Szövetkezeti taggal történő elszámolás II.

Kérdés: Kapcsolódóan a Számviteli Levelek 410. számában a 8003. kérdésre adott válaszhoz: A szövetkezet valóban nem képzett 2016. 10. 16-ával közbenső mérleget. A mi esetünkben kötelező közbenső mérleget készíteni, vagy csak ajánlott? A 2015. évi beszámoló elfogadásakor, a szövetkezet összegszerűséget nem említve, határozat formájában döntött a 2016. évre vonatkozó fejlesztési tartalék képzésének a szándékáról. Mivel a tag kilépése dátumával nem készült közbenső mérleg, milyen adatot kellene figyelembe venni? Ebben az esetben a 2016. évi beszámoló értékei elfogadhatók bázisadatnak, amit az osztalék számításának időpontjára azonosítunk?
Részlet a válaszából: […] ...adni.A Ptk. hivatkozott előírásából egyértelműen következik, hogy a kilépett tagot a tagsági viszonya megszűnése napján meglévő szövetkezeti vagyonból (saját tőkéből) a reá jutó hányad illeti meg. Ez a hányad azonban – megfelelő módszer, jogszabályi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Szövetkezeti taggal történő elszámolás

Kérdés: A szövetkezet közgyűlése a 7/2017. (02. 21.) számú határozattal, 2016. évre fejlesztési tartalékot képzett. A tag 2016. 10. 13-án kilépett a szövetkezetből. A pereskedés során azon megy a vita, hogy a 2017. évben jóváhagyott fejlesztési tartalék összege milyen mértékben vehető figyelembe a taggal történő elszámolásnál?
Részlet a válaszából: […] ...ad a kérdésre. A szövetkezet tagja 2016. 10. 13-án lépett ki, tagsági viszonya ezzel a nappal szűnt meg, így az ezen a napon meglévő szövetkezeti vagyonból (saját tőkéből) a reá jutó hányad illeti meg. A 2016. évre történő fejlesztésitartalék-képzés ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Közösségi alap terhére pénzbeli juttatás

Kérdés: Ha a szövetkezet az Szja-tv. 71. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint adható juttatástól eltérően, pénzben szeretne juttatást adni a tagoknak a közösségi alap terhére, ezt milyen módon teheti meg? A pénzben adott juttatás után ki és hogyan adózik, kinek van eho-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...Negyedik része tartalmazza. A Ptk. 3:335. §-a (2) bekezdésének d) és e) pontja alapján a közgyűlés hatáskörébe tartozik a szövetkezeti vagyon egy részének közösségi alappá történő minősítése, valamint a közösségi alap felhasználásának főbb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 26.

Átadás a közösségi alap terhére

Kérdés: Kft.-vé átalakult szövetkezet térítés nélkül alanyi adómentes alapítványnak átadja az irodaként használt kastély jellegű épületet kb. 2 hektár területtel, alapszabályunk szerint a közösségi alap terhére történő kivezetéssel az átalakulás miatt. A felértékelt piaci érték 34 100 E Ft, amelyből a telek 7600 E Ft. Az épületet telekmegosztással adják át. Az épület 1977. évtől a kft., illetve a jogelőd szövetkezet tulajdona. Az épület könyv szerinti értéke nulla. A felújítás miatti ráaktiválás utoljára 1983-ban volt. A kft. és a jogelőd szövetkezet tevékenységei között az ingatlanértékesítés nem szerepel. Ezen térítés nélküli átadás esetében meg kell-e fizetni az áfát?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti szervezet részére kell átadni.A Ptk. 3:335. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján a közgyűlés hatáskörébe tartozik a szövetkezeti vagyon egy részének közösségi alappá történő minősítése is, többek között. Ebből viszont az következik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Közösségi alap felhasználása

Kérdés: A 2006. évi X. törvény átmeneti rendelkezései alapján az ÁPV Zrt. által visszaadott üzletrészeket a közösségi alapba helyeztük. A közösségi alap felhasználását az alapszabályban rögzíteni kell, ha jól tudom. A számviteli elszámolásával nem vagyok tisztában, mivel ezt nem az eredmény terhére képeztük.
Részlet a válaszából: […] ...Szöv-tv. 20. §-ának (2) bekezdése alapján a közgyűléshatáskörébe tartozik a szövetkezeti vagyon egy részének közösségi alappátörténő minősítése, valamint döntés a közösségi alap felhasználásának főbbelveiről. A Szöv-tv. 71. §-ában, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Lekötött tartalék sajátosságai a szövetkezeteknél

Kérdés: A 2001-től hatályos Szt. 36. és 38. §-a, különös tekintettel a szövetkezeti üzletrészekre, csak 2001-től alkalmazandó, vagy érintheti a 2001 előtti időszakot is? Ha igen, mennyiben, mivel az átmeneti rendelkezések csak a fel nem osztható szövetkezeti vagyonról rendelkeznek.
Részlet a válaszából: […] ...a szövetkezeti üzletrészek bevonásakor igénybe vehető kedvezmény. Az Szt. akkor és most hatályos előírása szerint a fel nem osztható szövetkezeti vagyont a tőketartalékba kell helyezni. Erről rendelkezett az Szt. 38. §-a (2) bekezdésének b) pontja úgy, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Fel nem osztható szövetkezeti vagyon

Kérdés: Az új Szt. 38. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint a szövetkezetnél a fel nem osztható vagyon értékét a tőketartalékból a lekötött tartalékba kell átvezetni. Mi képezi a fel nem osztható szövetkezeti vagyon értékét?
Részlet a válaszából: […] A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény 17. §-ának (3) bekezdésében adott előírásból az következik, hogy a szövetkezet az alapszabályban meghatározott célra fel nem osztható vagyont létesíthet. Állami támogatás igénybevételének feltételeként jogszabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Szövetkezeti törvény: számvitel, társasági adó

Kérdés: Az új típusú szövetkezeteknek oktatási, kulturális, egészségügyi célokra szolidaritási alapot kell létrehozniuk. Az alapképzést 2001. évtől, illetve annak mértékét a társasági szerződésben is rögzíteni kell. Az ezzel kapcsolatos számviteli elszámolásokat sehol sem lehet megtalálni. A szövetkezeti törvényben előírt más alapok, a számviteli törvény, valamint az adótörvények rendelkezéseinek értelmezéséhez szeretnék tájékoztatást kapni.
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. 2001-ig a visszavásárolt szövetkezeti üzletrész bevonásához kapcsolódó adózás előtti eredménycsökkentést fel nem osztható szövetkezeti vagyon képzéséhez kötötte. (A bevételként elszámolt – legfeljebb a nevesítéskor megállapított névértékig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Szövetkezeti üzletrész bevonása

Kérdés: Az új Szt. előírása szerint a tőketartalék növekedéseként kell elszámolni a szövetkezeti üzletrész bevonása miatt képzett, fel nem osztható vagyon összegét. Kötelező-e ez az eljárás, s ha igen, át kell-e vezetni a lekötött tartalékba? Feltétele-e ez a társaságiadó-alap csökkentésének?
Részlet a válaszából: […] ...üzletrész bevonásakor valamilyen eredményt tőketartalék-növekedésként kell elszámolni, hanem arról, hogy a képzett fel nem osztható szövetkezeti vagyon összegével kell a tőketartalékot növelni. Az új Szt. arról is rendelkezik [38. § (2) bekezdés b) pont],...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.