Bérbe adott ingatlanok nyilvántartása

Kérdés: Egy cég ingatlanokkal rendelkezik (saját tulajdonú ingatlanok adásvétele az egyik tevékenysége). A korábban megvásárolt ingatlanok jelenleg bérbeadásra kerültek. Számvitelileg jelenleg készletként kerülnek kimutatásra. Problémát jelent-e ez, vagy bérbe adott ingatlanként a tárgyi eszközök közé sorolandók? Az éven túli hasznosítási célból szükséges kiindulni a besorolás kapcsán, vagy esetleg a hosszú távúból, hogy készletként vagy tárgyi eszközként kerüljön besorolásra? (Az összes ingatlanban van bérlő, de csak néhány ingatlannál cél a következő évi értékesítés, a többinél várhatóan több év múlva kerül sor az értékesítésre.)
Részlet a válaszából: […] át kell sorolni a befektetett eszközök (a tárgyi eszközök) közé.Ha a készletre vett értékesítési céllal beszerzett ingatlant a cég az értékesítéséig átmenetileg rendeltetésszerű használatba veszi (néhány hónapra bérbe adja!), akkor az Szt. 28. §-a (3) bekezdés d) pontjának előírása figyelembevételével az ingatlan besorolását nem kell megváltoztatni, maradhat a rövid bérleti időszak alatt is a készletek között. Nyilvánvaló, hogy a rövid – bérleti szerződéssel alátámasztott – bérleti időszak maximum egy év lehet (bérlő változása esetében is).Ha az értékesítési céllal beszerzett ingatlant a beszerzést követően várhatóan egy évet meghaladóan bérbe fogják adni (függetlenül attól, hogy egymás után vagy néhány hónapos kihagyásokkal), akkor azt az ingatlant már a beszerzéskor beruházásként kell kimutatni, a bérbeadáskor pedig a tárgyi eszközök közé kell átvezetni, értékcsökkenési leírást költségként – a törvény előírása szerint – elszámolni.Ha az értékesítési céllal beszerzett ingatlan kapcsán – néhány hónapos bérbeadás után – úgy döntenek, hogy azt tartósan bérbeadás útján hasznosítják, akkor a döntés időpontjában az érintett ingatlant a készletek közül át kell sorolni a tárgyi eszközök közé. Ha később az így átsorolt ingatlant mégis értékesítik,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.
Kapcsolódó címke:

Diszkontkincstárjegy vásárlása

Kérdés: A kft. a MÁK-nál 2025. 08. 15-én értékpapírszámlát nyitott. Utalt erre a számlára a céges bankból 10 millió forintot. Vásárolt 9.992.997 forintért diszkontkincstárjegyet, amelynek a lejárati ideje: 2025. 10. 29., névértéke: 10.110.000 forint. Kérem, könyvelési tételekkel levezetve segítsenek a fenti értékpapír vásárlásának könyvelésében, illetve tájékoztatásukat kérem a fenti értékpapír nyilvántartásával és adózásával kapcsolatosan is.
Részlet a válaszából: […] elkülönített kimutatásával.Az értékpapírszámlára átutalt összeget nem lehet vételárnak tekinteni, ezért azt elkülönítetten követelésként, mint előleget kell kimutatni: T 366 – K 384 (10 millió forint).A diszkontkincstárjegy vásárlásakor: T 374 – K 366 (9.992.997 forint).A lejáratkor (a beváltáskor, ha az korábban van):– a lejáratkori (beváltáskori) eladási ár (itt a 10.110.000 forint): T 384 – K 9752;– a beszerzési érték kivezetése: T 8752 – K 374 (9.992.997 Ft);– az árfolyam-különbözet[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.
Kapcsolódó címke:

Beruházás ellenértékeként hitelesített energiamegtakarítás (HEM)

Kérdés: Adott „A” cég (cégünk), amely megállapodás alapján fizette „B” cég energiahatékonysági beruházását (hőszigetelés), amelyet „C” cég kivitelezett. Az „A” cég fizette az auditálás költségét is. Cserébe „A” és „B” cég közötti megállapodás alapján, a HEM (hitelesített energiamegtakarítás) mint vagyoni értékű jog első jogosultja „A” cég lett, „A” a lényeges hozzájárulást kifejtő. A MEKH-nél az auditáló nyilatkozata alapján „A” cég nevére került bejegyzésre a 6000 GJ/év mennyiség. (15 éves élettartam, tárgyévi felhasználhatóság, … legalább 6 éves HEM. A beruházás kötelezettségi időszakra vetített éves avulása 0,0%.) „A” és „B” cég között nem történt számlázás. Az így megszerzett GJ-mennyiséget később „A” cég értékesíteni szeretné, akár több részletben. Hogyan kell elszámolni, nyilvántartani „A” cégnél a fenti ügyletet? A „C” cég által a kivitelezésről kiállított számla, valamint az auditáló cég számlája beruházási költség? A két számla a vagyoni értékű jog értéke? Ha vagyoni értékű jog, akkor hogyan számolom el az értékcsökkenést? Értékesítéskor mi a teendő, mi az elszámolás módja? Az áfa levonható, értékesítéskor fizetendő? Vagy esetleg ez készlet, és így minden változik?
Részlet a válaszából: […] végezték (jelen esetben ez a „B” cég).A kérdésben leírt esetben a tartozásátvállalás valójában ellenérték fejében történt, mivel az „A” és „B” cég közötti megállapodás alapján a hitelesített energiamegtakarítás jogosultja az „A” cég lett. Ez számvitelileg úgy követhető, hogy a „B” cég az általa nyilvántartásba vett HEM-et „értékesíti” az „A” cég részére, és beszámítják a tartozásátvállalás értékébe.A vásárolt anyag általános szabályai szerint az energiamegtakarítás anyagkészletként kimutatott értékét az energiamegtakarítás értékesítésekor – az értékesített mennyiséggel arányosan – az eladott áruk beszerzési értékeként kell könyvelni: T 814 – K 211, az eladási árát árbevételként kell számlázni az áfa felszámításával: T 311 – K 91-92, 467, a halasztott bevételként kimutatott értékét – az értékesítéssel arányosan – pedig meg kell szüntetni: T 4832 – K 9647.Az előbbiek figyelembevétele mellett a „B” cégnek kell az energiamegtakarítást értékesítenie az „A” cég felé történő számlázással, az áfa felszámításával: T 311 – K 91-92, 467, a készletérték csökkenését ki kell vezetni: T 814 – K 211 (itt a hitelesített energiamegtakarítás auditált nyilvántartásba vételi értékét), az időbelileg elhatárolt értéket pedig meg kell szüntetni: T 4832 – K 9647.Mivel az energiamegtakarítás „értékesítése” a tartozásátvállaláshoz kapcsolódik, a „B” cégnek az „A” céggel szembeni (itt a 311. számlán lévő) követelését össze kell vezetni az „A” cég által átvállalt (kifizetett) tartozás (a 455. számlán kimutatott) összegével: T 455 – K 311, és csak a 455. számlán fennmaradó különbözetet kell – mint átvállalt kötelezettséget – egyéb bevételként könyvelni: T 455 – K 9644, és azt halasztott bevételként időbelileg elhatárolni: T 9644 – K 4832, az időbeli elhatárolást pedig az energiahatékony beruházással megvalósult eszköz (eszközbővülés) értékcsökkenésével arányos összegben kell megszüntetni: T 4832 – K 9644.Az „A” cégnél a „C” cég „B” cég nevére szóló számlája kiegyenlítésekor, ha a tartozásátvállalás ellenérték fejében történik, a számla ellenértékének a kifizetését a „B” céggel szembeni követelésként kell könyvelni: T 368 – K 384, mint egyéb követelést.Az „A” cégnél a „B” cégtől átvett (a „B” cég által számlázott) energiamegtakarítást vásárolt anyagként kell könyvelni, az áfa nélküli összegben: T 211, 466 – K 454. Mivel az energiamegtakarítás megszerzése a tartozásátvállaláshoz kapcsolódik, a 454. számla (a HEM megszerzésével kapcsolatos kötelezettség) összegével a kifizetett (a 368. számlán kimutatott) követelés (átvállalt tartozás) összegét csökkenteni kell. Így a tényleges tartozásátvállalás összege a 368. és a 454. számlákon lévő összegek különbözete, amelyet az „A” cégnél egyéb ráfordításként kell elszámolni: T 8664 – K 368.A tartozásátvállalás egyéb ráfordításként elszámolt összege a Tao-tv. szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak minősül, amelynek összegével az adózás előtti eredményt növelni kell, a Tao-tv. 3. számú melléklete A/13. pontjában foglaltak szerint, mivel a „B” cég az átvállalt kötelezettség összegében az átvállalás üzleti évében[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 9.
Kapcsolódó címke:

Végelszámolás a pótbefizetések elengedésével

Kérdés: A kft. jelenleg a kiva szerinti adózás hatálya alatt működik. Az elmúlt évek – 10 év – veszteségeinek fedezetére a veszteséges működés finanszírozása céljából a tagok pótbefizetéseket teljesítettek, ami a lekötött tartalékban van. A társaság létesítő okirata előírja a tagoknak, hogy a veszteségek fedezésére szükség szerint pótbefizetést nyújtsanak a társaságnak. A pótbefizetés összegét a társaság nem tudja visszafizetni. A társaság tulajdonosai végelszámolással történő megszüntetésről döntöttek. Helyes-e az alábbi javaslatom?
Részlet a válaszából: […] megállapítások helyesek-e, megállják-e a helyüket egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során? Amennyiben nem helyesek, milyen más lehetőség van a végelszámolással történő megszüntetésnél?A választ azzal kezdjük, hogy – bár a kérdés hosszú – lényeges elemek hiányoznak belőle: egyrészt a saját tőke mekkora, másrészt van-e a társaságnak harmadik személlyel (többek között az adóhatósággal) szembeni kötelezettsége. Végelszámolással ugyanis a társaság csak akkor szüntethető meg, ha a végelszámolás befejezéséig felmerült kötelezettséggel csökkentett saját tőke nem lesz negatív. Várhatóan negatív előjelű saját tőke esetén a végelszámolást nem lehet elindítani, helyesen a társaságot fel kell számolni. A kötelezettségek között jellemzően előfordul az adóhatósággal szembeni már korábban felmerült vagy éppen a végelszámoláshoz, a csődeljáráshoz kapcsolódó tartozás. Először tehát az adóhatósággal kell egyeztetni, a tartozás tényleges összegének megállapításához.Nem szólt a kérdés arról, hogy alkalmazottja van-e a társaságnak, akikkel a végelszámolás alatt el kell számolni és így tovább.Az Szt. 37. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint valóban az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni a pótbefizetés összegét a lekötött tartalékkal szemben, ha a pótbefizetésből származó követeléséről a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) lemond, a lemondás időpontjával. A[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.
Kapcsolódó címkék:  

Saját részvény vagy tőkeleszállítás

Kérdés: Egy zártkörűen működő részvénytársaság saját részvénye kapcsán szeretnék segítséget kérni. A zrt. jegyzett tőkéje 2024. XII. 31-én 53.630 ezer forint. Saját tőkéje 47.402 E Ft, adózás előtti eredménye 4697 E Ft volt. 2024. XII. 31-én saját részvénnyel nem rendelkezik. A részvényesek 1 fő magánszemély és 2 belföldi társaság. A részvényeit vissza kell vásárolnia részben vagy egészében? Szeretnék a gazdasági esemény könyvelésében is segítséget kérni, mind a zrt.-nél, mind a részvényeseknél.
Részlet a válaszából: […] eredménytartalék veszteség miatti negatív egyenlege egy-két éven belül nem szüntethető meg, akkor a következők szerint indokolt eljárni:A Ptk. 3:309. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint az alaptőke leszállításáról szóló közgyűlési határozatban meg kell jelölni azt, hogy az alaptőke leszállítása … a veszteség érdekében … történik, megjelölve azt az összeget is, amellyel az alaptőke csökken, továbbá megjelölve az alaptőke-leszállítással érintett részvényeket is.Az alaptőke-leszállítást a Ptk. 3:312. §-a szerint közzé kell tenni. Ha a Cégbíróság az alaptőke-leszállítást a cégjegyzékbe bejegyezte, akkor a zrt.-nél a könyvelés: T 411 – K 412. A tulajdonosoknál – a tőkeleszállítástól függetlenül – az Szt. 54. §-a szerint már eddig is az eredmény terhére értékvesztést kellett volna elszámolniuk: T 874 – K 171. Az alaptőke-leszállítás évében, a mérlegfordulónapi értékelés keretében mindenképpen össze kell hasonlítani a tulajdonosoknál a részvények beszerzési értékét a zrt. piaci megítélésével (itt a befektetett összegre jutó saját tőke összegével), és amennyiben a saját – könyvekben kimutatott – befektetés (részvényszerzés) értéke[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.
Kapcsolódó címke:

Sportegyesület bevétele a versenyző átigazolásakor

Kérdés: A sportegyesület áfa alanyi mentes, közhasznú jogállással nem rendelkezik. Bevételei tagdíjból és támogatásokból származnak. Tevékenysége: labdarúgóutánpótlás-nevelés 6–19 éves korosztály számára. Az egyesületben U–U19-ig különböző korosztályban 16 versenyképes csapat játszik. Az egyesület szakképzett edzőket alkalmaz, a magas fokú képzés nyújtása céljából. Továbbá sporteszközöket és sportruhákat biztosít a versenyző tanulóknak. Több esetben sor kerül, hogy egy-egy versenyző más egyesülethez átigazol. Ennek kapcsán az átadó egyesület kiszámlázza a tanulóra fordított nevelési és kapcsolódó költségeket az átvevő egyesület részére. A számlában nevelési költségtérítés jogcím szerepel. Ezt a nevelési költségtérítést árbevételként vagy egyéb bevételként kell-e elszámolni? A számla áfamentesen van kiállítva. Úgy gondoljuk, hogy nem tartozik az áfa alanyi mentes értékhatárba. Helyes-e ez így?
Részlet a válaszából: […] játékjogának használatát az átvevő sportszervezet szerzi meg. Az átadó sportszervezet – amennyiben azt a sportszövetség a szabályzatában foglaltak szerint lehetővé teszi – a hozzájárulás megadását nevelési költségtérítés fizetéséhez kötheti, amelynek felső határát a sportszövetség szabályzatában meghatározhatja. A nevelési költségtérítés az amatőr sportoló kinevelésének ellenértéke, amely az adózás szempontjából szolgáltatásnyújtásnak minősül.” Ez alapján megállapítható, hogy a nevelési költségtérítés az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 13. §-a szerinti szolgáltatásnyújtásnak tekintendő, ezáltal – a 2. § a) pontját is figyelembe véve – adóköteles ügylet.A kérdés, hogy ez a juttatás beleszámít-e az alanyi adómentesség értékhatárába, azaz az Áfa-tv. 188. § (3) bekezdésében felsoroltak valamelyikének megfeleltethető-e. Az itt felsorolt esetek közül a fenti § a) pont ab) alpontja, illetve az e) pont alkalmazhatósága merülhet fel. Az e) pont szerint az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba nem számítandó be a 85. § (1) bekezdése szerinti adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás. Az adómentes esetek között megtalálható a sportolással, testedzéssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtás, amelyet közszolgáltató – ilyen minőségében – teljesít [Áfa-tv. 85. § (1) bekezdés m) pont]. A sportoló nevelése azonban nem tartozik ebbe a körbe, így ez az adómentesség nem alkalmazható, ezáltal az nem lehet tárgyi adómentes tevékenység, és az az alanyi adómentesség felső értékhatárába is beszámítandó.A másik szóba jövő eset [a) pont ab) alpontja] az immateriális jószágként használt, egyéb módon hasznosított vagyoni értékű jog végleges átengedése. A kérdés, hogy vagyoni értékű jog végleges átengedésének minősül-e a sportoló átigazolása. Az Stv. 1. § (3) bekezdése szerint azt a sportolót, aki a sportszervezet által szervezett formában nyújtott sportszolgáltatást rendszeres jelleggel igénybe veszi, a sportszervezet az e célra szolgáló nyilvántartásába regisztrálja (a továbbiakban: sportszervezet általi igazolás). A sportszervezet általi igazolással a sportoló és a sportszervezet között igazolt sportolói jogviszony jön létre, amely a sportoló játékjoga használatának a sportszervezetre való átruházásának minősül. Igazolt sportoló az a sportoló, aki a sportszervezettel igazolt sportolói jogviszonyban áll. Az Stv. 7. § (1) bekezdése szerint az ideiglenes átigazolással (kölcsönadás) vagy a végleges átigazolással az amatőr sportoló játékjogának használatát az átvevő sportszervezet szerzi meg. Véleményünk szerint a kérdésben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.
Kapcsolódó címke:

Földterület rendelkezésre tartásának díja

Kérdés: Napelempark telepítésével foglalkozó cég több földterület adásvételére vonatkozó előszerződést köt magánszemély tulajdonosokkal annak érdekében, hogy a későbbiekben a park használatbavételi engedélyének megszerzése esetén a földterület tulajdonjoga a cégre szálljon át. Az előszerződésben meghatározott határidőben a cégnek a vételárat előre ki kell fizetnie a magánszemélyeknek. A cég a vételár előrefizetéséig rendelkezésre tartási díjat fizet a földterület rendelkezésre tartása és az azon alapított terhek viselése ellenértékeként. A rendelkezésre tartás magában foglalja az eladók közreműködését a napelempark létesítéséhez szükséges engedélyek megszerzése során (pl. helyszíni vizsgálatok és mérések) és a földterületen alapított terhek tűrését (pl. jelzálog, elidegenítési és terhelési tilalom alapítása). Amennyiben a cég végül nem kapja meg a parkra a használatbavételi engedélyt, a földterület tulajdonjoga nem a cégre, hanem harmadik félre kerül átruházásra a magánszemély által. A harmadik fél a vételárat a cégnek fizeti meg, tekintettel arra, hogy a cég azt a magánszemélynek már előre kifizette. Az előzőekben leírt rendelkezésre tartási díj része-e a földterület bekerülési értékének?
Részlet a válaszából: […] szerzi meg, akkor nem lehet a földterület beszerzése érdekében felmerült kifizetésről beszélni, ezért a földterülettel kapcsolatosan fizetett rendelkezésre tartási díjat sem lehet a földterület beszerzése érdekében felmerült kifizetésként kimutatni.Az előszerződés szerint fizetett vételárat előlegként, a magánszemélyekkel szembeni követelésként kell kimutatni mindaddig, amíg a tulajdonjog megszerzése, illetve meg nem szerzése egyértelművé nem válik. Ha a cég a tulajdonjogot megszerezte, akkor az előlegként kimutatott összeggel a földterület beszerzése miatti kötelezettséget kell csökkenteni. Ha a cég a tulajdonjogot nem szerezte meg, akkor az előlegként a magánszemélynek fizetett összeget a magánszemélynek kell a cég részére visszafizetni. Különmegállapodás alapján nincs azonban akadálya annak, hogy a harmadik fél a vételárat a magánszemély hozzájárulása alapján a kérdező cégnek fizesse meg.A kérdés szerinti cég által a magánszemélynek fizetett földterület rendelkezésre tartási díjat a fizetéskor – magánszemélyenként[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.
Kapcsolódó címke:

Ingatlan értékhelyesbítése

Kérdés:

Közel 30 éve tulajdonunkban van egy ingatlan, amelynek a bekerülési értéke 6,3 millió Ft volt, a jelenlegi könyv szerinti értéke 2,2 millió Ft, az ingatlan-értékbecslő az ingatlan piaci értékét 120 millió forintban határozta meg. Ezért a könyvvizsgáló kérte az értékhelyesbítés alkalmazását. Ekkora eltérésről már kötelező alkalmaznunk az értékhelyesbítést vagy választási lehetőségünk van? Az értékhelyesbítést alkalmazhatjuk-e csak egy-egy eszközcsoportra, vagy a társaság összes eszközére kell? Amennyiben elvégezzük az értékelést, onnantól kezdve ezt minden évben meg kell tennünk, vagy csak egy üzleti évben, amikor a feltételek fennállnak? Könyvvizsgálatra kötelezettek vagyunk. A piaci ár megállapításához független értékbecslőt bízunk meg. Amennyiben minden évben értékbecslőt kell igénybe venni, minden évben könyvvizsgálóval is hitelesíteni kell az ingatlanok értékét? A számviteli politikában az értékeléssel kapcsolatban mit kell szerepeltetni? A számviteli politikában jelenleg jelentős összegnek 150 millió forintot határoztunk meg. Ez befolyásolja az értékhelyesbítés könyvelését? A jelentős összeget, a 150 millió forintot eszközönként vagy az értékhelyesbítéssel érintett eszközcsoportonként kell számolnunk? Értékhelyesbítésnél külön meg kell határoznunk, hogy mit tekintünk jelentős összegnek? Az átértékelt ingatlanok értéke hogyan változik az értékhelyesbítés után? Amennyiben lehetőség van, egy konkrét példán keresztül legyenek szívesek bemutatni az értékhelyesbítés alkalmazását. Egyéb szervezetnek minősülő szervezet vagyunk, jegyzett tőkénk nincs, osztalékot nem fizetünk.

Részlet a válaszából: […] mert ekkora összeggel a saját tőke értéke is megnő. Az egyéb szervezet valós értéke bemutatásáért felelős könyvvizsgáló nem véletlenül kérte az értékhelyesbítés alkalmazását!A befektetett eszközök piaci értéken történő értékelése (értékhelyesbítés alkalmazása) tehát nem kötelező! Akkor indokolt, ha az adott eszköznél (lehet az ingatlan is, műszaki gép és egyéb eszköz is, de még befektetett pénzügyi eszköz is) a könyv szerinti (ingatlannál a nettó) értéket a dokumentált piaci érték jelentősen meghaladja. A piaci érték megállapításához nem kell feltétlenül értékbecslőt megbízni, az értékbecslést maga az egyéb szervezet is elvégezheti. Az Szt. 59. §-ának (2) bekezdése szerint a piaci érték megállapításának helyességét, szabályszerűségét a könyvvizsgálónak kell ellenőriznie, tőle függ, hogy elfogadja vagy nem az egyéb szervezet dokumentumát.Természetesen, ha már alkalmazták valamely eszköznél a piaci értéken történő értékelést, akkor a következő évben is meg kell győződni a piaci érték helyességéről, és a megállapításnak megfelelően az értékhelyesbítést növelni, illetve csökkenteni kell, mindaddig, amíg az adott eszközt az állományból (a könyvekből) ki nem vezetik! Ha az eszköz könyvekből történő kivezetése előtt még értékhelyesbítést mutatnak ki, a kivezetéskor az értékhelyesbítést az értékelési tartalékkal való összevezetéssel kell megszüntetni.Az Szt. 14. §-ának (3) bekezdése határozza meg, hogy mit kell a számviteli politikában rögzíteni. Többek között a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényeges és jelentős. Ez azonban még az egyéb szervezet esetében sem lehet egyetlen egy érték (pl. 150 millió forint!) Mivel az eszközöket, a kötelezettségeket kell értékelni, nyilvánvaló, hogy az egyedi eszközhöz, kötelezettséghez viszonyítva kell a jelentősebb összeget meghatározni. A 150 millió forint[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.
Kapcsolódó címke:

Társaságtól megváló taggal történő elszámolás

Kérdés: A kft.-nek 2 tagja volt, anya és fia, 1800 ezer-1800 ezer forint vagyoni hozzájárulással. Az anya április hónapban elhunyt. Az ügyvéd május hónapban a halotti anyakönyvi kivonat alapján töröltette az anyát a tagok közül, és tagként beléptette a fiú feleségét 1800 ezer forint vagyoni betéttel. A július hónapban kelt hagyatékátadó végzés szerint az anya örököse a fiú, a végzés szerint megnyílt azon jogosultsága, hogy a társaság tagjaival való megegyezés alapján a társaságba tagként belépjen, vagy ilyen megegyezés hiányában vele a társaság, a társaságtól megváló taggal elszámoljon. A fenti esetben már egyébként is tagja a társaságnak az örökös, ebben az esetben az elhunyt vagyoni hozzájárulásának összegével növekszik a fiú vagyoni hozzájárulása? Az ügyvéd szerint kiveheti az örökös a vagyoni hozzájárulásának összegét, de mi lesz a saját tőke többi elemével (eredménytartalék)?
Részlet a válaszából: […] örökséget a rendelkezésére bocsátani. Ez utóbbi döntésre a válasz:A Ptk. 3:170. §-a az üzletrész öröklésének csak azon esetével foglalkozik, amikor az örökös kérheti az ügyvezetőtől a tagjegyzékbe való bejegyzését. Ezt a szabályt a kérdés szerinti esetben nem lehet alkalmazni. A közkereseti társaság szabályainál, a Ptk. 3:150. §-a ismerteti a tagsági jogviszony megszűnése esetén az elszámolás szabályait. A kérdésben leírtak ugyanehhez hasonlóak.De térjünk vissza a válasz elején leírtakhoz:A törzstőke leszállítása – az adott esetben – tőkekivonás céljából történik. A Ptk. 3:202. §-ának (5) bekezdése szerint: a törzstőke tőkekivonással történő leszállításakor, a tagokat megillető összeg megállapítása során számításba kell venni a törzstőke csökkenése arányában a törzstőkén felüli saját tőke – lekötött tartalékkal, értékelési tartalékkal csökkentett – összegét is.A fentiek figyelembevétele mellett a következők szerint indokolt a kérdés szerinti esetben eljárni:Az elhunyt anya tagok közül történt törlése napjával le kell folytatni a törzstőke tőkekivonással történő leszállításával kapcsolatos – a Ptk. szerinti – jogi eljárást, és meg kell állapítani a megszűnő törzsbetétre jutó vagyonnak az értékét. Ehhez el kell készíteni a kft. 2025. május 31-i (bejelentéskori) számviteli törvény szerinti beszámolóját. Ezen beszámoló mérlege szerinti– jegyzett tőke 50%-át,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.
Kapcsolódó címke:

Revolut-számla mellett mihez kell belföldi bankszámla?

Kérdés: Bankszámlavezetésre kötelezett magyar magánszemély kizárólag Revolut-számlával rendelkezik. Igaz-e az az álláspont, hogy ez a számla nem minősül belföldi bankszámlának, így nyugdíjának folyósításához, illetve belföldi bankszámlanyitási kötelezettségének teljesítéséhez még legalább egy, magyar pénzintézetnél vezetett bankszámlát is kell nyitnia az adóalanynak?
Részlet a válaszából: […] pénzforgalmiszámla-nyitásra kötelezett adózó adószámának közlésétől számított tizenöt napon belül kell megnyitni. Az adózó bevallásában, valamint kiutalási kérelmében feltünteti azon pénzforgalmi számla számát, amelyre a költségvetési támogatás kiutalását kéri.A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (Pft.) 2. § 8. és 20. pontjai alapján a pénzforgalmi számla a fizetési számla egy altípusa, melyet a számlatulajdonos rendszeres gazdasági tevékenysége körében, pénzforgalmának lebonyolítása céljából törvényben megállapított kötelezettség alapján nyit, illetve nyitott.A Revolut Bank UAB által vezetett számla a Pft. idézett rendelkezése szerint fizetési számlának minősül. Ugyanakkor a Revolut Bank UAB olyan külföldi pénzintézet, mely a pénzforgalmi szolgáltatást határon átnyúló szolgáltatásként nyújtja, így az általa vezetett számlák külföldi pénzintézet által (belföldön) vezetett fizetési számlának minősülnek, és nem tekinthetők belföldi pénzforgalmi számlának.Az Art. 66. § (3) bekezdése alapján a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózót megillető költségvetési támogatást az adóhatóság kizárólag az adózó belföldi pénzforgalmi számlájára történő átutalással teljesítheti. Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rend. 20. § (1) bekezdése alapján pedig a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással köteles teljesíteni.A[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
…
12