Külföldi céget terhel-e illeték?

Kérdés: Egy külföldi cég (amely semmilyen illetőséggel és adószámmal nem rendelkezik Magyarországon) megvásárolja egy olyan magyarországi székhelyű kft. részesedését, amely jelentős ingatlantulajdonnal rendelkezik (az ingatlan is Magyarországon található). Ebben az esetben a külföldi céget terheli illetékbevallási és -fizetési kötelezettség Magyarországon? A választ hogyan befolyásolja, ha a fent említett két cég kapcsolt vállalkozásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...[Itv. 102. § (1) bek. o) pont] fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részesedés, átalakított befektetői részjegy) megszerzése akkor illetékköteles, ha a vagyonszerző, illetve – magánszemély vagyonszerző esetén – annak házastársa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Befektetői részjegy értékesítése

Kérdés: Édesanyám után termelőszövetkezeti befektetői részjegyet örököltünk a testvéremmel közösen. Kértük az egyösszegű kifizetést, azonban közben kiderült, hogy a termelőszövetkezetet a vezetőség értékesíteni kívánja. Ennek tudatában kértük az egyösszegű kifizetés visszavonását, és azzal egyidejűleg kértem tagi felvételemet a termelőszövetkezetbe, mivel így a befektetői részjegyünk a sokszorosát érné. Az igazgatóság a tagi felvételemet elutasította, amelyet tudomásul veszek. Köteles vagyok-e eladni a befektetői részjegyet a termelőszövetkezetnek, vagy megtarthatjuk a testvéremmel, és igényt tarthatunk-e a termelőszövetkezet eladása során keletkező értéknövekményre?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulást teljesített, de személyes közreműködést nem vállalt. Aszövetkezeti törvény szerint a befektetői tag a befektetői részjegye összege arányában jogosult a szövetkezet gazdasági tevékenységéből származó, adózás utáni eredményéből részesedésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Részjegy fejében részvény

Kérdés: Egy kft. ügyfelem takarékszövetkezeti részjeggyel rendelkezett. A Takarékszövetkezet takarékbankká alakult. Ügyfelem 1805 db, összesen 18.050.000 Ft névértékű részjegyét bevonták, és ezzel egyidejűleg 13.700 Ft/db beszámítási értéken (24.728.500 Ft), valamint 5.271.500 Ft pótlólagos vagyoni hozzájárulás mellett 30.000.000 Ft értékű részvényt jegyzett. Hogyan kell könyvelnem a részvény- és a részjegymozgást? Van-e adóalap-módosító hatása az ügyletnek?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírt esetben a kft. valójában részvényeket kapott részjegyek ellenében, tehát csere történt. Az Szt. 50. §-ának (2) bekezdése szerint a csere útján beszerzett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz szerződés szerinti értéke, a cserébe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 29.

Beolvadásos kiválás

Kérdés: A kérdés egy társaság átalakulásával kapcsolatos. A társaságban, 50-50 százalékban két magánszemély a tulajdonos. Az átalakulás nem kedvezményezett beolvadásos kiválás lesz oly módon, hogy a kiváló tag az eredeti társaság vagyonának egy részével egy már működő társasághoz mint jogutódhoz csatlakozik. A tagok megállapodhatnak-e a vagyonmegosztásban a törzstőkétől eltérő arányú vagyonról? Értelmezésünk szerint a jogelőd társaságnál az átadott vagyon után áfafizetési kötelezettség nem keletkezik. Az átalakulás könyv szerinti értéken történne, így a Tao-ban az átadott tárgyi eszközöknél keletkezhet különbözet. Az átalakulás során egy ingatlan is átadásra kerül, ott – mivel az átalakulás nem kedvezményezett – illetékfizetési kötelezettség merül fel a jogutódnál. Helyes ez az értelmezés? A kérdéses kiválás keletkeztet-e a kiváló vagy a maradó magánszemélynél szja- vagy egyéb adófizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részesedés, átalakított befektetői részjegy) megszerzése történik. Az illetékkötelezettség ez esetben akkor áll fenn, ha az Itv. 18. § (4) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 16.

Szövetkezet megszűnése végelszámolással

Kérdés: A Számviteli Levelek 410. számában megjelent 8007. kérdéshez kapcsolódóan a kérdező megjegyezte, a szövetkezeti törvény 2007. május 1-jei hatállyal a szövetkezeti üzletrészeket megszüntette, pontosabban befektetői vagy átalakított befektetői részjeggyé alakíttatta. Szerinte egy most végelszámolt szövetkezet jegyzett tőkéjében szövetkezeti üzletrész nem szerepelhet. Ugyanakkor kérdezi, egy esetleges végelszámoláskor mire lenne jogosult egy átalakított befektetői részjeggyel rendelkező nem szövetkezeti tag (önmagában az átalakított befektetői részjegy tulajdonlása tagsági viszonyt nem eredményez)?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony megszűnése esetén az alapszabályban meghatározott időpontban kell elszámolni. Ez utóbbi félmondat ugyan csak a befektetői részjegy esetében értelmezhető, átalakított befektetői részjegynél nem (mert nincs tagsági jogviszony).A Szöv. tv. 101. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Részjegy tulajdonosa nem lelhető fel

Kérdés: A szolgáltató szövetkezet végelszámolás alatt van. A jegyzett tőke összetevői: szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy. Az átalakított befektetői részjegy néhány tulajdonosa nem lelhető fel. Mi a helyes eljárás a vagyonfelosztás során? Mi legyen az ő vagyonrészükkel? Dönthet-e úgy a szövetkezet, hogy az ő részjegyüket arányosan elosztja a tagok között? Mi ennek az adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] ...hiányában – csak logikai alapon tudunk választ adni.A kérdező szövetkezetnél is bizonyára van tagnyilvántartás, amelyből minden részjegytulajdonosra vonatkozó adat (így az átalakított befektetői részjegy esetében is) megismerhető. A vagyonfelosztási javaslatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Szövetkezet megszüntetése végelszámolással

Kérdés: A mezőgazdasági szövetkezet 1992-ben alakult. A 2000-es években részleges átalakulással létrejött egy új mezőgazdasági rt. A szövetkezet a mai napig létezik, bár gazdasági tevékenységet nem folytat. A szövetkezet a 2018. 07. 18-i döntés szerint végelszámolással, jogutód nélkül megszűnik. Ez a dátum a végelszámolás kezdő időpontja is. A szövetkezet ingatlanokkal rendelkezik, pénzeszköze minimális. A jegyzett tőkében szerepel üzletrész, ami nevesített vagyonból származik. Ezt hogyan kell kezelni? Annak idején ennek az üzletrésznek a tulajdonosai nem akarták átruházni üzletrészüket sem az állam, sem más számára, így maradt a szövetkezetnél. Van olyan üzletrész, amely hagyatéki eljárásban szerepel. Mivel a szövetkezet csak tárgyi eszközökkel rendelkezik, amelyeket nem tud értékesíteni, van-e arra lehetőség, hogy ezekért az üzletrészekért eszközt adjon cserébe? A vagyonfelosztási javaslatban a tagok eszközt kapnak, van-e annak adózási, esetleg különleges számviteli vonzata? Milyen teendői vannak ezzel kapcsolatosan a szövetkezetnek?
Részlet a válaszából: […] ...A törvény 3. §-ának (1) bekezdése szerint az Szvt. hatálybalépésekor működő szövetkezetnek az 1991. december 31-i mérleg szerint, a részjegytőkével és a termőfölddel csökkentett vagyonát e törvény rendelkezései és a közgyűlés határozatai szerint fel kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Szövetkezeti tagsági viszony megszüntetése

Kérdés: Szövetkezetünk tagja társasági viszonyát megszüntette, és kérte vagyoni hozzájárulásának (befektetői részjegyének) kifizetését. A részjegy névértéke 1240 E Ft, visszavásárlási értéke 6340 E Ft. A kifizetés 8 év alatt részletekben történik. A felosztható vagyonrész (saját tőke mínusz lekötött tartalék) 61 000 E Ft, amelyből a jegyzett tőke 12 000 E Ft, a tőketartalék 47 000 E Ft, az eredménytartalék 2000 E Ft. A tőketartalékban a korábbi években beruházásokhoz kapcsolódóan kapott támogatások szerepelnek, amelyeknek a tőketartalékba helyezéséről jogszabály rendelkezett. A támogatásokat feltételekhez kötötten folyósították, melyeket a szövetkezet teljesített, így a tőketartalékban nyilvántartott összeget nem terheli visszafizetési kötelezettség.
Részlet a válaszából: […] ...a kérdésekre is, ezekről azonban a kérdező megfeledkezett. Milyen kérdések lehetnek? A szövetkezet helyesen állapította meg a befektetői részjegy visszavásárlási értékét? A visszavásárlási érték és a névérték különbözetét terheli-e adófizetési kötelezettség?...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Ingatlannal rendelkező kft. üzletrészének értékesítése

Kérdés: Adott egy kft., amelynek magánszemély tagja az üzletrészét független félnek névértéken (névérték = jegyzett tőke = 3 millió Ft) értékesíti. A szerzési érték a névérték volt. A kft. azonban szabad eredménytartalékkal rendelkezik, így az üzletrész piaci értéke nagyobb, mint a szerződéses eladási ár. Az üzletrész-adásvételi szerződés megkötésének pillanatában (2016) a társaság utolsó, beszámolóval lezárt üzleti évének (2015) mérlegében az eszközök mérlegfordulónapi könyv szerinti értékéből a belföldön fekvő ingatlanok értéke kisebb, mint 50%. Mivel azonban az üzletrész maradéktalan kiegyenlítésének időpontjában kerülne sor a cég átadására az új tulajdonosnak (ez 2017-ben történne meg), ezen időpontban készülő (közbenső) mérleg alapján, az eszközök könyv szerinti értékéből a belföldön fekvő ingatlanok értéke már több lenne, mint 75%. Ennek értelmében a mérlegben eszközoldalon csak belföldi ingatlanok (a mérlegegyezőségnek megfelelően, azzal azonos értékben), forrásoldalon pedig csak sajáttőke-elemek szerepelnének. A fenti vázolt folyamatokhoz kapcsolódó kérdéseim:
1. Kinek és mikor keletkezik jövedelme az üzletrész-értékesítéshez kapcsolódóan? Mikor, illetve kinek kell a jövedelmet terhelő adót megfizetnie?
2. Tekinthető-e az adásvétel belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzésének? Ha igen, kinek és milyen terhei keletkeznek?
3. Változtat-e az ügylet megítélésén az a körülmény, ha az üzletrészt a kft.-vel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló vállalkozása veszi meg? Amennyiben igen, hogyan?
Kérem a fenti kérdéseimre adott válaszukat a vonatkozó adónemeken túl azok illetéktörvénybeli kapcsolódására való kitéréssel megadni!
Részlet a válaszából: […] ...vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részesedés, átalakított befektetői részjegy) megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. E szerzés után akkor kell illetéket fizetni, ha a vagyonszerző,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Szövetkezetből kilépő tag járandósága

Kérdés: A szövetkezet saját tőkéjét jelentősen megemelte az ingatlanok piaci értéken történő értékelése (felértékelése). A taggal történő elszámolás esetén az értékelési tartalékot is szerepeltetni kell az elszámolás alapjának meghatározása során? Igazságos ez a korábban kilépett tagokkal szemben?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdése alapján a tagsági jogviszony megszüntetése vagy megszűnésének esetén a tagot, illetve az örököst (jogutódját) a részjegy névértéke, valamint a tagsági jogviszony alatt keletkezett, a részjegyre jutó saját tőke lekötött tartalékkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.
1
2
3
4