Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor

Kérdés: A társaság végelszámolása lassan befejeződik. A hitelezői igények kielégítésre kerülnek, de az eszközök egy részét a végelszámoló nem tudja értékesíteni. Azokkal mi legyen? A szabályszerűség érdekében kérem, hogy ismertessék a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló sajátosságait, legfontosabb feladatait.
Részlet a válaszából: […] befejezésekor a könyvviteli nyilvántartásokban, akkor-azokat a végelszámoló köteles piaci értéken értékelni,-a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti, az eszközök és a kötelezettségek átértékeléséből adódó különbözetet= a kötelezettségek, valamint a részesedésnek, értékpapírnak vagy tartósan adott kölcsönnek nem minősülő eszközök – a vásárolt követelések kivételével – az egyéb ráfordítások, illetve egyéb bevételek között kell elszámolni,= minden más eszköz esetében, az eszköz jellegének megfelelően a pénzügyi műveletek bevételei, illetve ráfordításai között részesedésekből, befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételként, árfolyamnyereségként, vagy részesedések, értékpapírok, tartósan adott kölcsönök, bankbetétek értékvesztéseként kell elszámolni (ha ezen eszközök a forgóeszközök között szerepelnek, akkor a pénzügyi műveletek egyéb bevétele, illetve az előbbiek szerinti értékvesztés).A végelszámoló díját (és járulékait), továbbá – amennyiben a végelszámolás befejezéséig azokat nem számolták el – a végelszámolás költségeit, az iratanyag őrzésének a költségeit és a társaság megszűnésével kapcsolatosan felmerülő egyéb költségeket, ráfordításokat (esetleges adófizetési kötelezettséget) a kötelezettségek közé be kell állítani a megfelelő költségekkel, ráfordításokkal szemben, esetenként a tulajdonosokkal szembeni követelésként.A végelszámolás befejezéséig el nem számolt, a vagyon kiadásáig – a kiadandó eszközökhöz kapcsolódóan – felmerülő bevételeket a neki megfelelő bevételek között (pl. kamatbevétel, árfolyamnyereség) az egyéb követelésekkel szemben kell kimutatni.Az eszközök, a kötelezettségek piaci értéken történő értékelésének, továbbá-a még várható költségek, ráfordítások kötelezettségkénti,-a vagyon kiadásáig esedékes (várhatóan felmerülő) bevételek követeléskénti felvételének,-az adózás előtti eredményre gyakorolt hatásáta végelszámolást lezáró számviteli beszámoló eredménykimutatásának tartalmaznia kell.Ha a végelszámolás során a végelszámoló az eszközök egy részét nem tudja értékesíteni, akkor-a tulajdonosoknak indokolt azok – áfát is magában foglaló – piaci értékén átadni, a tulajdonosokkal szembeni kötelezettség teljesítésébe beszámítani,-ha a tulajdonosok nem tartanak rá igényt, és eladni sem lehet, akkor a feleslegessé vált vagyontárgyak kivezetésére vonatkozó előírások szerint kell eljárni, azaz a könyv szerinti érték terven felüli értékcsökkenéseként az egyéb ráfordítások között elszámolni.A tulajdonosoknak történő eszközök (készletek, tárgyi eszközök) kiadását jellemzően áfa terheli. Az eszköz kiadását az áfa felszámításával az eszköz piaci értékén számlázni kell, készletek esetében az áfa nélküli értéket árbevételként, tárgyi eszközök esetében az áfa nélküli értéket egyéb bevételként kell elszámolni, és a tulajdonossal szembeni követelésként kell kimutatni (T 355 – K 91-92, 961, 467), az áfát az adóhatósággal szembeni kötelezettségként kell előírni. Az eszköz tényleges kiadása ugyan még nem történhet meg, de az említett tételeket a végelszámolást lezáró fordulónappal könyvelnie kell. Természetesen az adott eszköz könyv szerinti értékét is ki kell vezetni: T 814 – K 21-26, T 861 – K 12, 13, 14 (nettó).Ha a társaságnak[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.
Kapcsolódó címke:

Leltárhiány könyvelése

Kérdés: Segítségüket kérem a munkavállalókkal szembeni leltárhiányból eredő kártérítés könyvelésével kapcsolatosan. Hogyan alakulnak pontosan a könyvelési tételek? A leltárhiány kollektív szerződésben és munkaszerződésben rögzített módon, határozattal közölt összegét elő kell-e írni a munkavállalóval szembeni követelésként az egyéb bevételekkel szemben (T 3612 – K 9632)? Apénzügyi rendezés nem történik meg az adott üzleti évben, mert a munkavállalók részletfizetési kedvezményt (24 hónap) kapnak a munkáltatótól az összeg befizetésére, így a kártérítés egy része folyik csak be az adott évben. Kérem, ismertessék a pontos kontírozási tételeket!
Részlet a válaszából: […] (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. Ez – természetesen – fordítottan is igaz!Az Szt. 81. §-a szerint a készletekkel kapcsolatos hiányt (könyv szerinti értéken) az egyéb ráfordítások között kell kimutatni, nyilvánvalóan a leltározás időpontjával. A megállapított hiányhoz kapcsolódik az, hogy annak egy részét a munkáltató a munkavállalóval megtérítteti. A megtérített összeget az egyéb bevételek között kell elszámolni az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján, az összemérés számviteli alapelv alapján azon időszakra, amely időszakra a leltárhiány elszámolásra került a ráfordítások között, követelésként a munkavállalóval[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.
Kapcsolódó címkék:  

Gyorshajtás miatti bírság elszámolása

Kérdés: A társaság tulajdonában álló személygépkocsival az alkalmazott több esetben gyorshajtást követett el. Hogyan kell elszámolni a kiszabott bírság összegét? Keletkezik-e a bírság miatt bármilyen adó-, illetve járulékteher?
Részlet a válaszából: […] ráfordításnak. Ezért annak összegével a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint növelni kell az adózás előtti eredményt.Ha a társaság belső szabályzata szerint a magánszemélyt terheli a társaság személyautójával elkövetett közlekedési szabálytalanság miatt kiszabott bírság megfizetése, azaz a magánszemélynek meg kell térítenie a bírságot, akkor a társaságnál a már leírt módon kell a bírságot az egyéb ráfordítások között elszámolni, de elő kell írni a munkavállalóval szembeni követelésként is az egyéb bevételek között.Ugyanazon összegű bírság elszámolása az egyéb ráfordítások, illetve az egyéb bevételek között nem változtatja meg az adózás előtti eredményt. Ezért a bírság adózás előtti eredményt növelő tételként történő elszámolása mellett indokolt a magánszemély által megtérített, egyéb bevételként kimutatott bírság összegével az adózás előtti eredményt csökkenteni.Ha a társaság belső szabályzata szerint a magánszemélyt terheli a társaság személyautójával elkövetett[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.
Kapcsolódó címkék:  

Transzferár-dokumentációs nyilvántartás

Kérdés: A transzferár-dokumentációs nyilvántartással kapcsolatosan az alábbi kérdésekben kérném állásfoglalásukat. Annak megállapítása, hogy kell-e transzferár-dokumentációt készíteni, szerintünk a következő:
1. Ha fennáll a Tao-törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszony két adóalany között, akkor ők a rendelet hatálya alá tartoznak.
2. A Tao-tv. 18. § (5) bekezdése alapján azonban csak a kisvállalkozónak nem minősülő cégek esetében áll fenn ezen kötelezettség. Az, hogy az 1. pont szerint érintett fél minek minősül, azt pedig a Kkv-tv. szerint tudom megállapítani. És ez esetben az adatok összevonását csak a cég a cégben relációval rendelkezők esetében kell elvégezni. Így tehát ahol nem áll fenn egymásban való részesedés, azon cégeknél az önálló adataik alapján tudom megállapítani a cégméretet.
Jól gondoljuk a fenti levezetést? Ha a fentiek alapján az egyik cég középvállalkozónak minősül, a másik pedig kisvállalkozónak, akkor csak az előbbinek kell transzferár-dokumentációt készítenie, vagy esetleg mindkettőnek? Kell-e bármilyen nyilvántartással, számítással rendelkeznie annak a cégnek, amely fenti levezetés alapján nem köteles transzferár-dokumentációval rendelkezni? Avagy kell-e írásos formában bizonyítania, és ha igen, milyen módon azt, hogy ő az adott ügyletet a szokásos piaci ár mellett hajtotta végre? Például, ha ingatlanokat ad bérbe kapcsolt félnek is, és harmadik félnek is, elegendő-e a szerződés, amelyből látható, hogy nem érvényesít a kapcsolt féllel szemben torzított (alacsony vagy magas) árat?
Részlet a válaszából: […] minősülő adózóra, a közhasznú nonprofit gazdasági társaságra, és arra az adózóra, amelyben az állam (az önkormányzat nem tartozik ide) rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással. Ezenkívül az NGM rendelet 1. § (2) bekezdésében foglalt szerződésekhez sem kell dokumentációt készíteni, figyelemmel az NGM rendelet 1. § (3)-(6) bekezdésében foglaltakra is.Kisvállalkozásnak a Tao-tv. 4. § 24. pontja szerinti adózók minősülhetnek. A kisvállalkozási méretet a Kkv-tv. 3. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak alapján kell meghatározni, figyelemmel a Kkv-tv. 3. § (4)-(5) bekezdésében, valamint az 5. §-ában foglaltakra. Avállalkozásokat a kapcsolódó és partnervállalkozásaik adatait is figyelembe véve kell besorolni, továbbá egy besorolás akkor változhat meg, ha a mutatók két beszámolási időszakban túllépik az adott határértékeket, vagy elmaradnak azoktól. A partner- és kapcsolódó vállalkozás jellemzően egy cég másik cégben történő közvetlen vagy közvetett szavazati jogát, vagy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottság tagjai többségének megválasztási, visszahívási jogát jelenti, kivéve a Kkv-tv. (5) bekezdésében foglalt esetet, amikor az azonos természetes személy tulajdonosi kör alapján is kapcsolódó vállalkozás lehet két cég. Ezért lehet olyan eset, amikor nem áll fenn egymásban részesedés, és mégis össze kell vonni az adatokat.Ha az egyik cég középvállalkozásnak minősül,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.
Kapcsolódó címke:

Elhatárolt veszteség felhasználása a kivánál

Kérdés: A kisvállalati adó alanya elhatárolt veszteségként veheti figyelembe a kiva-adóalanyiság időszaka előtt, a társaságiadó-alanyiság időszaka alatt keletkezett negatív társaságiadó-alapjának azt a részét, amit a társaságiadó-alap vagy a kivaadóalap meghatározásakor, csökkentésként még nem vett figyelembe. Kiva-adóalanyiságunk kezdő időszaka a 2021. év. Továbbvihető-e a 2022. évre, a Tao-tv. előírásai szerint, a 2021. évben elévült, elhatárolt veszteség?
Részlet a válaszából: […] felhasználását biztosítja, hanem a negatív adóalapét. A felhasználáshoz a Katv. időtartamot nem határoz meg. Ennek alapján – véleményünk szerint – továbbvihető a 2022. évre, a Tao-tv. előírásai[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.
Kapcsolódó címkék:    

Egyszerűsített éves beszámoló készítése

Kérdés: A 2021. üzleti évről készített beszámoló készítésekor melyik megelőző kettő év mérlegfőösszeg-, árbevétel- és létszámadatait kell figyelembe venni ahhoz, hogy egyszerűsített éves beszámolót készíthessen a társaság:
-a 2018. és a 2019. éveket vagy
-a 2019. és a 2020. éveket?
Részlet a válaszából: […] az 1200 millió forintot,-az éves nettó árbevétel a 2400 millió forintot,-az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.Nyilvánvaló, hogy az előző évek beszámolóinak adatai alapján kell az egyszerűsített évesbeszámoló-készítés lehetőségének feltételeit vizsgálni. (A szükséges számviteli politikai döntés már korábban meghozható, a feltételek teljesüléséhez kötötten.) Az adott üzleti év beszámolójának elkészítéséhez főkönyvi kivonatot kell készíteni, amely alátámasztja az adott időszak mérlegfőösszegére, éves nettó árbevételére, a statisztikai adatszolgáltatáshoz a foglalkoztatottak számára vonatkozó adatokat. A kérdés szerinti esetben a 2019-2020. évek azok, amelyek elfogadott beszámoló szerinti adatai alapján dönteni lehet (kell) a 2021. üzleti év éves beszámolója egyszerűsített formában történő elkészítésekor. Ha a 2018. és a 2019. évek beszámolójának adatait[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.
Kapcsolódó címke:

Tagi kölcsön kamatának elszámolása

Kérdés: A vállalkozás saját erőből és tagi kölcsönből valósította meg a beruházást. A tagi kölcsönről szerződés készült, a vállalkozás még nem kezdte meg a kölcsön visszafizetését. A 2021. évi beszámolóban ki lehet-e mutatni a kamatot a pénzügyi műveletek ráfordításai között? Az "előírt kamatot" ráfordításként lehet szerepeltetni, vagy csak akkor, ha a tőketörlesztés és a kamatfizetés is pénzügyileg rendezésre került?
Részlet a válaszából: […] a tagi kölcsön kamatát 2021-ben nem fizette meg. A fizetendő kamatot a tagokkal szembeni kötelezettségként kell kimutatni. Könyvelése: T 8731 – K 4792.A tagi kölcsön kamatának fentiek szerinti elszámolását az összemérés számviteli alapelv követelménye indokolja [az Szt. 15. §-ának (7) bekezdése szerint].Tekintettel arra, hogy a tagi kölcsönt beruházás megvalósításához vették figyelembe, a fenti elszámolás csak arra az időszakra érvényes, amikor a beruházás már befejeződött. Ha a beruházás megvalósítása időszakára is kell a szerződés szerint kamatot fizetni a kölcsön folyósításától a beruházás befejezéséig, üzembe helyezéséig, akkor az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalékfizetés tárgyi eszközzel

Kérdés: A kft. tulajdonosa részére jóváhagyott osztalékot nem készpénzben, hanem tárgyi eszköz formájában fizeti meg. Ez a tárgyi eszköz a jelenlegi piaci értéken egy 80 millió Ft értékű lakás. Kérem, térjenek ki az ezzel a gazdasági eseménnyel kapcsolatos valamennyi adózási tudnivalóra, illetve a kontírozásra is!
Részlet a válaszából: […] hozzájárulási adó: T4792 – K 463-8;-készpénzben kifizethető osztalék: T 4792 – K 384, 381.Ha az osztalékot nem készpénzben kívánják kiadni, hanem tárgyi eszköz formájában, akkor is a fentiek szerint meg kell állapítani a személyi jövedelemadót, a szociális hozzájárulási adót, de ha a kiadásra kerülő tárgyi eszköz értéke magasabb, mint a kifizethető osztalék összege, akkor az adókülönbözetet (akár a teljes adó összegét) a tulajdonosnak az eszköz kiadása előtt meg kell fizetnie.Az adókkal csökkentett kötelezettség (a 4792. számlán) eszközátadással történő rendezésére az Szt. nem tartalmaz külön szabályt. Analóg esetek azonban vannak, mint például az áruszállításból [az Szt. 68. §-ának (5) bekezdése], pótbefizetés visszafizetéséből [az Szt. 38. §-ának (10) bekezdése] származó kötelezettségek rendezése. Az Szt. 72. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni a kötelezettség teljesítésére átadott vásárolt és saját termelésű készletek ... számlázott ... értékét. Az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének e) pontja alapján a tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevételt elsődlegesen az egyéb bevételek között kell elszámolni. A kérdés szerinti esetben is e szerint kell eljárni, majd az értékesítésből adódó követelést a kötelezettség teljesítésébe – a Ptk. vonatkozó előírásainak figyelembevételével – beszámítani.-Könyvelés a kft.-nél: az áfát is magában foglaló piaci érték megállapítása, számlázása és elszámolása: T 311 – K 961, 467;-kapcsolódóan a lakás könyv szerinti értékének a kivezetése: T 861 – K 125 és T 129 – K 861;-a lakásértékesítés eredményének megállapítása: T961 – K 861, a kisebbik összegben történő átvezetés után valószínű, hogy a 961. számlán marad egyenleg,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Telefon javítási költségeinek elszámolása

Kérdés: Egy áfaalany kft. részletre vásárolt egy telefont a korábbi évben, amelynek részletfizetése jelenleg is tart. A telefont javítani kellett, mely után bruttó 20 000 Ft önrészt kellett rendezni, amelyet 27% áfával számlázott a telefonszolgáltató. Ezt követően kiállított még egy számlát, amelyen feltüntetésre került: 27% áfával "javítási költség" 215 875 Ft bruttó, mínusz előjellel a bruttó 20000 Ft "önrész" szintén 27% áfás tételként, valamint mínusz előjellel 195 875 Ft "javításidíj-kompenzáció" áfahatályon kívüli tételként. Így a számla végösszege 0 Ft, a nettó összesen: -41 643 Ft, áfa 41 643 Ft.
Részlet a válaszából: […] tételként tünteti fel a javításidíj-kompenzációt, ugyanakkor a 195 875 Ft összeg az áfát is magában foglalja. Ilyet az Áfa-tv. nem ismer!A telefonszolgáltató számlája nem felel meg az Áfa-tv. követelményeinek.Egy biztos pont van: az önrészt, 15 747 Ft-ot (igénybe vett szolgáltatást) és 4253 Ft (előzetesen felszámított) áfát könyvelni kell.A javításiköltség-számlát viszont csak akkor lehet befogadni (de befogadás után sem lehet könyvelni), ha azon megbontva szerepel az áfaalap és az előzetesen felszámított áfa:-egyrészt a telefonszolgáltató belső elszámolásához kapcsolódóan a javítás költsége,-negatív előjellel az önrész,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.
Kapcsolódó címkék:  

Beolvadás esetén a jegyzett-tőke-többlet kezelése

Kérdés: Beolvadás esetén Beolvadó Kft. 1. és Beolvadó Bt. 2. és Átvevő Kft. jegyzett tőkéje a vagyonmérleg-tervezetben 6015 E Ft lenne, a többi sajáttőke-elem is pozitív. A tulajdonosok személye és tulajdoni hányada nem változik a beolvadás során, 50-50%-ban két magánszemély a tulajdonos mindhárom társaságban. Az Átvevő Kft. eredeti jegyzett tőkéje 3000 E Ft, melyet nem szeretnének megváltoztatni, tehát a beolvadás után is 3000 E Ft jegyzett tőkét szeretnének a tulajdonosok meghatározni. A3015 E Ft különbözetet hogyan kell a vagyonmérleg-tervezetben feltüntetni, és mi lesz a sorsa? Tőkeleszállításként kell kezelni, amely visszajár a tulajdonosoknak? Esetleg a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként elő kell írni? Vagy csak a vagyonmérleg-rendezés oszlopában az eredménytartalék összegét növeli? Ez esetben a tulajdonosok mikor vehetik ki, bármikor, mert tőkeleszállításnak lehet tekinteni, vagy csak osztalékágon?
Részlet a válaszából: […] Beolvadó Bt. 2. és az Átvevő Kft. vagyonmérleg-tervezeteit, vagyonleltár-tervezeteit. Mivel a beolvadó társaságoknál vagyonátértékelést nem terveznek, a vagyonmérleg-tervezetek első és harmadik oszlopának adatai megegyeznek a tevékenységet lezáró beszámoló mérlegeinek könyv szerinti adataival.A beolvadással létrejövő társaság (a beolvadás utáni Átvevő Kft.) vagyonmérleg-tervezetének első oszlopa – a beolvadó és az átvevő társaságok szerinti megbontásban és együttesen (ez az adott esetben négy oszlop) – a beolvadó és az átvevő (beolvasztó) társaságok vagyonmérleg-tervezete harmadik oszlopában lévő adatokat tartalmazza külön-külön és együttesen.A beolvadással létrejövő társaság vagyonmérleg-tervezetének második oszlopa (amelyet célszerű több oszlopra megbontani) tartalmazza a számviteli törvényben nevesített különbözeteket. A különbözetek oszlopán belül kell külön oszlopban feltüntetni a jegyzett tőke csökkentését 3015 E Ft-tal, és a tőketartalék növekedését 3015 E Ft-tal, az összesen sorba nem kerül adat.Így a tőketartalékba helyezett összeg valójában a tulajdonosok által – eredetileg – jegyzett tőkeként a beolvadó társaságok rendelkezésére bocsátott, adózott pénz (eszköz) volt. Ha az eredménytartalékba helyeznék, akkor a tulajdonosok csak ismételt adózás után juthatnának hozzá, illetve a beolvadás utáni Átvevő Kft. megszűnésekor esetleg adózatlanul.Önmagában az a tény, hogy a két beolvadó társaság az átvevő társaságba beolvad, nem jogcím arra, hogy tőkeleszállítás miatt a jegyzett tőke csökkenése a tulajdonosoknak visszajárjon. (Valójában helytelen a tőkeleszállítás szó használata, mivel az nemcsak a jegyzett[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.
Kapcsolódó címke:
1
2
3