Szoftverlicencek adásvétele

Kérdés: Az általunk könyvelt vállalkozás (többek között) szoftverlicencek adásvételével foglalkozik. A munkánk során azonban egyre többféle licencezési konstrukcióval találkozunk, és ezek helyes számviteli elszámolását szeretnénk egyeztetni. A kérdésfeltevés mindegyik esetben az adásvételnek a viszonteladó cég könyveiben történő elszámolására vonatkozik. Időbeli korlátozás nélküli licenc (örökös szoftverhasználati jogosultság) adásvétele esetén jól gondoljuk-e, hogy termékértékesítésként kezelendő, és a nettó eladási ár a tárgyév nettó árbevétele, a nettó beszerzési érték pedig a tárgyév elábéjeként könyvelendő? Időben korlátozott szoftverhasználati jogosultság (egyre gyakrabban szoftver- vagy licencbérlet elnevezéssel) esetén, amikor a határozott idő lejárta után a végfelhasználó nem jogosult a szoftvert tovább használni, közvetített szolgáltatásról van szó, ezáltal – amennyiben a szoftverhasználati jogosultság időtartama több üzleti évet érint, mivel a vevő több évet fizet ki előre – jól gondoljuk-e, hogy a viszonteladónak a nettó árbevételt is és a nettó beszerzési értéket is (amely lehet igénybe vett szolgáltatás vagy közvetített szolgáltatás) az érintett üzleti évek között el kell határolnia? Hogyan kezelendő a fenti két licenctípushoz jellemzően hozzákapcsolt szoftverkövetés elnevezésű szolgáltatás, amely arra jogosítja fel a végfelhasználót, hogy a megvásárolt szoftverkövetés időtartama alatt hozzáférhet a licencekhez kapcsolódó frissítésekhez és bizonyos támogatási szolgáltatásokhoz, amelyeket a licenc kibocsátója/jogtulajdonosa nyújt? A szoftverkövetést a viszonteladó cég a licencekkel együtt megvásárolja, és továbbértékesíti. Jól gondoljuk-e, hogy a fenti szoftverkövetés minden esetben szolgáltatásnak minősül, így amennyiben az több évet érint (a vevő több üzleti évre vonatkozóan megvásárolta), mind a szoftverkövetéshez kapcsolódó nettó árbevételt, mind a nettó beszerzési költséget az érintett üzleti évek között el kell határolni? Természetesen, amennyiben a viszonteladó cég bármiféle szolgáltatást nyújt az általa viszontértékesített szoftverekhez kapcsolódóan, ott – több üzleti év érintettsége esetén – a kiszámlázott árbevétel az üzleti évek között elhatárolandó.
Részlet a válaszából: […] A terjedelmes kérdés – különösen a szoftverkövetés vonatkozásában – a megszokottól érdemileg eltérő számviteli elszámolást takar, amely elszámolás a számviteli törvény tételes előírásaival nem egyeztethető össze. Ezért indokolt a különféle variációkkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 24.

Szoftverlicenc nyilvántartása

Kérdés: Partnercégünk szoftverlicenceket vásárol Amerikából. A szoftverek e-mailen érkeznek. A szoftver vásárlói egy sorozatszámot kapnak, amelynek használatával telepíteni, aktiválni, használni tudják a szoftvert. A licenc a vásárláskor elérhető legfrissebb szoftververzió használatára jogosít. A szoftvert időbeni korlátozás nélkül használhatják a jövőben, a szoftverkövetés is megvásárolható. Minek minősül a szoftverlicenc akkor, amikor azt megvásárolják?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírtak alapján a szoftverlicenc akár immateriális jószág is, akár szolgáltatás is lehet. Ennek eldöntéséhez azt kellene tudni, hogy a szoftverlicenc vásárlásakor számlázott és fizetett összeg milyen időtávra szól. Ha ez az időtartam nem haladja meg az egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Szellemi termék vagy kísérleti fejlesztés

Kérdés: Társaságunk saját szoftverfejlesztéssel foglalkozik, a fejlesztést saját alkalmazottak és külső szoftverfejlesztő végzi. Társaságunk az ezzel kapcsolatos költségeit kísérleti fejlesztésként számolja el. A szoftver már használható és értékesíthető, de folyamatos fejlesztés alatt van, a felmerülő igények és saját ötletek alapján. Ez évben a szoftverrel kapcsolatban már létrejöttek szerződések, amelyek tárgya: szoftverlicenc biztosítása, frissítések rendelkezésre bocsátása, technikai konzultációs lehetőség biztosítása (a szoftver tulajdonjogát társaságunk nem adja át). Az ügyféligények szerint olyan funkciókat fejlesztettünk ki, amelyek a többi ügyfél számára nem elérhetők, de a funkciókhoz való licenchozzáférés a későbbiekben értékesíthető más ügyfeleknek is. Kérdések a számviteli elszámolással kapcsolatban: A kísérleti fejlesztésből szükséges-e átvezetni a szellemi termékek közé a fejlesztett szoftver értékét? A további, folyamatos fejlesztések költségeit hogyan lehet elszámolni, aktiválni? Az egyes, külön-külön kifejlesztett funkciókat lehet-e külön-külön aktiválni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre adandó válaszokhoz elsődlegesen tisztázni kell, hogy meddig kísérleti fejlesztés és mettől termék-előállítás, továbbá ha szellemi termék, akkor hogyan kell azt nyilvántartani a kérdés szerinti terméket hasznosítóknál, kutatás-fejlesztés-e a további...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.

Szoftver a számítógéppel együtt vagy külön

Kérdés: A szállító a szoftvert a számítógéppel együtt, annak az árába beépítve számlázta. A számlából arra lehetett következtetni, hogy OEM szoftver beszerzése valósult meg. Informatikai szakemberek szerint az OEM szoftverlicence ahhoz a számítógéphez van véglegesen hozzárendelve, amelyre a szoftver telepítették. Ez esetben mi a helyes számviteli elszámolás? A szoftver használati jogát a tárgyi eszköz értékében kell számításba venni? Vagy az immateriális javak között vagyoni értékű jogként? Ez utóbbi esetben a szoftver, a számítógép bekerülési értékét a társaság szakemberei a szokásos piaci ár alapján meghatározhatják?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt és a hasonló esetekben alapvetően abból kell kiindulni, hogy a számítógéppel együtt beszerzett szoftver más számítógépbe beépíthető-e (több számítógép esetén mindegyikében használható, cserélhető különösebb szakértelem, ráfordítás nélkül)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Adókedvezmény szoftverfejlesztő bére alapján

Kérdés: Adott egy kft., amelynek fő tevékenysége banki szoftverek készítése. A készítés abból áll, hogy különböző szoftverlicenceket vásárolnak, és ezekből a megrendelő bank arculatának megfelelő internetes bankolást működtető szoftvereket készítenek. Magában a szoftverkészítés folyamatában nem keletkezik új termék. A megvásárolt licenceket kapcsolják egységes rendszerbe a megrendelő igényeinek megfelelően. Ezeket a termékeket nem veszik leltárba mint saját fejlesztést. A kft. alapkutatással, K+F tevékenységgel nem foglalkozik. A termékeket saját dolgozói készítik el, üzemelik be a bankok szervergépein. Jellemzően a banki szervereken futó programokat is a kft. dolgozói üzemeltetik, karbantartják. Ez a tevékenység alapot teremt-e ahhoz, hogy a kft. igénybe vegye a társaságiadó-törvény 22. §-ának (9) bekezdése szerinti szoftverfejlesztők bérköltsége 10%-ának megfelelő adókedvezményét?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 22. §-ának (9) bekezdése szerinti adókedvezmény aK+F tevékenység közvetlen költségei között, és a szoftverfejlesztőalkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség alapján vehető igénybe. Akérdésben foglaltak szerint K+F tevékenységet a kft. nem végez, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.