Mérlegkészítés időpontja

Kérdés: Mit kell érteni az Szt. 3. §-a (6) bekezdésének 1. pontja szerinti "mérlegkészítés időpontja" alatt? A fogalomhoz szeretnék kérni gyakorlati megközelítést. Ha nekem a számviteli politikában 03. 31. a mérlegkészítés időpontja, ez mit jelent? 03. 31-ig befogadhatom a beszámoló készítéséhez a bizonylatokat, dokumentumokat, vagy 03. 31. az a dátum, ameddig a beszámolónak el kell készülnie?
Részlet a válaszából: […] napjaiban megtörténhet, itt a mérlegkészítés időpontja lehet pl. január 3-a;– devizapénzeszközöknél a mérlegfordulónapi árfolyamon történő értékelésnél a mérlegkészítés időpontja lehet január 5-e;– a készletről felvett leltárak helyes értékelése más-más mérlegkészítési időpontot igényel, ha vásárolt készletekről van szó (függ a szállítói számlákra való várakozás időintervallumától), illetve saját termelésű készletről (függ a közvetlen önköltség megállapításának módjától, gyakorlatától), mindkettőnél a készletek használhatósága minősítése technikájától (kell-e értékvesztést elszámolni?);– követelések esetében a mérlegkészítés időpontját alapvetően az határozza meg, hogy mennyi idő kell a vevők (az adósok) minősítéséhez, a piaci helyzet megítéléséhez, függ attól is, hogy a követelés forintban vagy devizában van, a vevőnkénti tételek egyeztetése milyen formában történik, és egyáltalán megtörtént-e;– szállítók esetében egyszerűbb a helyzet, ha a beszerzés belső dokumentálása, a szállítói számlák fogadása és igazolása összhangban van; stb.Természetesen a mérleg egyes tételeihez kapcsolódó, egymáshoz közel lévő mérlegkészítési időpontok összevonhatók. Egyetlen időpontra történő összevonással azonban nem lehet egyetérteni.A kérdés szerinti 03. 31-ével sem, mert ez azt jelenti, hogy a mérleg minden tételéhez kapcsolódó bizonylatot figyelembe kell venni a mérlegtételek értékelésénél (és ez a piaci érték meghatározása során bonyolulttá teszi a munkát), mérlegelni, hogy a mérleggel lezárásra kerülő üzleti évet,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.
Kapcsolódó címke:

Adóhatóság által megállapított le nem vonható áfa

Kérdés: Átfogó ellenőrzés során le nem vonható áfát állapított meg az adóhatóság: a szolgáltatás nyújtójának nem voltak bejelentett alkalmazottai, nem voltak eszközei a feladat ellátásához, és mi nem jártunk el kellő körültekintéssel ezek feltárásában. A le nem vonható áfát, ami karbantartási szolgáltatáshoz kapcsolódott, igénybe vett szolgáltatásként vagy egyéb ráfordításként kell könyvelnünk 2022-ben, tekintettel arra, hogy a hiba+hibahatás összege nem jelentős?
Részlet a válaszából: […] szerinti tárgyi feltételei nem teljesülhettek, mert a szolgáltatónál hiányoztak a szolgáltatáshoz szükséges feltételek: a munkaerő, a szükséges eszközök. Röviden – bár erre a kérdés nem utal – az adóhatóság azért tekintette az előzetesen felszámított áfát le nem vonhatónak, mert nem volt teljesítés. És nem azért, mert a cég kizárólag adómentes tevékenységet végez. Így a le nem vonható áfát nem lehet az igénybe vett szolgáltatások költségei között elszámolni.Az adóhatóság által tett megállapítás, a levonható áfának le nem vonható áfává történő minősítése az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.
Kapcsolódó címkék:  

Veszteségelhatárolás utolsó éve

Kérdés: Társaságunknak 2004-2014 között keletkezett elhatárolt veszteségei vannak. Mivel az üzleti évünk február 01-től január végéig tart, milyen módon érvényes ránk a 2030-as határidő? Az utolsó felhasználási lehetőség a 2029. gazdasági évre 2030. 01. 31-én, vagy a 2030. gazdasági évre (amely 2030-ban kezdődik) 2031. 01. 31-én?
Részlet a válaszából: […] érvényesített elhatárolt veszteséget az adózó a 2014. december 31-én hatályos előírások szerint írhatja le azzal, hogy az elhatárolt veszteséget legkésőbb 2030. december 31. napját magában foglaló adóévben lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni."Mivel a 2030. február 1-jén kezdődő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.
Kapcsolódó címke:

Totálkáros gépjármű értékesítése

Kérdés: 2021 decemberében a kft. tulajdonában lévő Toyota kisteherautó totálkárt szenvedett. A gépkocsit a biztosító telephelyére beszállítva, megállapították, hogy nem javítható. 2021-ben a tárgyieszköz-nyilvántartásból ki lett vezetve (selejtezés), terven felüli értékcsökkenés elszámolva, majd a biztosító tájékoztatott a káresemény megtérítésének összegéről. 2022. januárban a biztosító közölte a roncsértéket, és azt, hogy vevő jelentkezett a roncsra. Ezt követően a vevő és a kft. között megegyezés született a roncs értékesítésére, és meg is valósult az üzlet. A roncs eladása során milyen könyvelési tételek kapcsolódnak hozzá 2022-ben, mivel a gépkocsi az előző évben ki lett vezetve a tárgyieszköz-nyilvántartásából selejtezés címén?
Részlet a válaszából: […] roncsértéket, mint a totálkáros gépkocsi hulladékértékét.A totálkáros gépkocsi hulladékértékével, amelyet a vásárolt készletek között 2021-ben készletre kellett (volna) venni, csökkenteni kellett (volna) a totálkáros gépkocsi bruttó értékét, és a bruttó érték csökkentése utáni nettó értéket kellett (volna) terven felüli értékcsökkenésként kivezetni. Ezt 2021-ben könyvelni kellett (volna), mivel a roncsértéket a biztosító a mérlegkészítés időszakában (2022 januárjában) közölte.Az önellenőrzés kapcsán a roncsérték készletre vételével csökken a terven felüli értékcsökkenésként elszámolt egyéb ráfordítás, így nő a 2021. év eredménye (társaságiadó-hiány lehet). A roncs[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjas ügyvezető bevallása

Kérdés: Egy belföldi kft.-nek két magánszemély tagja van. Az ügyvezető (vezető tisztségviselő) már az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött nyugdíjas személy. A társaság ügyvezetését és a bolti eladói munkáját díjazás nélkül látja (látta) el az ügyvezető (méterárubolt). A havi járulékbevallás M-es lapján eddig az alkalmazás minőségének a 8/53 kódot jelöltem (öregségi nykh. betöltött nyugdíjas/és kieg. tev. folytató társas vállalkozó). 2022. júniustól munkabért kíván felvenni a nyugdíjas tag a munkájáért. Jól gondolom-e azt, hogy
- T1041-e bevallást nem kell beadnom a munkaviszony létesítése miatt, mivel ő már nem biztosított;
- a 08-as járulékbevallásban alkalmazás minőségének 8/20 kódot jelölöm (nyugdíjas/és munkaviszonyos), csak szja-előleget vonok a béréből, és a kft. nem fizet a bére után szociális hozzájárulást?
Kell-e heti munkaórát megadni nyugdíjas tag és egyben munkavállaló esetén, ugyanis bruttó 118 000 Ft munkabért kap a kft.-től? Kell e figyelnem a minimálbér-, bérminimum-összeghatárt, ugyanis ezen munkabér, bérminimummal számolva, heti 15 órás munkaidő esetén arányos? Gondolom, 40 órás munkaviszony esetén nem számfejthet a cég bruttó 118 000 Ft-ot részére?
Részlet a válaszából: […] levonni a béréből, és nem fizet a kft. a bére után szochót.Ha bruttó 118 000 Ft munkabért fizetnek az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött nyugdíjas személynek, akkor őt részmunkaidősként kell bejelenteni a 08-as bevallásban. Ugyanis a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 703/2021. (XII. 15.) Korm. rendelet alapján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2022. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 200 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 45 980 forint, napibér alkalmazása esetén 9200 forint, órabér alkalmazása esetén 1150 forint. A legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2022.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.
Kapcsolódó címkék:  

Társasházi könyvelés és a közös képviselő

Kérdés: Milyen törvényi előírás vonatkozik a közös képviselőre a könyveléssel kapcsolatban? Konkrétan, lehet-e még naplófőkönyvben vezetni a társasház könyvelését, vagy csak digitális formában (egy ház könyveléséről van szó), esetleg valamilyen szoftvert szabad használni, mert nálunk a közös képviselő évente több tízezer forintot állít be "professzionális szoftver évenkénti frissítése" címen? (Amit nem tud kezelni sem.) Nyilván egy naplófőkönyv lényegesen olcsóbb lenne.
Részlet a válaszából: […] vezethet kettős könyvvitelt is. A rendelet a könyvvezetés technikáját azonban nem határozza meg, sem az egyszeres, sem a kettős könyvvitel esetében. Ez a Korm. rendelet 15. §-ának (1) bekezdése szerint a nyilvántartásba vett, engedéllyel rendelkező könyvelő feladata, és nem a közös képviselőé, a beszámoló formájáról pedig elsősorban a közgyűlésnek kell döntenie.A kérdésben leírtakhoz kapcsolódóan indokolt a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény néhány rendelkezésére is utalni.A törvény 28. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörében határoz a közösség éves költségvetésének és elszámolásának, a számviteli szabályok szerinti beszámolójának elfogadásáról, valamint a közös képviselő vagy az intézőbizottság részére a jóváhagyás megadásáról. Ebből az is következik, ha a közgyűlés számára a beszámolóban lévők nem elfogadhatóak, akkor azt nem fogadja el, illetve a részleteket tartalmazó kiegészítő információkat, bizonylatokat kér például arra, hogy szükséges-e a professzionális szoftver; ha szükséges, akkor milyen bizonylat alapján történik a fizetés, és miért annyiért stb. Ha az együttes bevétel nem haladja meg az 50 millió forintot (bár kötelező az engedéllyel rendelkező könyvelő alkalmazása), akkor miért nem választották az egyszerűbb technikát?A törvény 47. §-a tartalmazza, hogy a közös képviselőnek a számviteli szabályok szerint kell évenként költségvetési javaslatot készítenie (jellemzően tervezett adatokkal, de tételesen), a 48. § szerint pedig évenként utólag elszámolást készítenie, a tervezett és a tényleges költségek részletes összevetésével.Ha a társasház számvizsgáló bizottsággal rendelkezik, akkor az ő feladatait a törvény 51. §-a részletezi; ha nem rendelkezik, akkor ezt a feladatot a közgyűlés által felhatalmazott tulajdonostársnak kell ellátnia. A számvizsgáló bizottság alapvetően ellenőrzési feladatokat lát el.A törvény 2011. 01. 02-től az 51/A. §-a alapján – a törvényben meghatározott esetekben – a számviteli szabályok szerinti könyvvezetés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.
Kapcsolódó címkék:  

Tőketartalék vagy fejlesztésre kapott támogatás

Kérdés: Szeretnénk érdeklődni, hogy a
- VP2-4.1.1-20 Állandó telepek fejlesztésének támogatása,
- VP2-4.1.8-21 Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása,
- VP 2-4.1.7-21 Terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésének támogatása
pályázatok alapján kifizetett támogatás összegét tőketartalékba kell-e helyezni? A pályázati felhívásokból és a támogatói okiratokból ez nem derül ki. Az 55/2019. (XII. 10.) AM rendelet szerint úgy gondoljuk, hogy helyesen járunk el, ha tőketartalékba helyezzük a támogatások összegét.
Részlet a válaszából: […] sem, a támogatói okirat sem tartalmazza. Így a kapott támogatások nem helyezhetők a tőketartalékba, azokat fejlesztési célra kapott – vissza nem fizetendő – támogatásként kell a megkapott összegben könyvelni (T 384 – K 9646), majd időbelileg el kell határolni (T 9646 – K 4832), az időbeli elhatárolást a fejlesztés során megvalósult eszköz bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni. Természetesen a kapott támogatást is, az abból elhatárolt összeget, annak a csökkenését is eszközönként kell kimutatni.A kérdésben hivatkozott jogszabály, az 55/2019. (XII. 10.) AM rendelet 1. §-a alapján csak az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában a 2014-2020. programozási időszakban igénybe vett beruházási célú támogatás összegét kell a tőketartalékba helyezni,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.
Kapcsolódó címke:

Fejlesztésre kapott támogatás vagy tőketartalék

Kérdés: Cégünk VP3-4.2.1-4.2.2-2-21. élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése keretében támogatást nyert. A támogatás az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) szabályai alapján nyújtott támogatás. Az agrárminiszter 55/2019. AM rendelete alkalmazható-e ebben az esetben, vagyis a beruházási célú támogatást kettős könyvvezetésre kötelezett esetén a tőketartalékba kell helyezni, majd azt a fenntartási időszak végéig a lekötött tartalékban kell kimutatni? Ha nem alkalmazható, akkor a 272/2014. Korm. rendelet szerint a támogatás egyéb bevételként könyvelendő, amelyet halasztott bevételként kell kimutatni, és a bevétel értékcsökkenés-arányosan számolható el?
Részlet a válaszából: […] növekedéseként kell kimutatni a jogszabály alapján tőketartalékba helyezett összeget. Ez azonban csak akkor történhet meg, ha maga a jogszabály tartalmazza a konkrét beruházási célú támogatás számát, megnevezését, főbb jelölő adatait, illetve ha legalább a támogatói okirat tartalmazza annak a jogszabálynak a nevét és a számát, a tőketartalékba helyezésről rendelkező paragrafusát, amely alapján az adott támogatást a tőketartalékba kell helyezni.A kérdésben nincs utalás arra, hogy a támogatói okirat tartalmazza az 55/2019. (XII. 10.) AM rendelet 1. §-ára vonatkozó konkrét utalást. Így a kapott támogatás nem helyezhető a tőketartalékba, azt fejlesztési célra kapott – vissza nem fizetendő – támogatásként kell a megkapott összegben könyvelni (T 384 – K 9646), majd időbelileg el kell határolni (T 9646 – K 4832), az időbeli elhatárolást[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.
Kapcsolódó címke:

Romániában levont forrásadó könyvelése

Kérdés: Van egy társaság, amely egy romániai cégnek ad bérbe gépeket. A bérbeadás helye Románia. A román cég a magyar cég által számlázott bérleti díjból levonja a 10% forrásadót, és ez a csökkentett érték jelenik meg jóváírásként a bankszámlán. Mikor kell könyvelni a levont forrásadót, és mikori árfolyamon? Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a kifizetés időpontjában könyveltük az adót a 89. számla Tartozik oldalára, illetve csökkentettük a vevőkövetelést, az alkalmazott árfolyam az a jóváírás napján érvényes MNB-árfolyam. Év végén pedig elhatárolással könyveltük a következő évben pénzügyileg rendezésre került forrásadót (T 89 – K 48). Helyesen járunk el a könyveléskor?
Részlet a válaszából: […] következik, hogy a bérbeadás bevételét terhelő, bevételéhez kapcsolódó forrásadót is ugyanazon az árfolyamon kell forintra átszámítani, mint amilyen árfolyamon az árbevétel, a külföldi céggel szembeni követelés meghatározása történt, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől.A pénzügyi teljesítéskor – helyes elszámolás mellett – feltételezhetően a román céggel szembeni követelés számlán keletkezik árfolyam-különbözet. De ez a követelés már a forrásadóval csökkentett, így a forrás­adóhoz nem, csak a követeléshez kapcsolódik a követelés kiegyenlítésekor az árfolyam-különbözet. Így nem változtatja meg a forrásadó összegét.Könyvelési tételek:– a számlázott bérleti díj könyvelése a teljesítéskori devizaárfolyamon: T 316 – K 93-94;– a forrásadó tervezett összege az árbevétel-elszámolás devizaárfolyamán: T 8912 – K 316;(ha a tényleges forrásadó eltérne a tervezettől, akkor a tervezettet a tényleges devizaértékre kell helyesbíteni);– a forrásadó könyvelése után a külföldivel szembeni követelés számlán a külföldivel szembeni, pénzügyileg rendezendő követelés marad;– a forrásadó összegével csökkentett ellenérték átutalásakor: T 386 – K 316, a pénzügyi rendezéskori devizaárfolyamon;– a 316. számlán maradó összeg, az árfolyam-különbözet rendezése: árfolyamnyereség esetén: T 316 – K 9762, árfolyamveszteség esetén: T 8762 – K 316.Véleményünk szerint, válaszunkból következik, hogy a kérdésben leírt gyakorlatuk nem egyeztethető össze a számviteli törvény tételes előírásával.Romániai bérbeadás esetén is minden számlát külön-külön (tételesen) kell könyvelni,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.
Kapcsolódó címke:

Ökörsütéses rendezvény költségeinek elszámolása, adózása

Kérdés: Vállalkozásunk fennállásának 25. évfordulóján ökörsütést rendezett ügyfelei részére. Milyen költségnek minősül a szóban forgó ökörsütés? Hogyan kell elszámolnia a vállalkozásnak, ha a saját készleteiből is felhasznált bizonyos anyagokat a rendezvény lebonyolításához? Helyesen járt el a rendezvényt szervező cég, amikor 27%-os áfát számított fel a rendezvény lebonyolításáért? Visszaigényelheti-e vállalkozásunk az áfát?
Részlet a válaszából: […] rendezvényszervező cég szolgáltatása, ha nem foglalja magában ez a szolgáltatás az ökör vétel­árát, az ökörsütést végzők bér- és egyéb költségeit, a felszolgált egyéb ételek, italok és biztosított szolgáltatások költségeit, akkor természetesen az is, továbbá a társaság készleteiből= felhasznált vásárolt anyagok, áruk, esetleg saját termelésű készletek,= és mindezek előzetesen felszámított, illetve fizetendő áfája.A társaság saját készleteiből történő felhasználások elszámolása:– a felhasznált vásárolt készleteket közvetlenül kell a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni (T 552 – K 21-22, 26),– a felhasznált saját termelésű készleteket először= közvetlen önköltségen áruvá, illetve vásárolt szolgáltatássá kell átminősíteni: T 261, 271 – K 582, T 476 – K 261, 271, T 552 – K 476, és utána személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolni,= a készletfelhasználásból elszámolt személyi jellegű egyéb kifizetésekre fizetendő áfát külön fel kell számítani: T 552 – K 467.Az Szja-tv. 70. §-ának (4) bekezdése szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem, amelynek – az adott esetre jellemző – költségeit a fentiekben részleteztük. Ezek együttes összegének 1,18-szorosát kell adóalapnak tekinteni, és az adóalapra felszámított– 15 százalék személyi jövedelemadót,– 13 százalék szociális hozzájárulási adóta juttatás hónapjának kötelezettségeként kell a kifizetőnek megfizetnie.Az Szja-tv.-ben meghatározott reprezentáció, üzleti ajándék címen személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt juttatás a Tao-tv. 3. számú melléklete B/16. pontja alapján a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül. Így annak összegével az adózás előtti eredményt nem kell növelni.Az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése szerint: Ellenérték fejében teljesített termékértékesítés az is, ha az adóalany a terméket a vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére, vagy általában,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.
Kapcsolódó címke:
1
2