Jogtalanul igénybe vett állami támogatás visszafizetése

Kérdés: A társaság 2020. évben AM rendelet szerint baromfitartók részére nyújtandó állami támogatást kapott, amelyet egyéb bevételként számolt el. Az Államkincstár 2022-ben a 2021. évi mérlegkészítést és -beadást követően határozatban elrendelte a támogatás visszafizetését, mivel a társaság egy másik jogszabály alapján már 800.000 eurós támogatásban részesült, az AM rendelet szerinti támogatás már meghaladta a 800.000 eurót. A 2022-ben visszafizetett összeg csökkenti-e az egyéb bevételt, illetve szükséges-e a 2020. évi társaságiadó-bevallást önellenőrizni? Mivel a társaságnál ez nem minősül jelentős összegű hibának, kell-e növelni az adóalapot, vagy alkalmazható erre a Tao-tv. 8. §-ának (8) bekezdése? Esetleg, mivel a támogatás igénybevétele és elszámolása nem volt jogszerű, a visszafizetést egyéb ráfordításként kellene könyvelni?
Részlet a válaszából: […] emiatt elrendelik a támogatás visszafizetését. Az adott esetben a társaság nem jogszerűen járt el, a támogatás igénylésekor nem vette figyelembe az AM rendelet azon előírását, mely szerint a támogatás az egyéb támogatásokkal együtt nem haladhatja meg a 800.000 eurót. Ezt az Államkincstár 2022-ben észlelte, és kötelezte a társaságot a támogatás visszafizetésére. Tekintettel arra, hogy a társaság nem a jogszabályi előírások szerint járt el, az Szt. 3. §-ának (3) bekezdése alapján a hiba észlelésekor az ellenőrzés szabályai szerint kell eljárnia.A társaság a hibát (a jogalap nélküli támogatásigénylést és -elszámolást) 2020-ban követte el az egyéb bevételkénti elszámolással, hibahatásként pedig helytelenül állapította meg a társasági adó alapját is. Ezért önellenőrzés keretében a számviteli elszámolásokban is, a társaságiadó-bevallásban is a 2020. üzleti évet kell 2022-ben helyesbíteni. A 2020-ban elszámolt egyéb bevételt az eredménykimutatásban 2022-ben csökkenteni kell, ezáltal 2022-ben csökken a 2020. évi adózás előtti eredmény, a fizetendő társasági adó, az adózott eredmény. A 2022. évi mérlegben az egyéb bevétellel azonos összegben a kötelezettség növekedését kell előírni, továbbá a fizetendő adó, az adózott eredmény csökkenését.Az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.
Kapcsolódó címkék:  

Állampapír értéke

Kérdés: Egyik megbízónk garantált hozamú állampapírt kíván vásárolni, amelynek a vételi értéke jelenleg a névérték alatt van.
1. Hogyan kell nyilvántartani ezt az értékpapírt a cég könyveiben? (A vásárlási értéken névértéken vagy a lejáratkor garantált értéken?)
2. Ha ezt az értékpapírt ez a cég be akarja apportálni egy leányvállalatba vagy alapítványba, akkor mi lehet az apport értéke?
3. Mikor keletkezik a cég életében ezekből a lépésekből adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] így adófizetési kötelezettséggel jár.Hosszú lejáratú állampapírok esetében célszerű élni az Szt. 32. §-ának (3) bekezdésében foglalt lehetőséggel, amikor a névérték és a vételár közötti különbözet a beváltásig, az értékesítésig terjedő időszak alatt egyenletesen realizálódik, több év eredményében jelenik meg.A hivatkozott előírás szerint a befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték alatt beszerzett, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír (állampapír) névértéke és beszerzési értéke közötti – nyereségjellegű – különbözetből – a cég számviteli politikában rögzített döntése szerint – a beszerzéstől az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeget aktív időbeli elhatárolásként a pénzügyi műveletek egyéb bevételével szemben kimutathatja. Az időbeli elhatárolást a kamatozó értékpapír könyvekből történő kivezetésekor kell megszüntetni.Ha a kérdés szerinti állampapírt a cég apportálja, akkor ellenében tulajdoni részesedést kap, amelynek a bekerülési értéke – az Szt. 49. §-ának (4) bekezdése szerint – alapításkor, tőkeemeléskor a létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban a jegyzett tőke fedezeteként, valamint a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként meghatározott vagyoni hozzájárulás együttes értéke.Amennyiben a tulajdoni részesedés bekerülési értékét az állampapír vételáránál (időbeli elhatárolással korrigált vételáránál) magasabb értékben rögzítették a létesítő okiratban, akkor a különbözet az apportálás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.
Kapcsolódó címke:

A 6-7. számlaosztály-számlarend

Kérdés: Színházunk a jelenlegi megszorítások miatt hozott döntés értelmében a bemutatókra a saját műhelyünkben a megvásárolt anyagokból gyártja le a díszleteket. Korábban külső vállalkozások készítették a díszleteket. Ehhez szükséges lesz jó néhány szabályzatunkat megváltoztatni, és a számlarendünket úgy átalakítani, hogy elsődlegesen az 5-ös és másodlagosan a 6-7. számlaosztályokat kívánjuk használni. Szeretnénk kérni egy ajánlott számlatükröt, amit erre a mi speciális tevékenységünkre át tudunk alakítani, és néhány könyveléstechnikai megoldást a megvásárolt alapanyagtól a produkció aktiválásáig.
Részlet a válaszából: […] készülő eredménykimutatás 5-6-7-8. számlaosztályainak további, illetve eltérő számlacsoportjait, számláit részletezi. Ezt tudjuk figyelmébe ajánlani.Ha az eredménykimutatás formáján nem kívánnak változtatni, akkor nem feltétlenül kell a 6-7. számlaosztályt használni. A kérdésben leírt tevékenység: vásárolt anyagból saját célra díszletek készítése, valójában a saját előállítású termékek (és befejezetlen termelés) önköltségének a meghatározását igényli, amelyhez a szükséges adatok az 5. számlaosztályban (elsődlegesen) könyvelt adatokból is kigyűjthetők, az analitikus nyilvántartás alapján a készletre vétel (illetve a beruházáskénti elszámolás) könyvelhető.A kérdésben leírt esetben a megvásárolt anyagot célszerű minden esetben készletre venni, a műhelyben történő kiszállításkor csak raktárváltozást könyvelni, és minden hó végén[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.
Kapcsolódó címke:

Bérelt lakás átalakítási költségeinek megtérítése

Kérdés: A kft. bérleti szerződést köt egy magánszeméllyel. A bérleti szerződés lakás bérletéről szól, amely lakást a bérbeadó saját költségén a bérbevevő igényei szerint átalakítja, de a bérbeadó költségeit a kft. megtéríti. A kft. az átalakítás idejére bérleti díjat nem fizet, csak az átalakítás befejezése után. Az átalakítás költségeinek bérbeadó részére való megtérítését hogyan lehet értelmezni? Beszámítás a bérleti díjba? Esetleg bérelt ingatlanon történt beruházás?
Részlet a válaszából: […] szerint számláznia kellene a bérlő kft. felé. Ha a magánszemély jogszerűen nem tud számlát kiállítani, akkor a magánszemély-bérbeadó költségeit úgy és akkor tudja a bérlő kft. megtéríteni, ha a kft. megbízásos jogviszony keretében foglalkoztatja a magánszemélyt, részére munkabért fizet, viseli a munkabérhez kapcsolódó közterheket, az átalakításhoz szükséges anyagok ellenértékét pedig a kft. nevére szóló számlák alapján téríti meg.A bérbeadó részére az átalakítás költségei kétféleképpen téríthetők meg: a bérbeadó és a bérlő közötti külön szerződés alapján egyrészt úgy, ha a magánszemély az általa elvégzett munkát számlázza a kft. felé (feltétele, hogy a magánszemély számlaadásra kötelezett legyen), másrészt úgy, hogy a kft. a magánszemélyt megbízásos jogviszonyban foglalkoztatja, részére megállapodás szerinti összegű munkadíjat fizet.A kft.-nél a számlázott összeg, illetve a megbízásos jogviszony keretében felmerült költségek elszámolása vonatkozásában az a meghatározó, hogy az átalakítás során felmerült munkák az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7-8-9. pontjai szerint beruházásnak, felújításnak vagy karbantartásnak minősülnek. A lakás hivatali helyiséggé történő átalakítása jellemzően karbantartási munkák elvégzésével[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.
Kapcsolódó címkék:  

Krízisbiztosítási hozzájárulás elszámolása

Kérdés: A 68/2020. (XII. 23.) AM rendelet szerint fizetett krízisbiztosítási hozzájárulás összege 53. Egyéb költségnek vagy 86. Egyéb ráfordításnak minősül? Az eredménykimutatás melyik sorában szerepeltetendő?
Részlet a válaszából: […] kompenzációs kérelme alapján kompenzációban részesül, pedig a krízisbiztosítási díjat megfizette. A krízisbiztosításihozzájárulás-fizetési kötelezettséget a krízisbiztosítási szerv évente állapítja meg, erről határozatban értesíti a mezőgazdasági termelőt.A leírtak és az AM rendelet egyéb előírásainak figyelembevételével megállapítható, hogy a krízisbiztosítási hozzájárulás ellenében a mezőgazdasági termelő nem az egyéb szolgáltatások közé tartozó biztosítási szolgáltatást kap, emiatt a hozzájárulásként fizetett összeget nem lehet az egyéb szolgáltatások értékébe tartozó tételként elszámolni. Ezt erősíti meg az AM rendelet 9. §-ának (5) bekezdése, mely szerint a mezőgazdasági termelő krízisbiztosítási kompenzációra akkor jogosult, ha a mezőgazdasági termelő üzemméretére vetített tárgyévi mezőgazdasági jövedelemmutatója 30%-ot meghaladó mértékben marad el az üzemméretre vetített mezőgazdasági referenciajövedelem-mutatójától.A[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.
Kapcsolódó címke:

Felszámolásnál be nem jelentett követelés

Kérdés: "A" kft. vevő-szállító kapcsolatból eredő követeléssel rendelkezett "B" kft.-vel szemben. "B" kft. ellen harmadik fél felszámolási eljárást kezdeményezett. Ismereteink szerint a "B" kft. által összeállított, a felszámolást megelőző tevékenységet lezáró mérlegben "A" kft. követelése szerepelt. A felszámolási eljárás során "A" kft. nem jelentkezett be hitelezőként, a nyilvántartásba vétel feltételeként meghatározott díjat nem fizette be. "A" kft. a felszámoló írásbeli igazolásával, mely szerint nincs fedezet a követelésére, nem rendelkezik. A felszámolási eljárás törvényszéki végzés alapján egyezséggel zárult, "B" kft. felszámolására nem került sor. A felszámolás zárómérlegében "A" kft. követelése nem szerepel. Az érintett követelésre értékvesztést nem számolt el. Amennyiben "A" kft. a könyveiben szereplő követelést egyéb ráfordításként kivezeti, ez a tétel társaságiadóalap-növelőnek minősül?
Részlet a válaszából: […] követelést, akkor a felszámoló – a Csődtörvény szabályainak a figyelembevétele mellett – a felszámolásra kerülő cég könyveiben esetleg kimutatott kötelezettséget olyannak tekinti, mint ami nincs, mert arról a hitelező lemondott, mert a Csődtörvény szerinti bejelentési kötelezettségének nem tett eleget. (40 napon túl is be lehet jelenteni, de az más elbírálás alá kerül.) A követelés bejelentésének hiányában az "A" céget az egyezségi tárgyalásokra sem hívták meg.Az Szt. 3. §-ának 10. pontja szerint behajthatatlan a követelés, amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet. Felszámolási eljárás során a hitelező által be nem jelentett követelés olyan, amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet. (Bejelentés esetén a felszámolási eljárás befejezésekor a bíróság végzéssel[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.
Kapcsolódó címkék:  

Értékesítés előtt elvégzett munkák minősítése

Kérdés: Cégünk gépeket vásárol külföldről, amelyeket külső fuvarozó szállít be a cég magyarországi telephelyére, ahol a cég munkavállalói a gépek továbbértékesítése előtt elvégzik az ún. nullrevíziót, ellenőrzik a gépeken a megfelelő folyadékokat, a csavarok meghúzási nyomatékát, a világítóberendezéseket, az üzemi féket, az önindító és akkumulátor helyes működését, de elvégzik a megrendelő (vevő) igénye szerinti cseréket, szereléseket is. A gépeket az áruk között tartjuk nyilván a beszerzéstől az értékesítésig. A társaság szervizében elvégzett szerelések, egyéb munkák során felhasznált anyagokat, alkatrészek értékét, a szerelésre fordított munkaórákat munkalapon rögzítik. A bejövő számlák alapján az áruk főkönyvi számlán a gép beszerzési értéke és a telephelyre történő beszállítás költsége kerül könyvelésre. Felmerült kérdésként, hogy a telephelyen elvégzett munkák munkalapok alapján elszámolt költségei tekinthetők-e az áruként nyilvántartott gépek bekerülési értékébe tartozó tételnek? Ha igen, akkor hogyan kell elszámolni? Ezeket a gépeket a cég rendeltetésszerűen nem veszi használatba, így a telephelyen végzett munkák költségei csak a gépek áruként történő értékesítése során térülnek meg.
Részlet a válaszából: […] beszerzési ár és a beszállítást végző cég által számlázott fuvardíj összegében. Az értéknövelő munkák értékének elszámolásával kapcsolatosan az Szt. 47-48. §-ainak rendelkezéseit kell figyelembe venni.Az Szt. 48. §-a (3) bekezdése szerint: az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni az eszköz használati értékét növelő munkafolyamatok, illetve megmunkálás ellenértékét jelentő bérmunkadíjat.Az eszköz használati értékét növelő munkafolyamatok a kérdésben leírt esetekben:– a gépek rendeltetésszerű használatbavétele érdekében nélkülözhetetlen ún. nullrevízió (akkor is, ha azt nem a használatba vevőnél végzik el);– a folyadékszintek ellenőrzése, a csavarok meghúzási nyomatéka, a világítóberendezések, az üzemi fékek, az önindító, az akkumulátor ellenőrzése;– a megrendelőnek (a vevőnek) a rendeltetésszerű használat érdekében szükséges igényeinek a kielégítése, egyedi tartozékok felszerelése stb.Mivel ezen értéknövelő munkákat a cég munkavállalói végzik el, ezen tevékenység végzése saját vállalkozásban történik, az eszköz értékét ezen tevékenységnek az Szt. 51. §-a szerinti közvetlen önköltségén kell növelni. Ennek a technikája a következő:– az értéknövelő tevékenység közvetlenül elszámolható költségeit a munkalapok alapján – mint a befejezetlen termelés költségeit – a 231. számlán célszerű kimutatni az 581. számlával szemben, tételesen könyvelve az anyagfelhasználást:[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.
Kapcsolódó címke:

Külföldi szakemberek részére szállásbiztosítás

Kérdés: Társaságunk az EU-ból vásárol gépeket belföldi forgalmazásra, illetve saját termelési tevékenységéhez. A gépek beüzemelését, szervizelését a gyártócég szakemberei végzik Magyarországon. A szerelők részére a szállodát többnyire mi rendeljük, és a számlát a részünkre állítja ki a szálloda. A szálláselszámolás kialakult módját a helyismeret és a költségtakarékosság indokolta. Ugyanis a külföldi fél szállásköltségét minimum 5-10 százalékos kezelési díjjal növelte. Amennyiben a szállodaszámlával kapcsolatosan egyértelműen bizonyítható, hogy a tevékenységünkhöz kapcsolódó szolgáltatáshoz vettük igénybe, levonható-e az áfája, és a vállalkozás költségeként elszámolható-e, illetve ha az igénybevétel vállalkozási célja nem dokumentált egyértelműen, akkor üzleti szolgáltatásról vagy nem a vállalkozás érdekében történt ráfordításról van-e szó, és ennek megfelelően kell-e az adózást megoldanunk?
Részlet a válaszából: […] az is, hogy a magyar fél köteles a külföldi szakemberek elszállásolásáról gondoskodni (beleértve a szálloda számlájának a megfizetését is).A két fél közötti – fentiek szerinti – szerződés tehát előfeltétele a szállodafoglalásnak, a szálloda számlája kifizetésének. Természetesen a szálloda számlájának tartalmaznia kell a szállodaszolgáltatást igénybe vevő szakemberek nevét és egyéb adatait is. Bár magánszemélyek vették igénybe a szálloda szolgáltatását, az igénybevétel a kérdező társaság részére végzett munkák miatt történt, így a szálloda számlája szerint fizetendő – áfát nem tartalmazó – összeg a magyar társaság vállalkozási tevékenysége érdekében igénybe vett szolgáltatás. A szálloda számlája szerinti áfa azért vonható le, mert egyrészt az Áfa-tv. 124. §-a szerinti tiltólistán nem szerepel, másrészt azért, mert a szálloda szolgáltatását a kérdező társaság – feltételezhetően – áfaköteles tevékenységéhez vette igénybe. Ez esetben a szálloda – fentebb említett módon kiállított – számlája szerint fizetendő összeg a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül.Abban az esetben, ha a külföldi és a magyar fél között – a válasz bevezetőjében körülírt – szerződés hiányzik, a külföldi szakemberek részére a szállásbiztosítás nem tekinthető a vállalkozási tevékenység érdekében szükséges feladatnak. Ez esetben a szálloda számlájának áfát is tartalmazó összegét a magánszemély helyett fizetett összegnek[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.
Kapcsolódó címke:

Tulajdonjog-fenntartással eladott faház aktiválása

Kérdés: Társaságunk egy mobil faházat szeretne vásárolni, amelyet rendezvényeken fogunk használni. Az eladó tulajdonjog-fenntartással szeretné eladni részünkre az ingóságot, mivel a vételárat 2024. 12. 31-ig fogjuk teljes összegben kifizetni. A faház átadása, birtokbavétele 2022-ben fog megtörténni, amely után rendeltetésszerűen használatba is vesszük azt. Melyik időponttal lehet aktiválni az eszközt: a birtokbavétel időpontjában, vagy pedig a vételár teljes kifizetésekor, a tulajdonjog végleges átszállásakor, 2024-ben?
Részlet a válaszából: […] (városból) a másik helyre szállítani. Ez esetben a faház ugyan tárgyi eszköz, de nem épület, hanem a berendezések és felszerelések közé tartozó eszköz.Ha a faház csak szétszerelt állapotában szállítható, a szállítás előtt a talajjal való egybeépítettségét meg kell szüntetni, az újbóli használat előfeltétele az ismételt összeszerelés, a talajjal való egybeépítés, akkor modulszerű épületről van szó, és az épületek között kell nyilvántartásba venni.A kérdés szerinti faházat – függetlenül attól, hogy az az előbbiek szerint épületnek, illetve épületre jellemző funkciókkal rendelkező konténernek minősül-e – a vétel napjával beruházásként kell a teljes – áfa nélküli – vételáron elszámolni.Az Szt. 23. §-a (1) bekezdésében foglaltak alapján a vállalkozó rendelkezésére bocsátott eszközöket ki kell mutatni, függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csak törvényben, szerződésben rögzített feltételek teljesítése után kerül át a vállalkozóhoz. Ebből egyértelműen[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.
Kapcsolódó címke:

Tárgyieszköz-nyilvántartás kézzel írottan?

Kérdés: Egy átvett könyvelés során kiderült, hogy az előző könyvelő papíralapon, kézzel írva vezette egy kettős könyvvitelű vállalkozás tárgyieszköz-kartonjait, és ebben kimerítette a tárgyi eszközök nyilvántartását. Ezzel összefüggésben merült fel a kérdésem, hogy milyen hatályos számviteli törvényi előírások vonatkoznak a tárgyi eszközök nyilvántartási kötelezettségére? Melyek azok az analitikus és szintetikus nyilvántartások, amelyeket kötelező vezetni? Elfogadott-e papíralapon kézzel írottan, esetleg Excel-táblázatokban vezetni a nyilvántartásokat, vagy elengedhetetlen az erre a célra kifejlesztett informatikai rendszer (tárgyieszköz-program) használata?
Részlet a válaszából: […] Ezen előírás szerint a főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét, függetlenül az adathordozók fajtájától, a feldolgozás (kézi vagy gépi) technikájától, logikailag zárt rendszerrel biztosítani kell. Ezért a gazdálkodónak a saját adottságai, körülményei figyelembevételével kell saját szabályzatában rögzítenie, hogy a tárgyi eszközökről milyen analitikus nyilvántartásokat vezet.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
4