Tervezett és végleges vagyonmérleg eltérése

Kérdés: Egyéni vállalkozó átalakulása egyszemélyes kft.-vé: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A. §-ának (4a) bekezdése szerint a (4) bekezdés megfelelő alkalmazásával nyitómérleget kell készítenie. A nyitómérleg-tervezet és a végleges vagyonmérleg közötti eltérést hol kell szerepeltetni, tekintettel arra, hogy a Cégbíróság a jegyzett tőke összegét a tervezett nyitómérleg alapján már előre megállapítja? (A két leltárérték nagymértékben eltérhet, a jelentős raktárkészlet és legalább 30 nap miatt.) Mi lesz a saját tőke?
Részlet a válaszából: […] vállalkozó vagyoni hozzájárulását, és mely eszközöket és kötelezettségeket adja át az alapítandó kft.-nek;– el kell készítenie az egyszemélyes kft. – az Szt. 2/A. § (4a) bekezdése szerint összeállított – nyitómérleg-tervezetét, amelynek könyvvizsgáló általi ellenőrzésére nincs szükség;– gondoskodnia kell a foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkáltatói intézkedések előkészítéséről, a kft.-nél történő továbbfoglalkoztatásról szóló tájékoztatásról;– az egyéni vállalkozónak az előzőekben említett intézkedések megtételét követő 30 napon belül el kell fogadnia az egyszemélyes kft. alapító okiratát;– a cégbíróság a kft.-t bejegyző végzésben rögzíti az e törvény szerinti alapítás tényét, valamint az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát.Az alapító okiratnak többek között tartalmaznia kell a társaság jegyzett tőkéjét, a tag vagyoni betétjének összegét, valamint a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét. Ebből következően a részletes vagyonleltárban szerepeltetni kell a társaság rendelkezésére bocsátott eszközök értékét is. A pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulást az alapításkor rendelkezésre kell bocsátani. Nincs azonban akadálya annak, hogy utólag (nem a jegyzett tőke részeként) kerüljenek bevitelre az eszközök. Ilyenkor azonban a bevitt eszközökkel összefüggésben az Szja-tv. szerinti ingó, illetőleg ingatlan vagyontárgy átruházásából származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az egyéni vállalkozó jövedelmének a kiszámítása során.Az egyéni vállalkozó egyszemélyes kft.-vé történő átalakulásának legfontosabb szabályai összefoglalása után térjünk vissza a kérdésben foglaltakhoz:Az egyéni vállalkozó leltározási kötelezettsége az egyéni vállalkozói tevékenysége lezárásához, adóztatásához szükséges, mivel mint egyéni vállalkozó megszűnik. Ezen leltár alapján kell elkészíteni az alapító okiratban a jegyzett tőkét alátámasztó, az Szt. 2/A. §-ának (4a) bekezdése szerint összeállított nyitómérleg-tervezetét. (Azért nyitómérleg-tervezet, mert nem az alapítás időpontjával készül. Az alapító okirat elfogadása későbbi időpont lehet, amely időpontot az alapító okiratban rögzíteni kell.)Az alapító okiratban az egyszemélyes kft. jegyzett tőkéjét rögzíteni kell. De rögzíteni kell azt is, hogy milyen eszközökből áll össze az alapító okirat által az alapításkor rendelkezésre bocsátandó vagyoni hozzájárulás. A részletes leltár tartalmazhatja az egyéni vállalkozásból a társaságba bevitt eszközökön túlmenően (azon eszközökön túlmenően, amely az egyéni vállalkozást lezáró leltárban szerepel) például az egyéni vállalkozó mint magánszemély[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.
Kapcsolódó címke:

Kata tételes adóját választó adózó a vállalkozói tevékenységét egyéni vállalkozóként folytatja

Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" – megszakítás nélkül – folytatni a vállalkozói tevékenységemet?
Részlet a válaszából: […] rendelkezéseinek megfelelő bejelentést nyújtson be, a közreműködő szerv útján vagy elektronikus azonosítást követően az erre a célra rendszeresített űrlapon. (A törvény részletezi, hogy mit kell a bejelentésnek tartalmaznia.)Az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásával kapcsolatos változásokat is be kell jelenteni.Az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenységéből eredő kötelezettségért teljes vagyonával felel.Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közre­működni a tevékenység folytatásában azzal, hogy közreműködőként alkalmazottat foglalkoztathat.Az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenysége során az "egyéni vállalkozó" megjelölést (vagy annak e. v. rövidítését) és nyilvántartási számát neve (aláírása) mellett minden esetben köteles feltüntetni.Az egyéni vállalkozói tevékenység 2022. szeptember 1-től történő megkezdését indokolt legkésőbb 2022. augusztus 31-ig bejelenteni (ha ez a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás során nem történt meg). Egyidejűleg a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnését is 2022. augusztus 31-ig be kell jelenteni.Az Szja-tv. szerinti adózás választása esetén az egyéni vállalkozónak az Szja-tv. 5. számú melléklete szerinti adónyilvántartásokat (alapnyilvántartások és részletező nyilvántartások) kell vezetnie.A kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvények szerint csak a vállalkozási tevékenység bevételeiről kell (kellett) a kisadózónak nyilvántartást vezetnie, a vállalkozási tevékenységhez szükséges eszközökről, kapcsolódó kötelezettségekről kötelezően nem kell (kellett). Ez azonban így nem pontos, mert – majd látni fogjuk – akkor is kell valamilyen nyilvántartás, ha azt nem írták elő.A 2012. évi CXLVII. törvény 12. §-ának (2)-(3) bekezdése alapján a kisadózó vállalkozás:– a termékértékesítésről, a szolgáltatásnyújtásról köteles az Áfa-tv. szabályai szerinti nyugta vagy számla kiállítására,– bevételi nyilvántartást vezet, amelyben időrendben folyamatosan, ellenőrizhető módon nyilvántart és rögzít minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges.A bevételi nyilvántartásba a bevétel összegének rögzítése (a bizonylatok kiállítási szabályai mellett):– a nyugta kiállításakor, a készpénz átvételekor,– a számla kiállításakor, azaz a termék értékesítésekor, jellemzően a szolgáltatásnyújtás befejezésekortörténik (történhet). Ha a számlázott ellenérték megfizetésére csak később kerül sor, akkor a kisadózónak követelése van, amelynek összegét indokolt nyilvántartani.Ha tehát a kisadózó a bevétel összegét a bevételi nyilvántartásban számla alapján rögzítette, akkor a kis­adózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás hatálya alól való kikerülésekor a vevők, a megrendelők által meg nem fizetett, számlázott ellenérték miatt követelése van a vevőkkel, a megrendelőkkel szemben.A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás hatálya alól kikerülő kisadózó a kikerüléskor (például: augusztus 31-én) rendelkezhet a jövőbeni tevékenységéhez már beszerzett eszközökkel, amelyeket vállalkozási tevékenysége során hasznosítani tud. Rendelkezhet természetesen pénzeszközökkel is, és jövőbeni pénzeszközt jelentő követelésekkel. Ezek az eszközök valójában a kisadózó adózott pénzéből beszerzett eszközök, amely eszközöket mindenképpen nyilvántartásba kell venni, használatuk, illetve felhasználásuk során bekerülési értéküket, bekerülési értékük arányos részét az egyéni vállalkozó jövőbeni jövedelme (adóalapja) megállapításakor indokolt számításba venni.A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás hatálya alól kikerülő adózó nem biztos, hogy a kikerülés időpontjáig a beszerzett eszközök, az igénybe vett szolgáltatások ellenértékét már megfizette. Ezért, ha a szállítóval, a szolgáltatóval szemben, dokumentáltan tartozása van, akkor a kisadózónak kötelezettsége is van, amelyet csak a tételes adózás hatálya alóli kikerülés után[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 1.
Kapcsolódó címkék:    

Árfolyamnyereség elhatárolása

Kérdés: Az év végi átértékelés során keletkezett nem realizált árfolyamnyereséget el lehet-e határolni? A helyzet leírása:
"A" cég tulajdonosa "B" cégnek. "A" cég forintban könyvel, és a Tao-tv. hatálya alá tartozik, "B" cég euróban könyvel, és kivás. "A" cég kölcsönt kapott "B" cégtől euróban, hogy "A" cég megvehesse "C" céget. Az év végi átértékelés során "A" cég nyeresége jelentősen megnőtt az euróban kapott kölcsönön keletkezett árfolyam-különbözet miatt. Így a fizetendő társasági adó mérséklése végett a keletkezett nem realizált árfolyamnyereség után a cég a nem realizált árfolyamnyereség elhatárolása mellett döntött. Szabályos-e ez a művelet? Ha igen, mi a menete? Mikor kell, lehet feloldani az elhatárolást? Ha nem, de mégis megtörtént, akkor mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] szerint figyelembe veendő árfolyam-különbözet kivételével]:– amennyiben az összevontan nyereség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között árfolyamnyereségkéntkell elszámolni.Ez az előírás az elmúlt közel 20 év alatt nem változott.Az árfolyamnyereség passzív időbeli elhatárolásként történő elszámolását az Szt. 44. §-ának (4) bekezdése szabályozta. Ezen rendelkezés is 2003. január 1-jétől hatálytalan.A számviteli törvény tételes előírásaival ellentétes döntést hozott "A" cég, amikor a nem realizált árfolyam­nyereség elhatárolása mellett döntött. Ha ezt a döntését a 2021. évi beszámoló elfogadása előtt hozták meg, akkor társaságiadó-hiány is keletkezett, rosszindulatú megjegyzéssel, adócsalást is elkövettek.Mi a teendő? Ha a nem realizált árfolyamnyereségről 2022. évben 2022. év végi mérlegfordulónapra vonatkozóan döntöttek (a döntés a jövőre vonatkozott), akkor csak az időbeli elhatárolásról szóló döntésüket kell törölni, a mérlegfordulónapi értékeléskor[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.
Kapcsolódó címke:

Értékesítés vagy kártérítés

Kérdés: Cégünk építőipari gépek, egyéb építőipari tartozékok bérbeadásával foglalkozik. Gyakran előfordul, hogy a bérlő úgy hozza vissza a gépet, hogy az sérült, használhatatlan, nálunk selejtnek minősül. Ebben az esetben számlázzuk a bérlő felé az eszköz értékét áfásan. Van még egy esetünk, amikor eltűnik vagy ellopják a bérlőtől az eszközt, és rendőrségi feljelentés és jegyzőkönyv születik az ügyben. Ebben az esetben áfamentesen, mint kártérítést számlázzuk, bizonylatoljuk tovább az eszközt (tudom, hogy a kártérítésről nem kell számlát kiállítani, mivel nem tartozik az Áfa-tv. hatálya alá, de a készletnyilvántartó programunkból csak úgy tudjuk kimozdítani). Áfa megítélése szempontjából helyes a két gyakorlat? Ha nem, hogyan kellene kezelni a két említett esetkört? Azaz, ha visszakapjuk az eszközünket, de az sérült, használhatatlan, és ha vissza sem kapjuk, mert eltűnt, ellopták, áfás vagy áfamentes számlát kell kiállítanunk?
Részlet a válaszából: […] jegyzőkönyv alapján határozatot kell hoznia a kártérítés összegére vonatkozóan, a határozatot továbbítani kell a bérbe vevő felé, és kötelezni a kár megfizetésére. Ezen kártérítés számlázása törvényellenes. Számlázni az Áfa-tv., az Szt. szerint a termékértékesítést, a szolgáltatásnyújtást kell. Hasonló­képpen kell eljárni a másodikként leírt esetben is. A rendőrségi feljelentés és jegyzőkönyv alapján határozatot hozni, a bérlőt kötelezni a kár megfizetésére. amelyet a bérbeadónál az egyéb bevételek között kell elszámolni. Számlázás és áfafelszámítás vagy áfamentesség kizárva.A kérdésben utalás van a készletnyilvántartó programra, amiatt kell számlázni. Ezzel kapcsolatosan megjegyezzük, az építőipari gépeket a bérbeadónál is a tárgyi eszközök között kell kimutatni, nem készlet egyrészt, másrészt nem a program határozza meg azt, hogy egy gazdasági eseményt kell-e számlázni vagy sem.Még egy lényeges megjegyzés! A válaszban már utaltunk arra, hogy a bérleti szerződésben rögzíteni kell, hogy mi a teendő akkor, ha a kérdésben említett események bekövetkeznek. A válaszban arra adtunk választ, ha a bérbeadó kártérítésre kötelezi a bérbevevőt. A kártérítés összegét az esemény miatt bekövetkezett kár összege alapján határozzák meg (például a bérbe adott gép nettó értéke a kár bekövetkeztekor).A vállalati[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.
Kapcsolódó címke:

Növénytermesztő, állattenyésztő egyéni vállalkozó átalakulása

Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységet végző, általános szabályok szerinti áfabesorolású egyéni vállalkozó kft.-vé kíván átalakulni. Tevékenységét tekintve növénytermesztést és állattenyésztést is folytat. A kft.-be csak a növénytermesztési tevékenységet szeretné bevinni az átalakulás során. Az eszközeinek (ingatlanok és növendék-állat-készlet) az állattenyésztéshez kapcsolódó részét nem kívánja bevinni a kft.-be, az állattenyésztési tevékenységét őstermelőként kívánja folytatni.
Kérdéseim:
- Megtehető-e, hogy csak a növénytermesztési tevékenységet és az ahhoz kapcsolódó eszközöket (tárgyi eszközök, készletek) visszük be az átalakulás során létrejövő társaságba?
- A nem bevitt tárgyi eszközök (nem kis értékűek és 3 évnél korábban beszerzettek) és készleten lévő állatállomány után keletkezik-e szja- és áfafizetési kötelezettség, figyelembe véve, hogy a kimaradó tevékenységét őstermelőként tovább kívánja folytatni?
- Az őstermelői tevékenység megkezdése tekintetében milyen időpont a kívánatos? Az átalakulást követő nap, vagy lehet azt megelőző is?
- Milyen adózási következménnyel jár, ha az őstermelés nem jön létre az egyéni vállalkozás átalakulását követő napon?
Részlet a válaszából: […] kell igényelni. Ezt követően lehetne a növénytermesztési tevékenységre az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság (kft.) alapítását elindítani.Az egyszemélyes kft. alapítását megelőzően az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evectv.) 19/D. § (1) bekezdése szerint egyéni vállalkozóként:– el kell végezni az eszközök és kötelezettségek leltározását,– meg kell határozni, hogy az egyéni vállalkozói minőségében szerzett, az egyéni vállalkozó adónyilvántartásában szereplő vagyontárgyak közül mely vagyontárgyak képezik az alapító egyéni vállalkozó vagyoni hozzájárulását, és mely eszközöket és kötelezettségeket adja át az alapítandó korlátolt felelősségű társaságnak,– el kell készíteni a korlátolt felelősségű társaság – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A. § (4a) bekezdése szerint összeállított – nyitómérleg-tervezetét, amelynek könyvvizsgáló általi ellenőrzésére nincs szükség.Az Evectv. alapján az egyéni vállalkozás folytatásaként az egyszemélyes kft. alapítására a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) azon előírásait kell alkalmaznia, amelyeket az Szja-tv. az egyéni cég alapításának esetére előír. [Szja-tv. 49/A. § (5a) bekezdés, 49/A. § (2)-(5) bekezdések.] Eszerint az egyéni vállalkozónak a kft. cégbejegyző határozata jogerőre emelkedésének napját megelőző napra vonatkozóan leltárt kell készítenie, valamint nyilvántartásai alapján tételes kimutatást kell összeállítania a követelésekről, nettó értéken a tárgyi eszközökről, nem anyagi javakról, megjelölve az egyéni cég tulajdonába nem pénzbeli hozzájárulásként kerülőket azon az értéken is [Szja-tv. 49/A. § (2) bekezdés], amely értéket a kft. az alapító okiratában rögzít.Az Szja-tv. 49/A. § (4) bekezdése szerint az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.
Kapcsolódó címke:

Késve kapott számlák

Kérdés: Multinacionális vállalat lévén gyakran előfordul olyan eset, hogy egy-egy számlát késve kapunk meg. A helyi gyakorlat szerint az volt a folyamat, hogy az adott számlát adott hónapra könyveltük, a számla kelte az, ami a számlán is fel van tüntetve, és a fizetési határidő szintén. Ez azonban azt okozza, hogy a 30 napon túli (esetlegesen még több) lejárt tartozás kategóriába kerülnek, ami nem egészen a valós képet mutatja. Mi a helyes eljárás ilyen esetben? Ha arra a napra könyveljük a fizetési határidőt, amikor a tényleges könyvelés történik, vagy pedig a számlán eredetileg szereplő fizetési határidő?
Részlet a válaszából: […] ha a gazdasági esemény megtörténtét követően a számla (a bizonylat) nem érkezett meg.És mikorra kell könyvelni? A gazdasági esemény megtörténtekor, a tételek felmerülésekor kell számításba venni, azaz a teljesítés időszakára, a teljesítés napjára.Az eddigi gyakorlatuk sem biztosan felel meg a törvényi követelményeknek, ugyanis a számla kelte nem biztos, hogy megegyezik a számlán egyébként kötelezően feltüntetendő teljesítés időpontjával (általában későbbi), a fizetési időpontnak pedig semmi köze nincs a könyveléshez.A partnerekkel kötött szerződés, a partnerekkel való kapcsolat kérdése (és nem számviteli kérdés), hogy a gazdasági esemény megtörténtét követően, a szerződésben rögzített időtartamon belül megkapják a számlát, és könyvelni tudják arra az időszakra, amikor a teljesítés volt.Természetesen a számlán lévő adatokat könyvelni csak akkor lehet, ha azt már kézhez kapták. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne a teljesítés időpontjára (időszakára) könyveljék annak az adatait. Ez üzleti éven belül nem jelent gondot. Ha viszont az üzleti évet érintő számla az üzleti évet záró mérlegkészítés időpontjáig nem érkezett meg (és a gazdasági eseményt belső bizonylat alapján nem könyvelték), akkor azt az önellenőrzés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.
Kapcsolódó címke:

Garanciális kötelezettség átvállalása

Kérdés: Egy külföldi társaság ("A") tulajdonában álló építőipari belföldi gazdasági társaság ("B") végelszámolást kíván indítani. "B" társaságnak korábbi – fordított adózás alá tartozó – építési-szerelési tevékenysége után még garanciális kötelezettsége áll fenn a megrendelője felé, amelyre céltartalékot is képzett. A végelszámolásra tekintettel ezért "B" társaság garanciális kötelezettségét az "A" társaság magyarországi fióktelepe ("C", az általános szabályok szerint adózó áfaalany) át kívánja vállalni, amelyhez az építési munkák korábbi megrendelője írásban előzetesen hozzájárul. A garanciális kötelezettségátvállalás ellenértéke pontosan a "B" társaságnál a garanciális kötelezettségekre képzett céltartalék összegével egyezik meg. Felmerült azonban kérdésként, hogy ha az esetlegesen felmerülő garanciális javítási kötelezettségeket a "C" fióktelep nem tényleges javítási, építési-szerelési tevékenységgel teljesíti, hanem valamilyen formában pénzben téríti meg a megrendelő felé, akkor azt milyen formában tudja megtenni? Megoldásként felmerült egyrészt az esetleges garanciális kötelezettségek átvállalása a "C" fióktelep által a Ptk. 6:208. § (1) bekezdése alapján, amely kötelezettségvállalás után "C" fióktelep végleges pénzeszközátadás formájában teljesítené az eredeti megrendelő felé a felmerülő garanciális kötelezettségeket. Másrészt felmerült a szerződés ellenértékes átruházása is "B" társaság és "C" fióktelep között ugyanezen Ptk.-paragrafus alapján. Miután a jogviszony folytonosságát a szerződésátruházás nem érinti, a szerződésből kilépő és a szerződésbe belépő fél között tehát a szeződésátruházás eredményeként is elszámolható lenne a garanciális javítások költségeinek megtérítése "C" fióktelep által az eredeti megrendelő felé. Szerintünk áfaalapot is érintő számlamódosításra nem kerülhet sor, hiszen az eredeti ügylet áfaelszámolása, illetve bizonylatolása az eredeti szerződő felek – "B" társaság és megrendelője – között történt meg. Továbbá, megítélésünk szerint "C" fióktelep akár kötelezettségátvállalás, akár szerződésátruházás keretében lesz kötelezettje a jövőben felmerülő garanciális kötelezettségeknek, mindenképpen áfaköteles ügyletet valósít meg "B" társaság felé, így "C" fióktelep az általános szabályok szerint 27%-os mértékkel bocsát ki számlát az ügyletről "B" társaság felé. Melyik ismertetett módozat fogadható el, illetve milyen megoldási alternatíva képzelhető el, azok adózási, számviteli, illetve bizonylatolási vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] átvállalásáról. A garanciális kötelezettség átvállalása azt jelenti, hogy az építési-szerelési munkákból adódó javítási, pótlási munkákat a "B" társaság helyett a "C" fióktelep fogja elvégezni. A kötelezettségátvállalás történhet ellenérték ellenében, de történhet térítés nélkül is (bár a térítés ellenében történő átvállalás a logikusabb).Térítés ellenében történő átvállalás esetén a könyvelés:– a "B" társaságnál úgy kezelendő a térítés összege, mint a költségek (ráfordítások) ellentételezésére adott támogatás: T 8634 – K 384, és természetesen a céltartalékképzés indokoltságának megszűnése miatt a képzett céltartalék felhasználását (T 421 – K 9651) is könyvelni kell;– a "C" fióktelepnél a költségek (ráfordítások) ellentételezésére kapott támogatás: T 384 – K 9634, amelyet azonban időbelileg el kell határolni: T 9634 – K 4812, az időbeli elhatárolást a garanciális kötelezettség teljesítésekor felmerülő és az 5. számlaosztályban elszámolandó költségekkel arányosan kell megszüntetni: T 4812 – K 9634. Mint a számlaösszefüggésekből is látható, a tartozásátvállalást sem számlázni nem kell, sem áfafizetési kötelezettség nem terheli.A garanciális kötelezettséget a kötelezett jellemzően a garanciális munkák elvégzésével, azaz tényleges munkavégzéssel teljesíti. Ez igaz akkor is, ha garanciális kötelezettséget a tartozást átvállaló teljesíti. Ezért kell annak a ténylegesen felmerülő költségeit az 5. számlaosztályban elszámolni. Nincsen azonban akadálya annak, hogy a kötelezett helyett a garanciális kötelezettség körébe tartozó munkákat maga a megrendelő végezze el a kötelezett (az átvállaló) helyett. Ilyen esetben – a megrendelővel kötött megállapodásnak megfelelően – a megrendelő a ténylegesen elvégzett munkákat az áfa felszámításával számlázza a kötelezett (az átvállaló) felé, az áfa nélküli összeget árbevételként számolva el, a kötelezett (az átvállaló) pedig igénybe vett szolgáltatások költségeként könyveli. Mivel a megrendelő ez esetben nem építési-szerelési szerződés alapján számláz, nem adózhat fordítottan.Az adott esetben a Ptk. 6:208. § alapján történő szerződésátruházással nem lehet egyetérteni, mivel a szerződést a "B" társaság már teljesítette, csupán az esetleges garanciális javítások vannak hátra. (Egyébként a szerződésátruházáshoz kapcsolt számlázott engedmény­adás számvitelileg nem értelmezhető! Engedményt csak az adhat, aki korábban annál magasabb összeget számlázott, amit árbevételként[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.
Kapcsolódó címke:

Kulcsrakész lakások értékesítése, bérbeadása

Kérdés: Építőipari generálkivitelező kft. kulcsrakész lakásokat értékesít 5% áfával, illetve lakásokat ad bérbe 27% áfával speciális áfakörös bejelentkezés alapján. A könyvelés az 5. költségnemek számlaosztályban összköltségtípusú eredménykimutatásban készül, a készletszámlákat év közben nem vezeti. A folyamatos anyag, alvállalkozói díj, fuvar, bérköltség könyvelése és az áfa levonása hogyan történhet? Az eladásra kerülő új lakások használatbavételekor szükséges-e értékelni, aktiválni az építés bekerülési értékét?
Részlet a válaszából: […] esetben a még fel nem használt vásárolt anyagok beszerzési értékét készletre kell venni, csak az maradhat anyagköltségként, ami az értékesítésre kerülő lakásokhoz, illetve a beruházásként könyvelendő lakásokhoz kapcsolódik, és azt külön-külön befejezetlen termelésként készletre kell venni.Az alvállalkozói díjat, a fuvarköltséget (ha az közvetlen költségnek minősül!), a bérköltséget és járulékait havonta az 5. számlaosztályban könyvelni kell, majd a saját termelésű készletek változása számlával szemben – mint az anyagköltséget – befejezetlen termelésként, a már említett elkülönítéssel készletre kell venni: T 231 – K 581.Amikor a kulcsrakész lakás valóban elkészült, akkor a befejezetlen termelésből annak a közvetlen önköltségét át kell vezetni a késztermékek közé: T 251 – K 581 és T 581 – K 231. Ha a kulcsrakész lakás értékesítésre kerül, az értékesítéssel egyidejűleg kivezetendő a késztermékek közül is: T 581 – K 251.A bérbeadás útján hasznosításra kerülő lakások – a 231. számlán szereplő – közvetlen önköltségét a lakás elkészültekor át kell vezetni a beruházási számlára. Az átvezetés a saját előállítású eszközök aktivált értéke számlával szemben történhet:– a befejezetlen termelés közvetlen önköltségének a kivezetése a könyvelés feladása alapján: T 581 – K 231; ezzel egyidejűleg– beruházáskénti elszámolása belső feladás alapján: T 161 – K 582;– eszközök közötti aktiválása: T 123 – K 161.Feltételezhetően a kulcsrakész lakások építése nem egy időben kezdődik el, illetve különböző időpontokban fejeződik be, indokolt, hogy legalább negyed­évenként lakásonként állapítsák meg az építés alatt álló lakások közvetlen[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.
Kapcsolódó címkék:  

A vállalkozási tevékenység folytatása a kata alól kikerülő gazdálkodó szervezetnél

Kérdés: A katára vonatkozó előírások változása miatt – ügyvédi irodaként – nem tudom kisadózóként folytatni a vállalkozási tevékenységemet a 2022. évi XIII. törvény szerint. Mi a teendőm? Az ügyvédi iroda a számviteli törvény hatálya alá kerül szeptember 1-jétől akkor is, ha egyetlen tagja van?
Részlet a válaszából: […] bekezdése szerint attól a naptól köteles a számviteli törvény előírásait alkalmazni, amely naptól nem tartozik a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvény hatálya alá (ez az időpont legkésőbb szeptember 1-je).A felsorolt gazdálkodó szervezetek azonban nemcsak a számviteli törvény hatálya alá kerülnek (kerülnek vissza), de a Tao-tv. hatálya alá is, függetlenül attól, hogy a gazdálkodó szervezetnek hány tagja van. (Így az ügyvédi iroda is, akkor is, ha csak egyetlen tagja van!)Az Szt. 2/A. §-ának (4) bekezdése szerint a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvény hatálya alól a számviteli törvény hatálya alá átkerült (visszakerült) közkereseti társaságnak, betéti társaságnak, egyéni cégnek, valamint ügyvédi irodának – tételes leltározással alátámasztott – leltár alapján nyitómérleget kell készítenie. A nyitómérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, a törvény előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni. A nyitómérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát a 297/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet (3) bekezdése szerint nem kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni.A kötelező könyvvizsgálat hiányában is körültekintően kell eljárni a nyitómérleg készítése során. A számviteli törvény hatálya alá visszatérő gazdálkodó szervezeteknél figyelemmel kell lenni a kata választásakor érvényes adótörvényi előírásokra is, különösen a saját tőke elemeit (jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék) meghatározó előírásokra, valamint a 2022. évi XIII. törvény 12. §-ában foglalt, továbbá az átmeneti rendelkezésekre is.Mivel a tételes adózás hatálya alól kikerülő gazdálkodó szervezetek tagjai magánszemélyek, számukra hasznosítható rendelkezéseket tartalmaz a 297/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet 4. §-a. E szerint:Ha a legfeljebb 2022. augusztus 31-éig a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó betéti társaság, közkereseti társaság (a továbbiakban együtt: gazdasági társaság) az egyszerűsített végelszámolását az állami adó- és vámhatósághoz 2022. szeptember 30-ig bejelenti, a gazdasági társaság kisadózóként bejelentett tagja a gazdasági társaság egyszerűsített végelszámolásának az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentése napjától az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 3. § (2) bekezdés d) pontja szerinti feltétel hiányában is felvehető az egyéni vállalkozói nyilvántartásba.Az egyszerűsített végelszámolás bejelentésére előírt határidő (2022. szeptember 30.) az egyéni vállalkozói nyilvántartásba történő felvétel szempontjából jogvesztő.Az előbbiekben leírtak alapján a jogszabály erejénél fogva megszűnő (a 2012. évi CXLVII. törvény hatálya alá tartozó) gazdálkodó szervezetnek vissza kell térnie (áttérnie) a számviteli törvény hatálya alá, azért, hogy a vállalkozói tevékenységét folytathassa, és mint gazdálkodó szerv a Tao-tv. előírásai[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 1.
Kapcsolódó címkék:      

Külföldi kiküldetés előlegével való elszámolás

Kérdés: Külföldi kiküldetéskor a munkavállaló előleget kap a felmerülő költségek fedezetére. Kiküldetés után ezzel elszámol (30 napon belül), a fennmaradó összeg lesz a napidíja összesen a cég belső szabályzata szerint. A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségtérítés a 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet szerint naponta elszámolható összeg, mely a bevétel 30%-a, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forint lesz az adómentes napidíj. Az adómentes összegen felüli rész úgy adózik, mint a munkabér, tehát a jelenlegi szabályok szerint 15% szja és 18,5% társadalombiztosítási járulék kerül levonásra. Jól értem-e a következőket? A cég belső szabályzata szerint meghatározott külföldi kiküldetés összege – adómentes és adóköteles rész – képezi a munkavállaló ebből szerzett jövedelmét, a levont adókat a munkáltatónak megtéríti? Kérem szakmai segítségüket a fent leírtak helyes értelmezéséhez, elszámolásához!
Részlet a válaszából: […] amelyből szja-előleget és társadalombiztosítási járulékot kell a cégnek levonnia, és szochokötelezettség is felmerül. Például, ha a külföldi kiküldetés napjainak figyelembevételével 70 euró lesz az egy napra jutó napidíj összege, akkor ennek 21 euró lenne az adómentes része, de csak 15 euró vonható le a 70 euróból, így a cégnek 55 eurónak megfelelő forintösszegből kell az szja-előleget és a tb-járulékot levonnia, és szochót ez után megfizetnie.Ha olyan a belső szabályzat szerinti elszámolás, hogy a magánszemély nem a nettó, hanem a bruttó összeget kapja meg, akkor a cég a bruttó adóköteles részből megállapítja az szja-előleg és társadalombiztosítási járulék összegét, és azt a munkavállalóval megtérítteti, de az is lehetséges, hogy az szja-előleget és a társadalombiztosítási járulékot a munkavállaló egyéb juttatásából vonja le. Lehetne azonban olyan elszámolási gyakorlat is, hogy kiküldetés után, amikor elszámolnak az előleggel, a napidíjnak megfelelő összeget visszavételezik, majd az adóköteles részből levont szja-előleg és egyéni járulék után fennmaradó nettó összeget fizetik ki a dolgozónak.A külföldi kiküldetés esetén az adott előlegből az alábbiak minősülhetnek felmerült költségnek, azaz nem kell jövedelemként figyelembe venni:– az utazásra, a szállás díjára szolgáló olyan összeget, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy – ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg – ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti, mely esetben lényeges, hogy ezek a rendelkezések egyébként nem alkalmazhatók olyan kiadások esetén, amelyeket az Szja-tv. nem ismer el a magánszemélynél költségnek [Szja-tv. 7. § (1) bek. g) pont];– az utazási jegy ellenértékét, ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is, továbbá a szállás ellenértékét, ideértve a szokásosan a szálláshely[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
…
9