Óvadéki számlára befizetett összeg

Kérdés: Társaságunk hosszú lejáratú kötvénykibocsátásból eredő kötelezettsége áll fenn a pénzintézettel szemben. A szerződés alapján társaságunknak a pénzintézetnél vezetett óvadéki számlára évente kell feltöltenie/befizetnie a szerződésben meghatározott óvadékösszegeket, amelyek összesítve majd a kötvény 2024. évi lejáratakor a törlesztésre fordítódnak. Az óvadéki bankszámlán lévő pénzügyi instrumentumokat, illetve annak hozamát (aminek egy része le van kötve betétben, egy részéért pedig államkötvény lett vásárolva) a pénzeszközök vagy a befektetett pénzügyi eszközök között kell szerepeltetni a mérlegben?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz számunkra egyértelmű, hogy az óvadékként a kérdés szerint a pénzintézetnél elhelyezett pénzösszeg nem lehet– tartósan adott kölcsön, mert azt nem kölcsönszerződés támasztja alá,– tartós bankbetét sem, mivel nem ilyen jogcímen kerül elhelyezésre, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 14.

Származékos ügylet euró értékesítéshez kapcsolódóan

Kérdés: Cégünk árbevételének jelentős része euróban realizálódik. Amikor kedvező az árfolyam, szállításos határidős (FX forward) devizaügyletet kötünk a számlavezető pénzintézettel. Az ügyletkötések általában minden hónap elejére szólnak. Lejáratkor cégünk kifizeti az ügyletben szereplő devizamennyiséget, és a bank átutalja a kötési árfolyamon számított forintértéket. A bank felé külön letétet nem kell biztosítani. Az ügyletek értékelésekor a bank mindennap listát küld, amely tartalmazza a pozíciónkénti árfolyam-különböztet. Van-e könyvelési teendője a cégnek az ügylet kötésekor? Milyen könyvelési feladata van a cégnek, ha az árfolyam-elmozdulások miatt letétet kell biztosítani? Az ügylet zárását hogyan kell könyvelni? Mi a teendő az év végén nyitott pozíciókkal? Van-e egyéb számviteli feladat? Kérem, hogy a választ gyakorlati példával is mutassák be!
Részlet a válaszából: […] ...célú vagy fedezeti célú határidős, opciós vagy swapügylet, illetve ezek további származéka, amelyek– teljesítése pénzben vagy más pénzügyi instrumentummal történik,– értéke egy meghatározott kamatláb, tőzsdei áru ára, devizaárfolyam stb., illetve egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Minek minősül az árfolyamnyereség alapítványnál?

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető alapítvány könyvelése során merült fel a cél szerinti, illetve a vállalkozási tevékenység elkülönítésének problémája. A kérdező a 2011. évi CLXXV. törvénynek a befektetési tevékenység, a gazdasági vállalkozási tevékenység értelmező rendelkezését, továbbá a civil szervezet bevételeit részletező törvényi elő­írást idézi. Ezt követően kérdései: az alapítvány devizás pénzügyi instrumentumain képződő év végi realizált árfolyamnyereség cél szerinti tevékenység bevételének minősül-e? Változik-e a minősítés, ha évközi realizált árfolyamnyereségről van szó? A Tao-tv. 6. számú mellékletének 3. pontja szerint az árfolyamnyereség része-e az állam által kibocsátott értékpapír hozamának?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:378. §-a alapján az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. Így egyértelmű, hogy az alapító által meghatározott tartós cél érdekében végzett tevékenység a cél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Határidős leszállítási tőzsdei ügyletek

Kérdés: A határidős leszállítási tőzsdei ügyletek számviteli elszámolásával kapcsolatosan kérem segítségüket (példán is bemutatva), elsősorban a fordulónapig, illetve a mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt pozíciókkal kapcsolatos elszámolási és értékelési kötelezettségekre. A határidős ügylet euró vásárlására vonatkozik, az euró kifizetése az előre megkötött árfolyamon kerül a bankszámlán jóváírásra. Kell-e árfolyam-különbözetet elszámolni a jóváírás időpontjában kialkudott ár, illetve az MNB-árfolyamon számított ár eltérésére vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...esetében az ügylet zárásakor– az eladó értékesítést számol el, nyereséggel vagy veszteséggel annak függvényében, hogy az eladott pénzügyi instrumentum (például euró), egyéb áru milyen bekerülési értéken szerepel a könyveiben (alacsonyabb, illetve magasabb értéken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.

Devizás kamatcsereügyletek elszámolása

Kérdés: A devizakockázat fedezése céljából társaságunk két devizás kamatcsereügyletet kötött külföldi székhelyű anyavállalatával. Az ügylet lényege, hogy egy más vállalkozó felé fennálló, devizában vállalt hitelkötelezettség, teljes, devizában teljesítendő, tőke- és fix kamat cash flow-it elcserélte ugyanezekre az időpontokra vonatkozó, forintban teljesítendő tőke- és változókamat-fizetési cash flow-kra. Az ügylet következtében adott időpontra társaságunk változó kamatozású forintkötelezettséggel rendelkezik anyavállalata felé, de követel tőle ugyanekkor fix kamatozású devizatartozást, amely éppen akkora összeg lesz devizában, mint a más vállalkozónak ugyanazon a napon fizetendő devizahitel-törlesztés és fixkamat-fizetés összege együtt. A pénzmozgások bruttó módon megtörténnek. Hogyan kell elszámolni termelő-szolgáltató vállalkozásként ezt az ügyletet, ha társaságunk nem választotta a valós értékelés lehetőségét? Mit kell bemutatni az ügylethez kapcsolódóan a kiegészítő mellékletben?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli előírás szerint: swap (deviza-, tőke- éskamatcsere) ügylet valamely pénzügyi instrumentum cseréjére vonatkozó olyanösszetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidősadásvételi ügyletből, illetve több határidős ügyletből tevődik össze...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 4.

Pénzügyi instrumentumok hasznosítása

Kérdés: Az Szt. 95. §-ának (6) bekezdése rendelkezik arról, hogy az üzleti jelentésben be kell mutatni a pénzügyi instrumentumok hasznosítását, a kockázatkezelési politikát és a fedezeti ügyletpolitikát, az ár-, hitel-, kamat-, likviditás- és cash flow-kockázatot, számszerűsítve is. Ezen bemutatásokat a valós értékelést nem alkalmazó vállalkozásoknak is el kell végeznie? Ha igen, akkor milyen szakirodalom áll rendelkezésre?
Részlet a válaszából: […] Üzleti jelentést kell készítenie annak a gazdálkodónak,amely gazdálkodó az Szt. előírásai szerint éves beszámoló készítésérekötelezett, illetve éves beszámolót készít (ideértve a hitelintézeteket is).Az üzleti jelentést az Szt. 95. §-a alapján kellelkészíteni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.

Árfolyam-biztosítás elszámolása

Kérdés: Amennyiben cégünk árfolyam-biztosítást köt számlavezető bankjával, akkor azt hogyan kell elszámolni? Az árfolyam-biztosításban úgy állapodnak meg, hogy cégünk fennálló deviza-hitelkeretét december 31-ével forintosítják a szerződésben meghatározott árfolyamon. Ezt hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...összegét apénzügyi műveletek egyéb bevételével, illetve egyéb ráfordításával szemben.Az elszámolási határidős ügylet áru, pénzügyi instrumentum(az adott esetben deviza-hitelkeret) előre meghatározott jövőbeni időpontban(az adott esetben december 31-én),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

Határidős leszállítási ügyletek elszámolása

Kérdés: A társaság az árutőzsdén leszállításos, fizikai teljesítésű vételi és eladási ügyleteket köt. Hogyan kell az árutőzsdei ügyleteket elszámolni? Ha az ügylet a mérlegkészítés időpontjáig nem zárul le, a kötési ár és az elszámolóár közötti árkülönbözet időarányos veszteségét vagy nyereségét el kell-e határolni? Van-e eltérés a számviteli elszámolásban annak függvényében, hogy az ügylet zárásakor a tényleges adásvétel megtörténik-e vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...Ezért a válasz elején néhány fogalmat tisztázzunk.A határidős ügylet esetén a felek a szerződésbenmeghatározott fajtájú, mennyiségű pénzügyi instrumentum (szerződésesmegállapodáson alapuló követelés és kötelezettség, pénzeszköz, értékpapír,származékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Határidős leszállítási ügyletek elszámolása

Kérdés: A határidős leszállítási (delivery) tőzsdei ügyletek számviteli elszámolásával kapcsolatosan szíveskedjenek szakmai segítséget nyújtani (lehetőség szerint példán is bemutatva). Hangsúlyosan a fordulónapig, illetve a mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt pozíciókkal kapcsolatos elszámolási és értékelési kötelezettségekre kérnék választ.
Részlet a válaszából: […] ...esetében az ügylet zárásakor– az eladó értékesítést számol el, nyereséggel vagyveszteséggel annak függvényében, hogy az eladott pénzügyi instrumentum, egyébáru milyen bekerülési értéken szerepel a könyveiben,– a vevő beszerzést számol el, ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.

Deviza értékesítése határidős árfolyamon

Kérdés: Társaságunk árbevételének többsége exportból származik. Az árbevétel, de a nyereség nagyságrendjét jelentősen befolyásolja a deviza árfolyamának alakulása. A kedvező árfolyam elérése érdekében a várható exportból befolyó devizát – olyan időpontban, amikor úgy ítéljük meg, hogy a határidős árfolyam kedvezőbb, mint a várható tényleges árfolyam – határidősen eladjuk. Például jelenleg az euró árfolyama 250 Ft. 2006 februárjában várható 1 millió eurós bevételt határidősen eladjuk 255 Ft/euró árfolyamon. Milyen ügyletről van szó ebben az esetben, ha az export folyamatos és nagyságrendje is stabil? A 2005. évi beszámoló készítése során van-e teendő? Mit kell könyvelni, ha a határidős ügyletet ellenügylet kötésével 2005-ben lezárjuk, és a lezárás nyereséggel jár?
Részlet a válaszából: […] ...(Csak elszámolási ügyletet leheta lejárati idő előtt tőzsdén kötött ellenügylettel lezárni.)Az elszámolási határidős ügylet áru, pénzügyi instrumentumelőre meghatározott jövőbeni időpontban, előre meghatározott kötési áron(árfolyamon) történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.