápolása;– a lehetséges ügyfelek információkkal való ellátása, mintadarabok, katalógusok és egyéb reklámanyagok bemutatása, az általa képviselt termék vagy szolgáltatás vonzó tulajdonságainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Mintadarab átadása a pályázat kiírójának

Kérdés: A termék beszerzésére kiírt pályázat egyik feltétele, hogy a szállítani kívánt termékből egy mintadarabot át kell adni a pályázatot kiíró jogi személynek. Oka a termék bevizsgálása, az ajánlatban szereplő jellemzők ellenőrzése. A mintadarab nettó ára 20-50 ezer forint. A pályázatot kiíró cég általában nem küldi vissza a mintadarabokat, még vesztes pályázat esetében sem. Helyesen jár el a pályázatot benyújtó cég, ha
- a számvitelben az átadott mintadarab értékét a térítésmentes átadás szabályai szerint számolja el,
- a társasági adó alapját nem növeli meg az átadott mintadarab értékével,
- az áfát az átadott termék nettó értéke után megfizeti?
Részlet a válaszából: […] ...válasznál abból indokolt kiindulni, hogy mintadarab-e a kérdés szerint mintadarabnak nevezett termék?Az Áfa-tv. 259. §-ának 3. pontja szerint: áruminta a képviselt terméknek kisebb és jellemző része vagy mennyisége, amelyet kizárólag a képviselt termék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

K+F – Adóalap- és adókedvezmény

Kérdés: Egy kft., amely saját kutatás-fejlesztéssel is foglalkozik, és arról külön analitikus nyilvántartást vezet, 2010. évben kétféle kutatást végzett, de egyiket sem fejezte be. A 2011-ben elkészülő műszer 2010. évben felmerült költségeit aktiválni szeretnénk. Hogyan kell a társaságiadó-törvény t) pontját értelmezni, lehet-e a 2010. évben felmerült, kísérletfejlesztésként aktivált közvetlen költségekkel a társaságiadó-alapot, a közvetlen bér 10%-ával a társasági adót csökkenteni, mivel az aktivált összeg után 2010. évben értékcsökkenést nem tudunk még elszámolni? Az elkészült mintadarabot 2011-ben megpróbáljuk értékesíteni, de lehet, hogy mintadarabként tárgyi eszközeink között tartjuk nyilván. Mikor lehet érvényesíteni ezen mintadarabok után adó-, illetve adóalap-kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének t) pontja alapján a sajáttevékenységi körben végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérletifejlesztés közvetlen költsége a felmerülés adóévében csökkenti az adózás előttieredményt. Ehelyett választható, hogy a kísérleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.

Készlet vagy tárgyi eszköz a mintadarab?

Kérdés: A kft. nyílászárókra felszerelhető, automatikusan működő, távvezérelt redőnyök mozgatására alkalmas motorokat, s az ehhez szükséges tartozékokat forgalmaz. A külföldi partner a termék megismertetése érdekében rendszeresen küld az aktuális motorokból árumintákat, valamint alkatrészeket, bemutatótáblákat. Az árumintákat térítés nélkül átvett eszközként mutatjuk ki a 2. számlaosztályban. Az elhasználódott, a használat során elkopott árumintákat selejtezzük, a ráfordításként elszámolt összeget a halasztott bevétel megszüntetésével ellentételezzük. A bemutatódarabok egy része egy évnél hosszabb ideig is szolgálhatja a vállalkozási tevékenységet, bekerülési értékük viszont nem haladja meg az 50 ezer forintot. (A tárgyi eszközkénti nyilvántartás viszonylag nehéz!) Helyes-e, hogy a kft. ezen eszközöket a forgóeszközök között mutatja ki? A szállítási költség növeli-e ezen termékek értékét, ha a kft. az átadó által meghatározott vámértéken tartja nyilván azokat?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, hogy a válasz viszonylag rövid, és a kívülálló számára is hasznosítható legyen.Az áruminták besorolásánál, azok minősítésénél az Szt. 23. §-ának (4) bekezdésében leírtakból kell kiindulni, figyelemmel az Szt. 28. §-a (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.