Külföldi személy telephelye

Kérdés: Egy Szlovákiában bejegyzett gazdasági társaság – mely egy szintén szlovákiai cég leányvállalata – a harmadik (EU-n kívüli) országból beszerzendő termékét ideiglenesen Magyarországon tároltatná, és innen értékesítené EU-s és harmadik országokba. A termékimport tehát Magyarországon valósul meg, magyar adószámmal a cég rendelkezik, áfára vonatkozó kötelezettségeinek a törvény előírásai szerint fog eleget tenni. A szlovák cég nem kíván raktárt bérelni, csupán tárolási, árukezelési szolgáltatást szeretne igénybe venni. A beérkezett ömlesztett árut kisebb kiszerelésben értékesíti tovább, a csomagolás elvégzéséhez szintén Magyarországon venne igénybe szolgáltatást. A szlovák társaság elsődleges célja az áru külföldön történő értékesítése, de előfordulhat az is, hogy a szállítmányból megmaradó kisebb mennyiségeket, melyeket a szállítási költség miatt külföldre már nem érné meg eladni, Magyarországon értékesítené. Mivel az áru beszerzése és értékesítése az EKÁER hatálya alá tartozik, és – amennyiben elkerülhető – nem kíván Magyarországon alkalmazottat foglalkoztatni, ezen kötelezettségét is külső szolgáltató igénybevételével teljesítené. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti tevékenység keletkeztet-e telephelyet a társasági­adó-törvény értelmében? Vagy alkalmazható rá a Tao-tv. 4. §-a 33. pontjának g) pontja szerinti kivétel (1. külföldi személy árujának tárolása, 2. külföldi személy árujának más személy általi feldolgozása), és így elegendő az áfaregisztráció? Amennyiben telephelyet keletkeztet a fenti tevékenység, kötelező-e fióktelepet létrehozni, vagy fióktelep létrehozása nélkül is működhet?
Részlet a válaszából: […] ...az egyezmény 5. cikk 4. pontjában foglalt kivételek – szerintünk – nem alkalmazhatók. Ugyanakkor, mivel alkalmazottal nem rendelkezik a szlovák cég, hanem az értékesítést és az ahhoz kapcsolódó kötelezettségeket szolgáltatás igénybevételével teljesíti, azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Külföldi kiküldött lakhatása

Kérdés: Külföldi állampolgárnak lakást bérelünk 4 hónapra. Cégünknél dolgozik, egy számítógépes rendszert helyez üzembe. Egy velünk kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő szlovák cég alkalmazottja. Az Szja-tv. 1. sz. melléklete szerint: 8.6. az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott f) szolgálati lakásban, munkásszálláson történő elhelyezés. Ez alapján a lakásbérleti díjat és a kifizetett rezsiköltséget 54% szja terheli mint természetbeni juttatást. Mi van abban az esetben, ha 4 hónapra hotelben helyezzük el, cégünk nevére szóló számla ellenében? Ez szja-mentes költség a magyar cégnél?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapjánbevételnek nem számító tétel a hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, aszállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjáraszolgáló összeg is – amellyel szemben a magánszemély a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 18.

Telefonszámla továbbszámlázása külföldre

Kérdés: Magyarországi székhelyű cég telefonszámláját teljes összegben továbbszámlázza egy szlovák székhelyű cégnek. Éves szinten nem lesz 10 000 euró a számlák végösszege. A belföldi cég közösségi adószámmal rendelkezik. Áfalevonási joga van-e a cégnek? Az áfaelszámolás tekintetében hogyan kell eljárni a két cégnek? Az áfabevalláson be kell írni a továbbszámlázott összeget, és levonásba is lehet helyezni?
Részlet a válaszából: […] ...azÁfa-tv. 15. §-a (5) bekezdésének h) pontja alapján a szolgáltatást sajátnevében megrendelő adóalany székhelye szerint alakul. A szlovák cég által ígyigénybe vett szolgáltatás teljesítési helye tehát nem Magyarország, ezért aszolgáltatásra nem lehet magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Szlovák cég magyar tulajdonosának adózása

Kérdés: Magyar belföldi illetőségű magyar állampolgárnak Szlovákiában működik fuvarszervezéssel foglalkozó 100 százalékos tulajdonában lévő, Szlovákiában belföldi illetőségű cége. Kérdés, hogy a magyar állampolgár tulajdonosnak kell-e adót fizetnie Magyarországon a fenti társaságától kapott osztalék után (Szlovákiában nincs osztalékadó), ha igen, mennyit? A magyar állampolgár a tulajdonában álló cég egyik ügyvezetője, és annak tevékenységében kereskedelmi igazgatóként részt vesz. Mi a konkrét feltétele annak, hogy az osztalék után ne kelljen Magyarországon adóznia, vonatkozzon rá az 1996. év C. tv. 10. cikk 4. pontja? Mit értünk az alatt, hogy "az érdekeltség, amelynek alapján az osztalékot fizették, ténylegesen ehhez a telephelyhez vagy állandó bázishoz tartozik"?
Részlet a válaszából: […] ...Szlovákiában állandó bázist tartana fenn(azaz ott a magyar fogalmak szerint egyéni vállalkozóként is végeznetevékenységet, és a szlovák cégben lévő részesedés – ha lehetne egyénivállalkozóként a szlovák cég tagja – az egyéni vállalkozást illetné,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Láncügylet áfája

Kérdés: Szlovákiából indul az áru közvetlenül Magyarországra. A szlovák cég svájci cégnek számláz, és a svájci cég számláz a magyar cégnek. Hogyan alakulnak az áfakapcsolatok, ha a fuvart a szlovák cég, vagy a svájci cég, vagy a magyar cég rendeli meg?
Részlet a válaszából: […] ...a), illetve b) pontja alapjántörténik, attól függően, hogy az ügylet részvevői közül ki a fuvarozásmegrendelője.Amennyiben a szlovák cég értékesítéséhez kapcsolódik afuvarozás, akkor a teljesítési hely a 14. § (1) bekezdése szerint a termékfeladási helye...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.

Magyarországon végzett szolgáltatás áfája

Kérdés: Szlovák társaság végez részünkre Magyarországon ingatlanügynöki tevékenységet és vevőfelkutatást. A szlovák cég által kiállított számla tartalmazhat-e áfát? Ha igen, azt ki kell-e fizetni? Levonható-e a Magyarországon befizetendő adóból?
Részlet a válaszából: […] ...végzett ingatlanügynöki tevékenység és – feltételezzük, hogykapcsolódó – vevőfelkutatás teljesítési helye, Magyarország. A szlovák cégáltal kiállított számla tartalmazhat áfát (méghozzá a magyar Áfa-tv. szerintiáfát), ha a szlovák cég magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.