Szövetkezeti tag üzletrészének megszűnése

Kérdés: A 2020. évben elhunyt szövetkezeti tag üzletrésze (pénzbeni vagyoni hozzájárulás) 100 ezer forint. A törvényes örökös nem kíván tag lenni a szövetkezetben, ezért kérte a vagyoni hozzájárulás kifizetését. A közjegyző 2022. júliusi hagyatékátadó végzés alapján 63.586 forintban határozta meg annak értékét a 2020. évi éves beszámoló alapján. A szövetkezet beszámolójában a jegyzett tőke 2900 ezer forint, a saját tőke értéke 1844 ezer forint (negatív eredménytartalék: -975 ezer forint). A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. tv. alapján és az Szt. rendelkezései figyelembevételével milyen értékben fizethető ki vagyoni hozzájárulás, tekintettel arra, hogy a tagsági jogviszony alatt nincs vagyonnövekmény? Szükség van-e kifizetést megelőzően a szövetkezet sajáttőke-értékének rendezésére? Ha kifizethető a hagyatéki végzésben meghatározott érték, akkor mi a helyes könyvelés?
Részlet a válaszából: […] keletkezett, a vagyoni hozzájárulásra jutó saját tőke – lekötött tartalékkal csökkentett – összege illeti meg abban az esetben, ha az a veszteség fedezésére nem került felhasználásra. A hagyatéki eljárás során a közjegyző lényegében az előbbieknek megfelelően állapította meg a meghalt tag örökösének járó összeget. (A saját tőke:jegyzett tőke arányában.) [Zárójelben meg kell jegyezni, a kérdés szerinti saját tőke és az eredménytartalék együttes összege kevesebb, mint a jegyzett tőke, 81 ezer forinttal. Feltételezhetően ez az érték nem változtatja meg a saját tőke összegét, csak olyan összeg, amit elfelejtettek a kérdésbe beírni.]A Ptk. hivatkozott előírása alapján a törvényes örököst megillető összeg könyvelése:– a vagyoni hozzájárulás kiadása: T 411 – K 4792,100 000 forint;– a tagsági jogviszony időtartama alatt keletkezett saját tőke (eredménytartalék) tagi vagyoni hozzájárulására jutó része [ez az adott esetben a negatív eredménytartalékból járó összeg, amely csökkenti a vagyoni hozzájárulásként kiadandó összeget, (2900 – 1844 = 1056): 2900 = 0,36414×100.000 = 36.414]: T 4792 – K 413 36.414[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.
Kapcsolódó címkék:  

Árfolyamnyereség elhatárolása

Kérdés: Az év végi átértékelés során keletkezett nem realizált árfolyamnyereséget el lehet-e határolni? A helyzet leírása:
"A" cég tulajdonosa "B" cégnek. "A" cég forintban könyvel, és a Tao-tv. hatálya alá tartozik, "B" cég euróban könyvel, és kivás. "A" cég kölcsönt kapott "B" cégtől euróban, hogy "A" cég megvehesse "C" céget. Az év végi átértékelés során "A" cég nyeresége jelentősen megnőtt az euróban kapott kölcsönön keletkezett árfolyam-különbözet miatt. Így a fizetendő társasági adó mérséklése végett a keletkezett nem realizált árfolyamnyereség után a cég a nem realizált árfolyamnyereség elhatárolása mellett döntött. Szabályos-e ez a művelet? Ha igen, mi a menete? Mikor kell, lehet feloldani az elhatárolást? Ha nem, de mégis megtörtént, akkor mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] szerint figyelembe veendő árfolyam-különbözet kivételével]:– amennyiben az összevontan nyereség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között árfolyamnyereségkéntkell elszámolni.Ez az előírás az elmúlt közel 20 év alatt nem változott.Az árfolyamnyereség passzív időbeli elhatárolásként történő elszámolását az Szt. 44. §-ának (4) bekezdése szabályozta. Ezen rendelkezés is 2003. január 1-jétől hatálytalan.A számviteli törvény tételes előírásaival ellentétes döntést hozott "A" cég, amikor a nem realizált árfolyam­nyereség elhatárolása mellett döntött. Ha ezt a döntését a 2021. évi beszámoló elfogadása előtt hozták meg, akkor társaságiadó-hiány is keletkezett, rosszindulatú megjegyzéssel, adócsalást is elkövettek.Mi a teendő? Ha a nem realizált árfolyamnyereségről 2022. évben 2022. év végi mérlegfordulónapra vonatkozóan döntöttek (a döntés a jövőre vonatkozott), akkor csak az időbeli elhatárolásról szóló döntésüket kell törölni, a mérlegfordulónapi értékeléskor[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.
Kapcsolódó címke:

Kedvezményes áron értékesített jegyek

Kérdés: Színházunk üzletpolitikai célból meghatározott feltételek fenntartása esetén az előadásokra szóló jegyeket és bérleteket a listaárhoz képest kedvezményes áron értékesíti. A számla, nyugta eleve kedvezményes áron kerül kiállításra. A számviteli elszámolásokban a listaárat és a kedvezményt (bevételt csökkentő tételként) külön kell könyvelni, vagy elegendő a kedvezménnyel csökkentett árat bevételként elszámolni? Ez az eljárás sérti-e a bruttó elszámolás elvét?
Részlet a válaszából: […] biztosítja: az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában ... a teljesített szolgáltatások ártámogatással és felárral növelt, engedményekkel csökkentett – áfát nem tartalmazó – ellenértékét. A kérdés szerinti esetben a listaárból adott engedmény eredménye a kedvezményes ár.A törvényi előírásokból az is következik, ha a számlán, a nyugtán külön tételben tüntetnék fel a listaárat, ezt csökkentő tételként az engedmény összegét, akkor is csak az engedménnyel csökkentett összeget kellene könyvelni.Mivel az engedmény nem költség, ráfordítás,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.
Kapcsolódó címke:

Menedzserszűrő programcsomag minősítése

Kérdés: Helyes-e az a jogszabály-értelmezés, hogy egy adóalany meghatározott vezetői csoportjai részére egy egészségügyi szolgáltató vállalkozástól megrendelt menedzserszűrő programcsomag nem minősíthető egyéb meghatározott juttatásnak a személyi jövedelemadó rendszerében? Hogyan számfejthető ez a jövedelem, hogy a juttatásban részesülőknek ne kelljen az egyéni adóikat és járulékaikat megfizetniük?
Részlet a válaszából: […] az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet".Tartani lehet attól, hogy a NAV ellenőrzés esetén nem fogadja el, hogy például az orvosi titoktartásra vonatkozó hivatkozással ne lehetne a szűrés költségéről az egyes magánszemélyekre lebontva kimutatást adni a cég számára. Így főszabály szerint az ingyenes menedzserszűrés mint egészségügyi szolgáltatás munkáltató/kifizető által viselt költségét a munkavállaló nem önálló tevékenységből származó jövedelmeként (személyi jellegű egyéb kifizetésként, nem bérként) kell figyelembe venni. A közterheket az Szja-tv. 46. § (6)-(8) bekezdéseire, a Tbj-tv.-re, valamint a Szocho-tv.-re figyelemmel kell számfejteni, megfizetni, bevallani, igazolni. Nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a munkáltató elhatározása,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.
Kapcsolódó címke:

Nem szokásos tevékenység, IFRS-ek alkalmazása

Kérdés: Ügyfélkörünkben merült fel kérdés a 2022. 10. 10-én esedékes Pénzügyi vállalkozások különadójával (Extraprofitadó) kapcsolatban: A Magyar Közlöny 2022. évi 118. számában megjelent 257/2022. kormányrendelet módosítja a korábbi – 93. számban megjelent – Pénzügyi vállalkozások különadója alapjának meghatározását, melyben az adó alapja:
"A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti, az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel, azzal, hogy nem tartozik a nettó árbevételbe a Htv. 40/D. § (2) bekezdés f) pontja szerinti, a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó bevétel."
Jól értelmezzük, hogy esetünkben (nem választottuk az IFRS-t) a Magyar Közlöny 93. számában megjelentekkel [197/2022. (VI. 4.) kormányrendelet] ellentétben, nem kell az adó alapjának meghatározásánál az áruértékesítésből származó bevételt figyelembe venni, vagy ez csak azokra a pénzügyi vállalkozásokra vonatkozik, amelyek az IFRS szerint vezetik a számviteli nyilvántartásaikat? Hogyan kell eljárni a nem IFRS szerint könyvelőnek a nem szokásos tevékenység keretében keletkezett szolgáltatásnyújtásból származó bevétel esetében?
Részlet a válaszából: […] teljesítések értéke megállapítása során a 40/C-40/I. §-okban, az iparűzésiadó-kötelezettség teljesítése során a 40/J-40/M. §-okban foglalt eltéréssel alkalmazza, függetlenül attól, hogy a nettó árbevétel, az eladott áruk beszerzési értéke, az anyagköltség, a közvetített szolgáltatások értéke, az alvállalkozói teljesítések értéke folytatódó vagy megszűnt tevékenységből származik. Ennélfogva a Htv. ezen hivatkozott rendelkezései csak a könyveiket az IFRS szerint vezetőkre irányadóak. A "nem szokásos tevékenység"[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalékfizetés termőföldben

Kérdés: A kft. osztalékfizetésről döntött az eredménytartalék terhére, és az osztalékot termőföldben fizeti ki a tulajdonosoknak. Mikor keletkezik az osztalék után személyijövedelemadó- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség? Egy korábbi kérdésre adott válaszuk alapján, "az osztalék kifizetése az ingatlan átadásakor van". Ez a "kifizetés időpontja" legkésőbb a földhivatali bejegyzés időpontja kell, hogy legyen, vagy esetleg lehet ennél későbbi időpont is, amikor ténylegesen megtörténik az átadás?
Részlet a válaszából: […] értékéből mekkora összeget számítanak be az osztalékfizetési kötelezettség összegébe (az egészet, vagy abból mekkora összeget).A kft.-t terheli a tulajdonosok részére járó osztalék miatt fizetendő személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó levonása (a kifizetéskor), bevallása és befizetése.Legyen a fizetendő osztalék 100 egység, amelynek az adóterhe 28 egység. Ha a termőföld számlázott piaci értéke 100 egység, akkor a tulajdonosoknak a termőföld átadásáig 28 egységet a kft.-hez az adókra be kell fizetnie (az adófizetés az osztalék tényleges kifizetéséhez, jelen esetben a termőföld átadásához kapcsolódik). Ha a termőföld számlázott piaci értéke több mint 100 egység, legyen 140 egység, akkor a tulajdonosoknak a termőföld átadásáig a 28 egységen túlmenően a 40 egységet is meg kell fizetniük (drágábban vásárolnak, mint amennyi osztalékként járt nekik).Ha a termőföld számlázott piaci értéke kevesebb mint 100 egység, legyen 80 egység, akkor a tulajdonosoknak csak 8 egységet (28-20) kell a kft.-hez befizetniük.Ha a termőföld számlázott piaci értéke csak 60 egység, akkor a kft.-nek kell a 100-28-60 = 12 egységet a tulajdonosok részére megtérítenie.Tekintettel arra, hogy az osztalékkifizetés a termőföld adásvétel útján történő átadásával valósul meg, az adásvételi szerződés szerinti teljesítés időpontja minősül az osztalékkifizetés időpontjának is, függetlenül attól, hogy az adásvétel földhivatali bejegyzése ezt megelőzően történt, vagy ezt követően történik.Könyvelés a kft.-nél:–[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.
Kapcsolódó címke:

Külföldi kiküldetés előlegével való elszámolás

Kérdés: Külföldi kiküldetéskor a munkavállaló előleget kap a felmerülő költségek fedezetére. Kiküldetés után ezzel elszámol (30 napon belül), a fennmaradó összeg lesz a napidíja összesen a cég belső szabályzata szerint. A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségtérítés a 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet szerint naponta elszámolható összeg, mely a bevétel 30%-a, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forint lesz az adómentes napidíj. Az adómentes összegen felüli rész úgy adózik, mint a munkabér, tehát a jelenlegi szabályok szerint 15% szja és 18,5% társadalombiztosítási járulék kerül levonásra. Jól értem-e a következőket? A cég belső szabályzata szerint meghatározott külföldi kiküldetés összege – adómentes és adóköteles rész – képezi a munkavállaló ebből szerzett jövedelmét, a levont adókat a munkáltatónak megtéríti? Kérem szakmai segítségüket a fent leírtak helyes értelmezéséhez, elszámolásához!
Részlet a válaszából: […] amelyből szja-előleget és társadalombiztosítási járulékot kell a cégnek levonnia, és szochokötelezettség is felmerül. Például, ha a külföldi kiküldetés napjainak figyelembevételével 70 euró lesz az egy napra jutó napidíj összege, akkor ennek 21 euró lenne az adómentes része, de csak 15 euró vonható le a 70 euróból, így a cégnek 55 eurónak megfelelő forintösszegből kell az szja-előleget és a tb-járulékot levonnia, és szochót ez után megfizetnie.Ha olyan a belső szabályzat szerinti elszámolás, hogy a magánszemély nem a nettó, hanem a bruttó összeget kapja meg, akkor a cég a bruttó adóköteles részből megállapítja az szja-előleg és társadalombiztosítási járulék összegét, és azt a munkavállalóval megtérítteti, de az is lehetséges, hogy az szja-előleget és a társadalombiztosítási járulékot a munkavállaló egyéb juttatásából vonja le. Lehetne azonban olyan elszámolási gyakorlat is, hogy kiküldetés után, amikor elszámolnak az előleggel, a napidíjnak megfelelő összeget visszavételezik, majd az adóköteles részből levont szja-előleg és egyéni járulék után fennmaradó nettó összeget fizetik ki a dolgozónak.A külföldi kiküldetés esetén az adott előlegből az alábbiak minősülhetnek felmerült költségnek, azaz nem kell jövedelemként figyelembe venni:– az utazásra, a szállás díjára szolgáló olyan összeget, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy – ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg – ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti, mely esetben lényeges, hogy ezek a rendelkezések egyébként nem alkalmazhatók olyan kiadások esetén, amelyeket az Szja-tv. nem ismer el a magánszemélynél költségnek [Szja-tv. 7. § (1) bek. g) pont];– az utazási jegy ellenértékét, ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is, továbbá a szállás ellenértékét, ideértve a szokásosan a szálláshely[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.
Kapcsolódó címkék:  

Bérmunkában gyártott termékkel kapcsolatos reklamáció

Kérdés: Cégünk fémmegmunkálással, gépek alkatrészeinek gyártásával foglalkozik. Társaságunk bérmunkát is végez, vagyis egy másik belföldi székhelyű cég (a továbbiakban: "B" kft.) egy adott termék legyártására vagy egy alkatrész megmunkálására megbízza. Ezeket a termékeket "B" kft. továbbértékesíti Közösségen belül "C" GmbH-nak. Ezekkel az alkatrészekkel és szolgáltatással kapcsolatban a mi cégünknek nincs közvetlen kapcsolata "C" GmbH-val (előfordul viszont, hogy közvetlenül gyártunk más termékeket a "C" GmbH-nak). Az előbb említett bérmunkát a "B" kft.-nek számlázzuk, a készterméket pedig a "B" kft. számlázza a "C" GmbH-nak. Az alábbi eset fordult elő:
"C" GmbH minőségi reklamációt nyújtott be "B" kft. felé, amiről bizonylatot küldött, ezen szerepel reklamációs költség (100 euró) és javítási utómunka (50 euró), mivel nem küldte vissza a terméket Magyarországra, hanem külföldön elvégeztette a helyrehozatalt. A "B" kft. úgy járt el, hogy a számláját helyesbítette a "C" GmbH-val szemben 150 euró minőségi kifogásra hivatkozva. A minőségi kifogás valószínűleg a mi hibánkból adódik, amelyet elismertünk. Cégünk hogyan jár el helyesen? Módosíthatjuk a "B" kft.-nek kiállított számlánkat az adott megmunkálással kapcsolatban, és ha igen, milyen jogcímen? Az Áfa-tv. 77-79. §-a az adó alapjának utólagos csökkentésére vonatkozó részben írja le a számlák helyesbítésének lehetőségeit, élhetünk-e a teljesítést követő árengedménnyel ebben az esetben? A "B" kft. továbbszámlázhatja-e cégünk felé áfával növelten a "C" GmbH által megállapított reklamáció miatti tételeket, amelyet elszámolhatunk ráfordításként/költségként áfalevonási jog mellett? Beszélhetünk-e egyáltalán áfát érintő gazdasági eseményről, vagy a Ptk. szerint kell eljárni a "B" kft.-nek kötbér vagy kártérítés formájában?
Részlet a válaszából: […] terméket Magyarországra visszaszállítani!)Ha a "B" kft. helyesen járt volna el, akkor a "C" GmbH-nak fizetett összeg a "B" kft. kára lett volna, amelyet – a szerződés vagy különmegállapodás alapján – a kérdező céggel megtéríthetett volna, a kérdező társaságnak a konkrét kár összegét kellett volna megfizetnie, áfa nélkül.Sajnos, nem a fentiekben leírtak szerint jártak el. A "B" kft. nem kártérítést, nem költséget, ráfordítást számolt el, az árbevételt csökkentette a "C" GmbH-val szembeni helyesbítő számla kibocsátásával. (Ami nem volt jogszerű, mivel nem a termék értékében bekövetkezett, esetleg már a teljesítéskor is megvolt értékcsökkenéssel függött össze!) Ha konkrétan bizonyítható, hogy az utómunkákat a "C" GmbH a bérmunkát végző kérdező cég helyett végezte el, akkor a kérdező cég az általa kibocsátott számlát annak összegével helyesbítheti (természetesen a fizetendő áfát is). A helyesbítésbe azonban nem fér bele a reklamációs költség. Ezt a kérdező cég csak végleges pénzeszközátadással tudja a "B" kft. részére megtéríteni.Az Áfa-tv. 77-79. §-ai szerinti adóalap-csökkentés a kérdés szerinti esetben csak akkor alkalmazható, ha a számlahelyesbítés indoka a nem teljesítés, a részbeni nem teljesítés, és ez nem árengedmény.A "B" kft. a "C" GmbH által meghatározott és elvégzett (elvégeztetett) javítási munkákat és reklamációs költségeket nem számlázhatja továbbá, a "B" kft. a kérdező cégnek semmiféle szolgáltatást nem[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.
Kapcsolódó címkék:  

Könnyűszerkezetes raktársátor minősítése

Kérdés: Bérbeadási céllal, a bérbeadó telephelyén, a talajhoz megfelelő alapozással rögzített könnyűszerkezetes raktársátort a tárgyi eszközök mely csoportjában kell aktiválni? A Tao-tv. 2. sz. melléklete szerint milyen kulccsal számítható a Tao-tv. szerinti értékcsökkenési leírás?
Részlet a válaszából: […] egybeépítés révén ... jöhet létre, a talajtól csak anyagaira, szerkezeteire való szétbontás útján távolítható el, ezáltal azonban eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik. A könnyűszerkezetes raktársátor alapvetően megfelel ennek a követelménynek.Kérdés lehet az, hogy épület vagy egyéb építmény?A szakirodalom szerint az épület olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészében elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó, az időszakos vagy az idényjellegű tartózkodás, az üzemi termelés, az anyag- és terméktárolás feltételeit biztosítja.Az előbbiek alapján egyértelmű a válasz: a könnyűszerkezetű (felfújható műanyag) raktársátort az épületek között[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3