Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...a már régen kialakult elszámolási gyakorlat mellett azok bekerülési értékét anyagköltségként kell kimutatni;– a találmányi díj, a szabadalom vételára és hasznosítási díja, valamint az azokkal kapcsolatos közreműködési díjak,– az újítási díj és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Royalty elszámolása

Kérdés: Társaságunk tulajdonában van egy szabadalom használati joga (licence), amelyet értékesíteni szeretne úgy, hogy a használati jog vételára egy összegben kerülne számlázásra és kiegyenlítésre, illetve a használati jog vételára egy meghatározott összeg + royalty. Az első esetben a vételár számlázásra kerül, áfával. A második esetben a royaltyt kell számlázni? Számvitelileg hol kell elszámolni? Áfás? A használati jogot az immateriális javak között mutatjuk ki.
Részlet a válaszából: […] ...szabadalom használati jogának értékesítésekor a számlázott eladási árat az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének e) pontja alapján az egyéb bevételek között kell kimutatni (T 311 – K 961, 467), a nyilvántartás szerinti értékét pedig az egyéb ráfordítások közé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.

Immateriális eszközökön fejlesztés

Kérdés: Amennyiben a meglévő immateriális eszközön 2009-ben fejlesztést hajtottunk végre, és ezért az értéke nőtt, lehetséges-e, hogy emiatt az értékcsökkenés elszámolását szüneteltetjük? Vagy mi az eljárás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...25.§-ának (7) bekezdése részletezi.Idetartozik – többek között – a találmány, aziparjogvédelemben részesülő javak közül a szabadalom és az ipari minta, aszerzői jogvédelemben részesülő szoftvertermék, az egyéb szellemi alkotások, aknow-how és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Kutatási költségek elszámolása

Kérdés: Orvosi kutatással foglalkozó cég végez kutatást saját magának és külső megbízó részére is. Hogyan könyveljem a kutatásra fordított költségeket, ha a költségek felmerülésekor nem mondják meg, hogy abból mi terheli a saját és mi a külső megbízók részére végzett kutatást? Hogyan fogom esetleg – évek múltán – aktiválni a saját részre folytatott kutatás eredményét, ha a költségek csak a költségnemek között kerülnek kimutatásra? Éveken áthúzódó kutatásról van szó. A kutatások nagy részét pályázati pénzekből fedezik, ahol az elszámoláskor költségnemenként kérik a kiadások bemutatását.
Részlet a válaszából: […] ...időszakában, sem később, a kutatásbefejezésekor aktiválni. Ha a saját kutatás eredménye valamilyen szellemitermék, találmány, szabadalom, egyéb szellemi alkotás stb., akkor aztjellemzően az immateriális javak között piaci értékén, de a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

K+F vagy egyéb szolgáltatás

Kérdés: A gyógyászati termékeket előállító társaság ezen termékének a klinikai kutatására egy külföldi egyetemi kutató intézettől kapott számlát, mely a termék kutatási projektjének a ráfordításait tartalmazza. Milyen módon lehet ezen kutatási-fejlesztési ráfordításokat elszámolni, figyelembe véve, hogy ezek már a folyamatosan gyártás alatt lévő termékekre vonatkoznak? A másik kérdésünk: különböző országokban 1-10 évi fenntartási díjakról kapott számlát a társaság egy szabadalommal foglalkozó intézménytől, hogyan kell ezeket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...javak között, a kísérletifejlesztés aktivált értékeként – az ott előírt további feltételek mellett -állományba vehető.A szabadalommal foglalkozó intézménytől kapott számlákvalójában valamilyen jog fenntartásának a díját tartalmazzák. Ezek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Szellemi munka apportálása

Kérdés: A kft. kb. 20 éve szótárkészítéssel és -kiadással foglalkozik, amely "termék" állandó "karbantartás"-t, szerkesztést igényel. Ezt a kft. tagja (vezetője) végzi, amelyért semminemű munkavégzésre irányuló jogviszony alapján jövedelmet nem vett fel. Ezt a szellemi munkáját most tőkésíteni kívánja, apportként vinné be a társaságba azt az értéket, amit ez idáig a cég bevétele elérése érdekében végzett. Bevihető-e, és ha igen, milyen jogcímen? Az apport értékének elfogadásához milyen számítási anyag kell? Kell-e könyvvizsgálóval hitelesíteni? Az Szja-tv. alapján hogyan lehet megállapítani az apport beszerzési értékét? Mivel lehet azt dokumentálni, ha nem állnak rendelkezésre a magánszemély nevére szóló számlák, szerződések, bizonylatok?
Részlet a válaszából: […] ...25. §-ának (7) bekezdése szerint a szellemi termékekközé sorolandók: a találmány, az iparjogvédelemben részesülő javak közül aszabadalom és az ipari minta, a szerzői jogvédelemben részesülőszoftvertermékek, az egyéb szellemi alkotások, a jogvédelemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Fejlesztés után találmányi díj

Kérdés: Az "A"' társaság megbízást adott a "B" társaságnak új gyártási eljárás kifejlesztésére, amely egy készülékből és egy képfeldolgozóból áll. Az eljárás szabadalomképes, a "B" társaság egyik munkatársának a találmánya. Az eljárást a gyakorlatban tesztelni kell, és a gyári körülményeket ki kell alakítani, amely munkában az "A" társaság egyik munkatársa is részt vesz. A fejlesztési fázis lezárása után az "A" társaság megbízást ad "B" társaságnak ilyen készülékek gyártására és telepítésére úgy, hogy a találmányhoz és megvalósításához tartozó anyagi érdekeltséget az árban érvényesíti. Kérdések: - a "B" társaságnál keletkező nyereség terhére hogyan és milyen dokumentumok alapján fizethető díj, mint találmányi díj a feltalálónak (saját dolgozó) és a közreműködőnek, aki az "A" társaság alkalmazásában áll? - a díjak milyen adó- és járulékterhet viselnek a feltalálónál, a közreműködőnél? - a kérdést más módon is meg lehet-e oldani, tekintettel arra, hogy a szereplők magánszemélyek?
Részlet a válaszából: […] ...az egyik munkatársának atalálmányával teljesített. Ehhez természetesen előbb a "B" társaságnak afeltalálótól a találmányt (a szabadalomképes új eljárást) meg kellett vennie.Így a "B" társaságnak a feltalálóval kell közvetlenül rendeznie a találmányidíjat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Utazási iroda mint kis- és középvállalkozás adóalap-kedvezménye

Kérdés: Utazási irodaként működünk. 2004-ben újonnan vásároltunk faxot, számítógépet, számítógéphez programokat és személygépkocsit. E gépek nélkül irodánk nem tudná ellátni azt a munkát, amiért alakult. Csökkenthető-e a társasági adó alapja e gépek értékével a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] ...szerint [25. §-ának (7)bekezdése] szellemi termékek közé sorolandók: a találmány, az iparjogvédelembenrészesülő javak közül a szabadalom és az ipari minta, a szerzői jogvédelembenrészesülő szoftvertermékek, az egyéb szellemi alkotások, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Ügyvédi iroda számvitele, adózása

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető, áfaalany, egyszemélyes ügyvédi iroda milyen számviteli és adózási feltételek közül választhat, illetve mi kötelező rá nézve? Van-e előtársasági időszaka? Van-e számára valamilyen speciális előírás? A tag részére nem munkabér, hanem tagi jövedelem jár. Kötelező-e a minimálbér bejelentése, illetve adózása?
Részlet a válaszából: […] ...(feltételekkel),legfeljebb 50 millió forint csökkenti az adóalapot [Tao-tv. 7. §-a (1)bekezdésének t) pontja, (17) bekezdése];– a szabadalom, használati és formatervezési mintaoltalomköltsége (feltételekkel) csökkenti az adóalapot [Tao-tv. 7. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.

Építészeti alkotás jogdíja

Kérdés: Milyen tartalommal vehető igénybe társaságiadóalap-csökkentésként 2004-ben az építészeti, épülettechnológiai tervezés, szolgáltatás? Kell-e szabadalom- vagy jogdíjátruházás a kedvezmény érvényesítéséhez?
Részlet a válaszából: […] A Szjt. szerint szerzői jogi védelem alá tartozik -függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e – az irodalom, a tudomány és aművészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül – többek között – különösen:az építészeti alkotás és annak terve, valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.
1
2