Le nem vonható áfa könyvelése

Kérdés: Adóköteles tevékenységet végző cégnél a le nem vonható áfát mikor kell 86-os egyéb ráfordításként és mikor kell költségként elszámolni? Pl. a telefon 30% le nem vonható áfarész, személygépkocsi-bérlés 50%-os le nem vonható áfa, jóléti eszközök (mikró) le nem vonható áfa?
Részlet a válaszából: […] értékcsökkenési leírás, igénybe vett szolgáltatások költsége). Ebből pedig az következik, hogy az eszközök bekerülési (beszerzési) értékének részét nem képező tételeket nem lehet költségként elszámolni. Ezért az Áfa-tv. szerint az arányosan megosztott előzetesen felszámított áfa le nem vonható hányadát az egyéb ráfordítások között (8671. számlán) kell kimutatni.Így egyéb ráfordításként kell elszámolni:-a telefonszolgáltatást terhelő előzetesen felszámított áfa összegének 30 százalékát;-a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást, a személygépkocsi bérbevételét terhelő előzetesen felszámított áfa összegének 50 százalékát.A kérdésben említésre kerültek a jóléti eszközök is. Ezek azonban olyanok, amelyek a munkavállalók érdekében is és a vállalkozási tevékenység érdekében is működtethetők. Vegyes használat esetén van arányos megosztás. Ha a jóléti eszközöket kizárólag a munkavállalók[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.
Kapcsolódó címkék:  

Többféle támogatás és támogatott eszközök elszámolása

Kérdés: Társaságunk támogatásban részesült a Magyar Falu Program keretén belül. A támogatás célja: kistelepülésen meglévő kereskedelmi üzlet fejlesztése és egyéb szolgáltatás nyújtása. Támogatott tevékenységek:
-Építés/felújítás/akadálymentesítés: átmeneti támogatás, energiahatékonysági célú beruházási támogatás, megújulóenergia-termeléshez nyújtott támogatás jogcímen.
-Eszközbeszerzés: átmeneti támogatás jogcímen.
-Közteher-támogatás: átmeneti támogatás jogcímen.
A támogatást vissza nem térítendő támogatásként, támogatási előleg formájában, egy összegben, utólagos elszámolási kötelezettség mellett átutalással kapta meg társaságunk 2021. 12. 31. napján a fent megnevezett tevékenységekre. A megvalósítási időszak kezdőnapja: 2021. 03. 01. A megvalósítás utolsó napja: 2023. 06. 30. Társaságunk a támogatott tevékenységet és a beszerzett eszközöket a megvalósítási időszakot követő 5 évig köteles fenntartani. A támogatás felhasználásáról a megvalósítási időszakot követő 15 napon belül kötelesek vagyunk elszámolást, beszámolót készíteni, és benyújtani a lebonyolító részére. A fel nem használt, vagy a jogosulatlanul igénybe vett, illetve a nem rendeltetésszerűen felhasznált támogatást, vagy annak egy részét vissza kell utalni. Társaságunk megkezdte az üzletek felújítását, átépítését, az eszközbeszerzéseket. Megérkeztek a szállítói számlák, azok kiegyenlítésre kerültek. Az eszközöket, a lezárult felújításokat, beruházásokat aktiváltuk, elkezdődött az értékcsökkenés elszámolása is. A folyósított támogatást a kapott előlegek között tartjuk nyilván a pénzügyi elszámolás elfogadásáig? Mikor történik a felújításra, építésre, eszközbeszerzésre kapott támogatás egyéb bevételkénti elszámolása? A közteher-támogatások esetén hogyan kell szabályosan eljárni? Kérem segítségüket a fenti gazdasági események kontírozásában!
Részlet a válaszából: […] közterhet elkülönített költségként.Az építés – a feltételezhetően új – akadálymentesítés beruházásként kezelendő külön-külön, az Szt. elő­írásának megfelelő felújítás pedig egy adott eszköz értékét növelő beruházási ráfordításként.Az eszközbeszerzések feltételezhetően tárgyi eszközök beszerzése, amelyet elsődlegesen – az előbbiektől elkülönítetten – beruházásként kell kimutatni.Ha a beruházások, a felújítások rendeltetésszerűen használatba vehetők, akkor azokat aktiválni kell, és természetesen a terv szerinti értékcsökkenési leírást is – az általános szabályok szerint – el kell számolni költségként.A támogatási előlegként egy összegben megkapott, vissza nem térítendő támogatást mindaddig előlegként kell kimutatni (T 384 – K 4794), amíg a megvalósítási időszakot követően a beszámolót nem fogadták el, függetlenül attól, hogy a támogatás pénzeszközeivel a támogatott jogcímek számláit már kiegyenlítették.Ha a támogatás felhasználásáról készült beszámolót a lebonyolító jóváhagyta egyrészt támogatott tevékenységként, másrészt ezen belül támogatási jogcímenként, akkor a konkrét eszközökhöz hozzárendelt támogatást eszközönként a támogatási előlegszámláról át kell vezetni a véglegesen fejlesztési célra kapott támogatás számlára (T 4794 – K 9646), azt halasztott bevételként időbelileg el kell határolni (T 9646 – K 4832). A halasztott bevételként eszközönként időbelileg elhatárolt támogatást az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése szerint a költségként elszámolt terv szerinti értékcsökkenési előírásokkal arányosan kell megszüntetni, a támogatás jóváhagyásának időpontjától az eszköz várható hasznos élettartama alatt. (A támogatás jóváhagyásának időpontját magában foglaló üzleti év egésze számításba vehető, ha az eszköz az üzleti év egészében használatban volt.)Más a helyzet a közteher-támogatás esetében. A támogatott közterhet elsődlegesen költségként kell elszámolni, amely költséget azonban időbelileg nem lehet elhatárolni. Így előfordulhat az, hogy például a 2022-ben felmerült közteherre jutó támogatást csak 2023-ban hagyják jóvá, számolható el a költségek, ráfordítások[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.
Kapcsolódó címkék:  

Áfa teljesítési időpontja

Kérdés: Cégünk EU-s beszerzéseihez kötődő bejövő számlák helyes áfateljesítési időpontjához kérek segítséget. Ezeken a számlákon rendszerint egy időpont szerepel, a számla kelte. Mi lesz a számla áfa szerinti teljesítési időpontja? Ugyanaz, mint a számla kelte? Mi van, ha nem érkezik számla a termékkel, csak szállítólevél? Akkor a szállítólevél dátuma lesz az áfateljesítés időpontja? Vagy alkalmaznunk kell az Áfa-tv. 63. § (1) bekezdését? Az áfateljesítés dátuma alatt azt értem, hogy melyik időszaki A60-as összesítő jelentésben kell szerepeltetni a számlát?
Részlet a válaszából: […] termékbeszerzés azzal a nappal tekinthető teljesítettnek, amellyel az annak megfelelő belföldi termékértékesítés lenne teljesített. Másrészt a 63. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy termék Közösségen belüli beszerzése esetében a fizetendő adót az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor, de legkésőbb a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani.Mindez a kérdés szerinti esetben azt jelenti, hogy a fizetendő adót elsősorban a számla kiállításának napjával kell megállapítani. Ha tehát az EU-s partner a számlát április 30. napján állítja ki május 1-jei teljesítési dátummal, akkor a beszerzést terhelő adót a havi bevalló magyar adóalanynak az április havi bevallásában és az április hónapról beadandó összesítő nyilatkozatban kell szerepeltetnie. [Megjegyzendő, hogy a Tanácsnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelvének 7. pontja alapján a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljesítésének vagy befejezésének dátuma, amennyiben ezt a dátumot meghatározták, és az eltér a számla kiállításának dátumától. Emiatt feltételezhetően azért nem szerepel a számlán teljesítési időpont, mert az megegyezik a számla keltével. Ennek azonban a fent leírtak szerint nincs különösebb jelentősége.]Abban az esetben, ha a közösségi partner nem állít ki számlát a termékértékesítésről (vagy az nem érkezik meg időben a magyar fél számára), akkor az Áfa-tv. 63. § (1) bekezdésének fent idézett, második fordulata[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.
Kapcsolódó címke:

Be nem jelentett dolgozó utólagos bejelentése

Kérdés: Munkaügyi ellenőrzés során az egyik efós dolgozó nem volt aznapra bejelentve. Az ellenőrzés kérte, hogy 30 napra visszamenőlegesen jelentsük be a dolgozót. A hatósági ellenőrzés miatt bejelentett 30 napra előírt nettó munkabért a dolgozónak ki is kell fizetni, szja-t le kell vonni (tényleges munkavégzés nélkül kap jövedelmet a dolgozó), vagy mivel tényleges munkavégzés nem volt, szja-t nem kell levonni, a bruttó bért pedig elengedett kötelezettségként egyéb bevételként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] és 11. § (1) bekezdése alapján egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerinti munkaviszony csak akkor jön létre, ha azt a munkáltató a munkavégzés megkezdését megelőzően bejelenti az állami adóhatóság felé. Ha a munkáltató a munkavégzés megkezdéséig az Efo-tv.-ben meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor az egyszerűsített foglalkoztatás céljából létesített munkaviszony nem jött létre, ezért a jogviszonyra az általános munkajogi szabályokat kell alkalmazni. Az efo szerinti munkaviszony és az általános szabályoknak megfelelő munkaviszony esetén is a munkáltatónak bevallást is be kell nyújtania, és a vonatkozó közterheket meg kell fizetnie.Az általános munkaügyi szabályoknak megfelelő jogviszony esetén a bevallásban szerepel a bruttó bér, a levont 15% személyi jövedelemadó[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 16.
Kapcsolódó címke:

Iskolarendszerű képzés átvállalt tandíjának elszámolása

Kérdés: Az iskolarendszerű képzés (egyetemi tandíj) munkáltató általi átvállalásával kapcsolatos a kérdésem. Hogyan kell bérként helyesen elszámolni az átvállalt tandíj összegét? Bruttó vagy nettó munkabérként kell elszámolni? Milyen bizonylat az elszámolás alapja (munkáltató nevére kiállított számla, hallgatói szerződés)? A munkavállaló részére kell fizetnünk a juttatást, és ő a képzőintézmény felé rendezi, kipótolva a levont adó, járulék összegével, vagy a képzőintézmény részére a munkáltató fizeti ki a tandíj összegét a munkáltató nevére kiállított számla ellenében? Kérem, szíveskedjenek tájékoztatni az átvállalt tandíj bérjövedelemként való helyes elszámolásáról, kifizetéséről, bizonylatolásáról (számla ellenében kell-e kifizetni a tandíjat a munkáltatónak)!
Részlet a válaszából: […] számára, amelynek a szja és a járulékok levonása után fennmaradó nettó összege megegyezik a tandíj összegével.Az elszámolás alapja lehet a munkáltató nevére kiállított számla, vagy a hallgatói szerződés is. A munkavállalóval, illetőleg a képzőintézménnyel történő megállapodástól függően lehetséges, hogy a munkáltató fizeti ki a tandíj összegét a munkáltató nevére kiállított számla ellenében a képzőintézmény részére. Ha hallgatói szerződés alapján közvetlenül a munkavállaló részére fizetik ki a tandíjat, és a munkavállaló a képzőintézmény felé rendezi azt, akkor bruttó összeg számfejtése esetén a tandíjat nem kell kipótolni a levont adó, járulék összegével. Aszámlázott vagy hallgatói szerződés szerinti tandíj összegét személyi jellegű egyéb[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 16.
Kapcsolódó címke:

Egyesület támogatása szponzori szerződéssel

Kérdés: A Tao-törvény által biztosított jogunkkal élve társasági adónk egy részével egyesületet támogatunk. Alapesetben a cég és az egyesület között három szerződés jön létre: együttműködési megállapodás, együttes kérelem és kiegészítő támogatási szerződés. A felajánlott társasági adót a felajánló átutalja a NAV-nak, amely az ellenőrzést követően az alábbi bontásban utalja a befolyt összeget:
86,5% – Egyesület részére támogatás formájában;
1% – Hatósági díjak (EMMI és szakszövetség);
12,5% – Egyesület részére kiegészítő sporttámogatásként.
A felajánlott teljes összeget a felajánló levonhatja az adójából (támogatás, hatósági díj, kiegészítő támogatás). A86,5%-ra vonatkozóan adójóváírást eszközöl a NAV attól függően, hogy mikor történt a felajánlás (7,5, illetve 2,5%). Abban az esetben, ha a támogató nem normál támogatási szerződést köt a kiegészítő sporttámogatásra vonatkozóan, hanem szponzori kiegészítő sporttámogatási szerződést, akkor ez hogy jelentkezik a könyvelésben? A kiegészítő támogatási szerződés (szponzori) díjáról ilyenkor számlát kell kiállítania az egyesületnek. Ez költségként leírható a támogatónál? Ha van áfatartalma, az visszaigényelhető? Társasági adózás szempontjából ez ugyanúgy 100%-ban levonható az adóból?
Részlet a válaszából: […] igénybe veszi, akkor a felek között fennáll a szolgáltatás-ellenszolgáltatás kapcsolat, a kedvezményezett Áfa-tv. szerinti szolgáltatást nyújt a támogatás nyújtója felé. Ennek megfelelően a kedvezményezettnél áfafizetési kötelezettség, a támogatás nyújtójánál – az adólevonásra vonatkozó általános feltételek teljesülése esetén – áfalevonási jogosultság keletkezik.Fentiekre tekintettel a támogatott sportszervezetnek a szolgáltatás teljesítésének időpontjában számlát kell kiállítania arról. A kiegészítő sportfejlesztési támogatás az ellenszolgáltatás áfa nélkül számított értéke, amelyet a támogatott sportszervezet a szolgáltatásnyújtás árbevételeként számol el. Az ellenszolgáltatás áfa nélküli ellenértéke nem könyvelendő a támogatást felajánló adózónál, azaz nem jelenik meg leírható költségként, mert annak összegét társasági adó jogcímen számolta (számolja) el a támogatást nyújtó.A támogatást felajánló adózónak és a sportszervezetnek a szponzori szerződésben kell megállapodnia[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.
Kapcsolódó címkék:  

Ingyenes szolgáltatásnyújtás áfaalapja

Kérdés: Az Áfa-tv. 69. §-a alapján: A 14. §-ban említett esetekben az adó alapja az a pénzben kifejezett összeg, amely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül. Az ingyenes szolgáltatást évente 4 alkalommal tervezzük elvégezni társasházak, lakásszövetkezetek részére. A szolgáltatás elvégzése érdekében eszközbeszerzés is történt. Az eszközzel kapcsolatosan havi fix összegű ún. support szerződés kötésére került sor, továbbá munkabér és üzemanyagköltség fog majd felmerülni. Hogyan határozzam meg az adó alapját? Jól gondolom, hogy a kiállított számla alap- és áfaösszege egyéb ráfordítás, ami társaságiadóalap-növelő tétel?
Részlet a válaszából: […] kell:-a szolgáltatásnyújtás munkabérét és szociális hozzájárulási adóját;-az üzemanyag-felhasználás bekerülési értékét;-a háromhavi fix összegű díjat;-azok együttes összegét;-az együttes összegre felszámított fizetendő áfát.A munkabért elsődlegesen bérköltségként, a szociális hozzájárulási adót bérjárulékként, az üzemanyagot anyagköltségként, a havi fix összegű díjat – a mögöttes eszköznek megfelelően – anyagköltségként, illetve terv szerinti értékcsökkenési leírásként kell könyvelni (az általános előírásnak megfelelően), az együttes összeget – mint befejezett saját szolgáltatást – készletre kell venni (T 251 – K 581). Tekintettel azonban arra, hogy térítés nélküli szolgáltatásról van szó, melyet az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, az együttes összeget át kell minősíteni a saját előállítású eszközök aktivált értékeként (T 581 – K 251 és T 261 – K 582), majd ezt kell egyéb ráfordításként kimutatni (T 8648 – K 261), mint a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás pénzben kifejezett értékét, és erre kell az áfát felszámítani (T[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.
Kapcsolódó címkék:  

Tagi kölcsönből apportálás bejelentése

Kérdés: Adott egy kft. 42 milliós tagi kölcsönnel hátrasorolt kötelezettségként, és -22 milliós saját tőkével. A saját tőke rendezése miatt a tagi kölcsönből 25 milliót beapportálnak a tulajdonosok. Ezt a jegyzett-tőke-emelést kell majd a K71-es nyomtatványon jelenteni?
Részlet a válaszából: […] kibocsátott (megemelt névértékű) összes értékpapírra vonatkozik. A Kitöltési útmutató az általános tájékoztatása szerint az Szja-tv. 77/A. § (4) bekezdése alapján: "A belföldi székhelyű társas vállalkozás (átalakulása esetén jogutódja) jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelését, átalakulását, az általa kibocsátott átváltoztatható kötvény átalakítását, vagy a tagok törzsbetétjére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereségnek a még be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítéseként történő elszámolását követően magánszemélyenként adatot szolgáltat a NAV részére az említett jogügylet révén juttatott (megemelt névértékű) összes értékpapírról, továbbá az így juttatott (megemelt névértékű) értékpapír átruházásáról, bevonásáról, átalakításáról és kicseréléséről." Továbbá meghatározásra kerül az értékpapír fogalma is, amely szerint: "Értékpapírnak minősül minden olyan okirat, elektronikus jelsorozat, amely a kibocsátás helyének joga szerint értékpapírnak minősül, továbbá a közkereseti társaságban és a betéti társaságban fennálló részesedés, a korlátolt felelősségű társaság üzletrésze és a szövetkezeti részesedés, ideértve más, törvényben meghatározott olyan vagyoni hozzájárulást is, amely tagsági jogviszonyt[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaruházati termék, védőszemüveg elszámolása

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek jogszabályi hivatkozással levezetni, hogy az éven belüli elhasználódású munkaruházat, védőruházat miért könyvelendő anyagköltségként, miközben a monitor előtti munkavégzéshez jogszabály által előírt védőszemüveg személyi jellegű egyéb kifizetésként?
Részlet a válaszából: […] annak a beszerzési költségeit az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése alapján anyagköltségként kell elszámolni (eladott áruk beszerzési értéke nem lehet, mert nem értékesítés eredményeként került ki a készletek közül).Ez az előírás az 1992. január 1-je előtt a fogyóeszköznek minősülő eszközök költségkénti elszámolási szabályából került át a számviteli törvénybe. Abban az időben viszont még nem volt a képernyő előtti munkavégzéshez használt, jogszabály által előírt szemüveg.Az előbbiekből következett, hogy ezen védőszemüveg megjelenésekor a költségkénti elszámolását nem lehetett a fogyóeszközök költségkénti elszámolásával azonosan kezelni. Ebbe belejátszott az is, hogy amíg a munkaruházatot, a védőruhát a cégek jellemzően ingyenesen biztosították a munkavállalók[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Feltételesen vissza nem térítendő támogatás

Kérdés: A vállalkozás a GINOP-pályázat keretében nyert feltételesen vissza nem térítendő támogatást. A fejlesztési és anyagbeszerzési támogatás összetétele 10,7 M Ft tárgyieszköz-beszerzést és 1 M Ft anyagköltséget tartalmazott, amely a pályázatban szereplő eszközérték 70%-a volt. A vállalkozás 2020-ban 11,7 M Ft támogatási előleget kapott, amely a megítélt támogatás 100%-a volt. A fejlesztéshez kapcsolódóan a vállalkozás 2020-ban 16 M Ft tárgyi eszközt vásárolt, és 2021-ben 2 M Ft anyagbeszerzést valósított meg, ezzel a pályázatban szereplő beszerzéseket befejezte. 2021-ben, az első eredménymérés alkalmával a támogatás 30%-a jóváhagyásra került, 3,45 M Ft értékben. 2021-ben a tárgyi eszközök nyitó értéke 15,7 M Ft volt, az elszámolt értékcsökkenés 1,7 M Ft, a 2021-ben beszerzett anyagok teljes mértékben felhasználásra kerültek az év során. Hogyan kell elszámolni a fejlesztéshez, anyagbeszerzéshez kapott támogatást 2021-ben? Hogyan kell értelmezni a pályázatban szereplő anyagköltségek támogatását és számviteli elszámolását a követő – várhatóan a pályázati célok teljesítését elfogadó – eredménymérések alkalmával? Kérem, szíveskedjenek az alábbi kérdéseket megválaszolni az Szt. 2021-re vonatkozó szabályai szerint arra az esetre, ha a vállalkozás nem alkalmazza a 2022-től hatályos 33. § (7) bekezdését, és arra az esetre is, ha a 33. § (7) bekezdését a 177. § (84) bekezdése alapján alkalmazza már 2021-ben!
Részlet a válaszából: […] kapott támogatási előleg: T 384 – K 4794 [11,7 M Ft],-az anyagbeszerzésre jóváhagyott támogatás az elő­legből: T 4794 – K 9634 [0,295 M Ft],-a fejlesztésre jóváhagyott támogatás az előlegből: T 4794 – K 9646 [3,155 M Ft].A vállalkozás 2021-ben 2 M Ft anyagbeszerzést valósított meg, feltételezhetően azt anyagköltségként is elszámolta. A támogatási arány 70% volt, amely lényegesen meghaladja az anyagbeszerzésre támogatásként előlegként megkapott 1,0 M Ft-ot. Az 1,0 M Ft-ból jóváhagyott a fenti számítás szerint 0,295 M Ft, ami egyéb bevételként már elszámolásra is került.A vállalkozás ez esetben élhet az Szt. 33. §-a (7) bekezdése szerinti lehetőséggel, mivel a megítélt támogatás költségként elszámolt összege meghaladja a támogatás összegét. A költség-bevétel hullámzás elkerülése érdekében célszerű alkalmazni 2021-ben az Szt. 33. §-ának (7) bekezdését, élve a 177. § (84) bekezdése szerinti lehetőséggel. Az aktív időbelileg elhatárolható támogatást, [1,0-0,295 =] 0,705 M Ft-ot egyéb bevételként el lehet számolni: T 3913 – K9634. Az aktív időbeli elhatárolást a támogatás későbbi jóváhagyásával arányosan az előlegként megkapott összeg csökkentésével kell megszüntetni: T4794 – K 3913.Kissé más a helyzet a fejlesztésre jóváhagyott támogatás esetében. A kérdés szerint a tárgyieszköz-beszerzés támogatási aránya is 70%, amely alapján számított bruttó értéke kissé eltér a beszerzett,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.
1
2
3
8