Számlázás térítés nélküli átadásnál

Kérdés: Térítés nélküli átadás (ingyenes juttatás) esetén hogyan kell szabályosan kiállítani a számlát? A felszámított áfát megállapodás alapján a vevő nem fizeti meg. Mi a helyes számlakiállítás, mi lesz a számla végösszege? Helyes-e, ha a fizetendő áfa alapja, az eszköz piaci értéke csak tájékoztató adat a számlában? Mi lesz a számla végösszege, az áfa összege vagy az áfával növelt piaci érték, és ez esetben megjegyzésben feltüntetve az ingyenes átadást, és hogy pénzügyi teljesítést nem igényel a számla? Amennyiben áfalevonási jog hiányában áfát nem kell felszámítani, helyes-e, ha a számla végösszege nulla forint, amennyiben a társaság úgy dönt, hogy számlát állít ki az ingyenes átadásról, mivel ezt semmilyen jogszabály nem tiltja?
Részlet a válaszából: […] E szerint a számlának tartalmaznia kell – többek között – az adó alapját, az alkalmazott adó mértékét és az adó összegét.Az ellenérték összegét, az adó alapját ingyenes termékátadás esetén az Áfa-tv. 68. §-a alkalmazásával kell megállapítani, mely szerint az adó alapja a termék vagy az ahhoz hasonló termék teljesítéskor megállapított beszerzési ára (ami tulajdonképpen a terméknek a térítésmentes ügylet teljesítésének időpontjában érvényes forgalmi értékét, más szóval a szokásos piaci árat jelenti), vagy ilyen ár hiányában a teljesítéskor megállapított előállítási értéke.A számlán tehát minden esetben fel kell tüntetni a térítésmentesen átadott termék piaci értékét mint adóalapot (nem elegendő azt csak tájékoztató adatként szerepeltetni), a fizetendő áfa mértékét és összegét, és természetesen a számla egyéb kötelező adatait is. Emellett fel kell tüntetni azt is, hogy csak a fizetendő áfa térítendő meg, vagy a vevőnek a fizetendő áfát sem kell megtérítenie.Abban az esetben, ha az ingyenesen átadott termék beszerzéséhez kapcsolódó adó eleve nem[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.
Kapcsolódó címkék:  

Fejlesztési tartalékból beszerzett tárgyi eszköz értékesítése

Kérdés: Társaságunk 2021-ben fejlesztési tartalék felhasználásával tárgyi eszközt vásárolt, ami megfelelt a Tao-tv. követelményeinek. Most adódott egy lehetőség, a szóban forgó eszközöket értékesíteni szeretnénk. Lehetséges-e ez, van-e valamilyen korlát a fejlesztési tartalékból vásárolt eszköz esetében az értékesítésre vonatkozóan? Például el kell-e telnie valamennyi időnek, hogy eladhassa a társaság az eszközt a fejlesztési tartalék miatt?
Részlet a válaszából: […] beszerzése beruházásnak minősül, 2021-ben történő beszerzéskor a beruházás megvalósult, így a fejlesztési tartalék feloldásának a feltétele teljesült (olyan összegben, amilyen összegben a fejlesztési tartalékot az egyes – a beruházás során beszerzett – eszközökhöz hozzárendelték). A képzett fejlesztési tartalék a feloldott összegben megszűnt, jogszerűen a megszűnt résznek nem lehetnek hátrányos követelményei a fejlesztésitartalék-képzéshez kapcsolódóan.Gondot jelenthet azonban az, ha a 2021-ben beszerzett eszközöket még 2022. év végén sem vették rendeltetésszerűen használatba. Ha még nem vették használatba, akkor miért vették meg azokat? Mert volt fejlesztési tartalékjuk? A képzéskor adóalapot csökkentettek, ha az eszközöket értékesítik,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.
Kapcsolódó címke:

Nettó értékű tárgyi eszközök selejtezése

Kérdés: Cégünknél olyan tárgyi eszközöket selejteztünk év közben, amelyeknek még volt számvitel szerinti könyv szerinti és társasági adó szerint számított nyilvántartási értéke. Tehát a nettó értéke nem volt nulla. Ezek az eszközök már használhatatlanok voltak, a selejtezés dokumentálva lett. Ez a számvitel szerint terven felüli értékcsökkenésnek minősül, és a könyv szerinti értékkel növelni kell az adóalapot. Lehet-e csökkenteni a társaságiadó-alapot, ha a selejtezett tárgyi eszköz nem szerepelt a nyilvántartásunkban az év utolsó napján, így a terven felüli értékcsökkenés nem csökkenti az adóalapot a Tao-tv. 1. sz. melléklet 10. pont d) alpontja szerint?
Részlet a válaszából: […] adóévre megállapított összeg, továbbá az immateriális jószág, tárgyieszköz-állományból bármilyen jogcímen történő kivezetésekor, ... a forgóeszközök közé való átsorolásakor ... az eszköz nyilvántartási értékének a készletre vett hulladék anyag, haszonanyag értékét meghaladó része, feltéve minden esetben, hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó a számvitelről szóló törvény szerint az adózás előtti eredmény terhére számolta el.A számviteli előírások szerint a nettó érték kivezetése valóban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.
Kapcsolódó címkék:  

Vagyonfelosztás tételeinek könyvelése

Kérdés: Végelszámolás zárómérlegével kapcsolatos a kérdésem. A kft. évek óta veszteséges volt. Lekötött betétben és folyószámlán volt pénze. A saját tőke alatta volt a jegyzett tőkének. A vagyonfelosztás során volt adóköteles és adómentes vagyonrész is, mivel nagyobb összeg állt rendelkezésére a saját tőke összegénél, kötelezettsége nem volt. Hogyan lehet számviteli szempontból helyesen könyvelni a vagyonfelosztás tételeit úgy, hogy a zárómérlegben "0" legyen minden sor? Számoltunk a várható kifizetések hatásaival is, de az adóköteles rész összegének helyes könyvelését nem tudjuk megoldani.
Részlet a válaszából: […] – K 462, 463-8).A cégtörvény előírása szerint a vagyont (a vagyoni eszközöket) kiadni csak akkor lehet, ha a cégbíróság a társaságot a cégjegyzékből törölte. A vagyonkiadást a vagyonfelosztási javaslat alapozza meg, amelynek bal oldalán a társaság rendelkezésére álló eszközök (pénzeszközök, egyéb eszközök), jobb oldalán a kötelezettségek vannak, a két oldal egyezősége mellett. A vagyonfelosztási javaslatban a tulajdonossal szembeni kötelezettség összegét csökkenteni kell a tulajdonossal szembeni követelés (itt a 355. számla) összegével, azaz nettó kötelezettség szerepelhet.A végelszámolási kormányrendelet szerint a végelszámoló a vagyoni eszközök kiadása, a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló mérlegében szereplő kötelezettségek rendezése előtt köteles– a könyvviteli nyilvántartásokat megnyitni (a 355. számlát is);– a vagyoni eszközök kiadását, a kötelezettségek rendezését a számviteli előírások szerint bizonylatolni (számlázni, az átvételt elismertetni) (a 355. számlát a 4792. számlára átvezetni: T 4792 – K 355);– azt a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni, majd– a vagyoni eszközök kiadása, a kötelezettségek rendezése után az értékeket nem tartalmazó könyvviteli nyilvántartásokat lezárni.A vagyoni eszközök kiadásának eredményhatása nem lehet, feltéve, hogy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.
Kapcsolódó címke:

Rendezvényszervezés – alvállalkozói teljesítmény – innovációs járulék alapjának összefüggései

Kérdés: Ügyfelem rendezvények szervezésével foglalkozik. A megrendelői általában egy tételben kérik a számlán feltüntetni a rendezvény konkrét megjelölése mellett (8230 TEÁOR – Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése) csak a rendezvényszervezés szöveget, időnként előfordul az is, hogy a megrendelő tételesen kéri a számlán feltüntetni a rendezvényszervezéssel kapcsolatos költséget, külön-külön. Melyik a helyes számlázási mód? Egy soron feltüntetni a "rendezvényszervezés" szolgáltatást, vagy fel kell tüntetni minden esetben a rendezvény kapcsán nyújtott szolgáltatásokat részletesen, vagy elég, ha csak a megrendelő kérésére van részletezve? A megrendelő nem fogadja el a szolgáltatások közvetítését. A rendezvényszervezésre milyen típusú szerződést lehet, kell kötni a vásárolt szolgáltatások esetében? Lehet vállalkozási szerződés is? Ha igen, akkor a rendezvényszervezéshez igénybe vett szolgáltatásokra köthető-e a szolgáltatás nyújtójával a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés, vagy csak megbízási szerződés lehet? Az innovációs járulék alapja megegyezik az iparűzési adó alapjával. Így esetünkben csak az alvállalkozói díjjal lehet csökkenteni az adóalapot. A halmozódások kiszűrése miatt szeretnénk tudni, hogy milyen típusú szerződést kell alkalmazni az egyes vásárolt szolgáltatások esetében.
Részlet a válaszából: […] szabályai. Ez viszont azt eredményezi, hogy a rendezvényszervezéshez igénybe vett (vásárolt) szolgáltatások nem minősíthetők alvállalkozói teljesítés értékének, adóalap-csökkentőnek.Az 1990. évi C. törvény 39. §-ának (1) bekezdése szerint azonban az adó alapja csökkenthető a közvetített szolgáltatások értékével is. [A közvetített szolgáltatás értékének – a számviteli előírásokkal összhangban lévő – értelmező rendelkezését az 1990. évi C. törvény 52. §-ának 40. pontja tartalmazza.] A rendezvényszervezéshez igénybe vett (vásárolt) szolgáltatások olyanok, amelyek a rendezvény megrendelőjével kötött szerződésben történő tételes megjelöléssel (az egyéb követelmények teljesülésével) alkalmasak arra, hogy azokat a rendezvényszervezőnél közvetített szolgáltatásnak lehessen tekinteni (vevője és nyújtója az adott szolgáltatásnak).A közvetített szolgáltatáskénti kezelés szükségességét indokolja az Áfa-tv. számlával kapcsolatos előírása is, mely szerint annak tartalmaznia kell a nyújtott szolgáltatás megnevezését, adómértékét és adóját is. Mivel a továbbszámlázásra kerülő szolgáltatások adókulcsai eltérőek lehetnek, így továbbszámlázni csak változatlan áfakulccsal, azaz több kulccsal lehet, nem szólva arról, hogy lehet olyan szolgáltatás (például étel, ital, ajándék), amelynek az áfája nem vonható le, és ennek a számlából ki kell tűnnie. Így a rendezvényszervező által kibocsátott számlának tehát szolgáltatásonként részletezettnek kell lennie, vagy minden szolgáltatást külön kell számláznia.Itt kell utalnunk arra, hogy a kérdésben említett megrendelői igény, az, hogy csak egy tételű számlát kapjon, nemcsak az Áfa-tv. előbbiekben említett elő­írásaival ellentétes, de további problémával is járhat, azaz jogellenes lenne.A rendezvények jellemzője az, hogy azon a megrendelő cég munkavállalói, partnerei, azok hozzátartozói vesznek részt. A rendezvény résztvevői több olyan szolgáltatást (étkezés, italfogyasztás, ajándék, esetleg szabad­időprogramok) igénybe vesznek, amely szolgáltatások az Szja-tv. 70. §-a szerint az egyes meghatározott juttatások közé tartoznak, és így azok bekerülési értékét személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó terheli. Ezen adókat természetesen a munkáltatónak, az adott esetben a megrendelőnek mint meghívónak kell megállapítani, bevallani és befizetni. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy az adóalapot (a nyújtott adóköteles szolgáltatásokat külön-külön) a számla egyértelműen tartalmazza. Így az egy tételű számla erre alkalmatlan.Erre lehet olyan válasz, majd a rendezvényszervező az Szja-tv. szerinti adókat megállapítja, bevallja és befizeti, ennek összege a rendezvényszervezési díjban megtérül. Természetesen ez csak jogszabályellenesen történhet. Egyrészt az említett Szja-tv. szerinti adók nem a rendezvényszervezőt terhelik, hanem a rendezvény megrendelőjét, a megrendelő adófizetési kötelezettségét a rendezvényszervező jogszerűen nem tudja átvállalni. Másrészt az adók továbbszámlázása ellentétes az Áfa-tv. tételes előírásával, mivel számlázni a termékértékesítést, a szolgáltatásnyújtást lehet, illetve kell, az adó viszont sem terméknek, sem szolgáltatásnak nem minősül.Ha az előző bekezdésben leírtak ellenére a rendezvényszervező egy tétellel számláz, akkor nyilvánvalóan egy áfakulcsot használ. Ez ellentmond az Áfa-tv. azon előírásának, mely[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.
Kapcsolódó címkék:  

Tervezett és végleges vagyonmérleg eltérése

Kérdés: Egyéni vállalkozó átalakulása egyszemélyes kft.-vé: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A. §-ának (4a) bekezdése szerint a (4) bekezdés megfelelő alkalmazásával nyitómérleget kell készítenie. A nyitómérleg-tervezet és a végleges vagyonmérleg közötti eltérést hol kell szerepeltetni, tekintettel arra, hogy a Cégbíróság a jegyzett tőke összegét a tervezett nyitómérleg alapján már előre megállapítja? (A két leltárérték nagymértékben eltérhet, a jelentős raktárkészlet és legalább 30 nap miatt.) Mi lesz a saját tőke?
Részlet a válaszából: […] vállalkozó vagyoni hozzájárulását, és mely eszközöket és kötelezettségeket adja át az alapítandó kft.-nek;– el kell készítenie az egyszemélyes kft. – az Szt. 2/A. § (4a) bekezdése szerint összeállított – nyitómérleg-tervezetét, amelynek könyvvizsgáló általi ellenőrzésére nincs szükség;– gondoskodnia kell a foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkáltatói intézkedések előkészítéséről, a kft.-nél történő továbbfoglalkoztatásról szóló tájékoztatásról;– az egyéni vállalkozónak az előzőekben említett intézkedések megtételét követő 30 napon belül el kell fogadnia az egyszemélyes kft. alapító okiratát;– a cégbíróság a kft.-t bejegyző végzésben rögzíti az e törvény szerinti alapítás tényét, valamint az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát.Az alapító okiratnak többek között tartalmaznia kell a társaság jegyzett tőkéjét, a tag vagyoni betétjének összegét, valamint a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét. Ebből következően a részletes vagyonleltárban szerepeltetni kell a társaság rendelkezésére bocsátott eszközök értékét is. A pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulást az alapításkor rendelkezésre kell bocsátani. Nincs azonban akadálya annak, hogy utólag (nem a jegyzett tőke részeként) kerüljenek bevitelre az eszközök. Ilyenkor azonban a bevitt eszközökkel összefüggésben az Szja-tv. szerinti ingó, illetőleg ingatlan vagyontárgy átruházásából származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az egyéni vállalkozó jövedelmének a kiszámítása során.Az egyéni vállalkozó egyszemélyes kft.-vé történő átalakulásának legfontosabb szabályai összefoglalása után térjünk vissza a kérdésben foglaltakhoz:Az egyéni vállalkozó leltározási kötelezettsége az egyéni vállalkozói tevékenysége lezárásához, adóztatásához szükséges, mivel mint egyéni vállalkozó megszűnik. Ezen leltár alapján kell elkészíteni az alapító okiratban a jegyzett tőkét alátámasztó, az Szt. 2/A. §-ának (4a) bekezdése szerint összeállított nyitómérleg-tervezetét. (Azért nyitómérleg-tervezet, mert nem az alapítás időpontjával készül. Az alapító okirat elfogadása későbbi időpont lehet, amely időpontot az alapító okiratban rögzíteni kell.)Az alapító okiratban az egyszemélyes kft. jegyzett tőkéjét rögzíteni kell. De rögzíteni kell azt is, hogy milyen eszközökből áll össze az alapító okirat által az alapításkor rendelkezésre bocsátandó vagyoni hozzájárulás. A részletes leltár tartalmazhatja az egyéni vállalkozásból a társaságba bevitt eszközökön túlmenően (azon eszközökön túlmenően, amely az egyéni vállalkozást lezáró leltárban szerepel) például az egyéni vállalkozó mint magánszemély[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.
Kapcsolódó címke:

Lízingelt eszköznél a maradványérték és a piaci érték különbözete

Kérdés: Nyílt végű lízing lezárásakor a társaság átengedi nyugdíjas munkavállalójának a személygépkocsi megvásárlásának jogát, őt jelöli ki vevőnek. A magánszemélynél a piaci ár és a maradványérték (amin megvásárolhatja) közötti összeg a vállalkozás által juttatott jogviszonyos jövedelemnek minősül (nem kerül kiszámlázásra). A jövedelmet a társaságiadó-törvény rendelkezései alapján bérszámfejtjük, az szja-t bevalljuk és megfizetjük. (Vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas, valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg.) A számfejtett jövedelmet a bérköltség vagy a személyi jellegű egyéb kifizetések közé számoljuk el, illetve miként fog kifutni a (kereset)elszámolási számla? Nyilvántartásba kell vennünk a vagyoni értékű jogot egyéb bevételként, majd ennek kivezetésekor az egyéb ráfordítással szemben fog kifutni a juttatás nettó értéke? Pl. T11/K96, T55/K4711, T4711/K4621, T86/K4711?
Részlet a válaszából: […] magánszemély helyett a személyi jövedelemadót, az adótartalmat fel kell bruttósítani, és a bruttósított összeg már költségtétel a társaságnál, azt személyi jellegű egyéb kifizetésként kell könyvelni.Az adózásra vonatkozó válasz után néhány mondat a számviteli elszámolásra vonatkozóan is.A Ptk., az Szt. előírásainak figyelembevétele mellett nyílt végű pénzügyi lízing esetében a lízingbe vevő szerzi meg a tulajdonjogot a maradványérték megfizetése után, függetlenül attól, hogy az adott eszköz piaci értéke eltér-e vagy sem a maradványértéktől. Nincs akadálya annak sem, hogy a lízingelt személygépkocsi tulajdonjogát a lízingbe vevő helyett – kijelölés alapján – a munkavállalója szerezze meg. Ehhez azonban a lízingbe adó mint tulajdonos részére a lízingbe vevő cégnek a lízingelt személygépkocsit vissza kell adnia. A volt lízingbe adó cég értékesíti a munkavállaló részére maradványértéken a személygépkocsit. (A kérdésből ez nem derül ki.)Ha a személygépkocsi piaci értéke magasabb, mint a maradványértéknek[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.
Kapcsolódó címkék:  

Állampapír értéke

Kérdés: Egyik megbízónk garantált hozamú állampapírt kíván vásárolni, amelynek a vételi értéke jelenleg a névérték alatt van.
1. Hogyan kell nyilvántartani ezt az értékpapírt a cég könyveiben? (A vásárlási értéken névértéken vagy a lejáratkor garantált értéken?)
2. Ha ezt az értékpapírt ez a cég be akarja apportálni egy leányvállalatba vagy alapítványba, akkor mi lehet az apport értéke?
3. Mikor keletkezik a cég életében ezekből a lépésekből adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] így adófizetési kötelezettséggel jár.Hosszú lejáratú állampapírok esetében célszerű élni az Szt. 32. §-ának (3) bekezdésében foglalt lehetőséggel, amikor a névérték és a vételár közötti különbözet a beváltásig, az értékesítésig terjedő időszak alatt egyenletesen realizálódik, több év eredményében jelenik meg.A hivatkozott előírás szerint a befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték alatt beszerzett, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír (állampapír) névértéke és beszerzési értéke közötti – nyereségjellegű – különbözetből – a cég számviteli politikában rögzített döntése szerint – a beszerzéstől az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeget aktív időbeli elhatárolásként a pénzügyi műveletek egyéb bevételével szemben kimutathatja. Az időbeli elhatárolást a kamatozó értékpapír könyvekből történő kivezetésekor kell megszüntetni.Ha a kérdés szerinti állampapírt a cég apportálja, akkor ellenében tulajdoni részesedést kap, amelynek a bekerülési értéke – az Szt. 49. §-ának (4) bekezdése szerint – alapításkor, tőkeemeléskor a létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban a jegyzett tőke fedezeteként, valamint a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként meghatározott vagyoni hozzájárulás együttes értéke.Amennyiben a tulajdoni részesedés bekerülési értékét az állampapír vételáránál (időbeli elhatárolással korrigált vételáránál) magasabb értékben rögzítették a létesítő okiratban, akkor a különbözet az apportálás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.
Kapcsolódó címke:

Vevőkijelölés adóvonzatai nyílt végű lízingnél

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lejártakor a lízingbe vevőnek joga van 3. személyt kijelölni vevőként. A társaság a tulajdonos ügyvezetőjét jelölné ki vevőként, aki a maradványértéken megvenné a személygépkocsit. A lízingszerződés szerinti maradványérték azonban lényegesen alacsonyabb az aktuális piaci árnál. A vételi jog ilyen ingyenes átengedésének milyen adóvonzatai vannak?
Részlet a válaszából: […] a lízingtárgyat megszerző magánszemélynél bevételként kell figyelembe venni. Ha a lízingtárgyat megvásárló magánszemély a lízingbe vevő vezető tisztségviselője vagy alkalmazottja, akkor – figyelemmel az Szja-tv. 2. § (6) bekezdésében foglaltakra is – ez a magánszemély nem önálló tevékenységéből származó jövedelmeként adóköteles. Ezen összevonás alá eső jövedelem után a kifizetőnek – vagyis annak a vállalkozásnak, amely korábban lízingelte a lízingtárgyat, és kijelölte a vevőt – az általános szabályok szerint kell teljesítenie a személyijövedelemadó- és járulékkötelezettségeket (az egyéni járulékokkal összefüggő járulékkötelezettségeket természetesen abban az esetben kell teljesíteni, ha a magánszemély biztosítási jogviszonyban áll a kifizetővel). Ezen túlmenően a kifizetőt szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség is terheli.A társasági adóban, ha a lízingbe vevő él a vevőkijelölés jogával, úgy – figyelemmel arra, hogy az opciós jogot a társaság ingyenesen adja át az ügyvezetőnek – annak átadása kapcsán számviteli szempontból nem keletkezik bevétele, a Tao-tv. 7-8. §-ai pedig nem tartalmaznak erre vonatkozó korrekciós tételt. Az ügylet társasági adóra gyakorolt hatását tekintve arra kell figyelemmel lenni, hogy az Szt. 23. § (3) bekezdése egyértelműen nevesíti, hogy az eszközök között kell kimutatni a pénzügyi lízingbe átvett eszközöket. Ha a lízingfutamidő végén nem él a cég a tulajdonjog megszerzésével, akkor az eszközt (a személygépjárművet) ki kell vezetnie a könyveiből.A személygépkocsi megvásárlására[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.
Kapcsolódó címke:

Iparűzési adó éves összege

Kérdés:

Egy szakcikkben a szerző leírja a hipa évközi és év végi könyvelési tételeit, és megállapítja, ha helyes volt a könyvelésünk, akkor a 469-es főkönyvi számla egyenlege záráskor épp azt az összeget fogja mutatni, amit következő év május 31-éig még be kell fizetnünk az önkormányzat számára, vagy ami június 1-jétől visszaigényelhető többletként keletkezik náluk. Ennek értelmezésében (így a 469-es főkönyv éves hipa-köt. felkönyvelése előtti egyenleg kiderítésében) kérnék segítséget. Mi tartozik bele a május 31-ig fizetendőbe? A 03. 16-i kötelezettség és amit az önkormányzat 05. 31-ével még + vagy – előjellel felkönyvel az adófolyószámlára? Az önkormányzati adószámla kivonatán található két fontos sor:
1. Értesítés kézhezvételekor fizetendő = az az összeg, ami még az adott évben be kell fizetni (ez a tárgyév 03. 16-i köt., ą 05. 31-i önkormányzati rendezés + 09. 15-i köt. akkor, ha még nem volt az adott évben befizetés), valamint 2/a tárgyévet követő év 202X. 03. 16-ig pótlékmentesen fizetendő összeg sora!
A 2 sorból valamelyik összeg (vagy együttes összegük?!) megegyezik esetleg a 469-en elvárható (és milyen előjelű) éves hipa előírása előtti egyenleggel? A hipa és a tao főkönyvi egyeztetése sok embernek okoz fejtörést!

Részlet a válaszából: […] adóösszeg és a 2022. március 15-én esedékes előleg különbözeteként), akkor a 2022. évi adóelőleg összege 150 egység (ez megegyezik a 2021. évi bevallott adó összegével). Ha ezen vállalkozó a 2022. adóévre a 2023. évben (május 31-ig) bevall (megállapít) 220 egység iparűzési adót, akkor a többlet-adókötelezettség, amit 2023. május 31-ig pénzügyileg is rendezni kell: 70 egység [220 egység 2022-re bevallott adó–150 egység 2022-re bevallott adóelőleg]. A példából is látható, hogy az adóévben esedékes adóelőleg összege (a keresztféléves adóelőleg-fizetés miatt) együttesen az előző adóévi (adóévben bevallott) adó összegével kell megegyezzen. A főkönyvi könyvelés keretében az iparűzésiadó-elszámolási számla Követel oldalára kell könyvelni a bevallott adóelőleg, valamint a még elszámolandó (többlet)iparűzési adó összegét. Ugyanezen főkönyvi számla Tartozik oldalára a pénzügyileg rendezett (önkormányzati adóhatósághoz átutalt) összeget, továbbá – ha van ilyen – az adókötelezettség csökkentése összegét kell könyvelni. Ezzel párhuzamosan az adóhatóság által vezetett adószámla kötelezettség oldalán szerepel a bevallott iparűzésiadó-előleg, valamint az adóévről szóló bevallásban szereplő többletadó (még elszámolandó adó) összege (valamint negatív előjellel a kötelezettségcsökkenés), a befizetés oldalon pedig a beérkezett (átutalt) adóbevétel. Mindenesetre akár a főkönyvi könyvelést tekintjük, akár az adófolyószámlát (amit az adóhatóság vezet), sem egyikből, sem másikból nem következik önmagában, hogy mennyi a befizetendő vagy visszatérítendő adó. Épp fordított a folyamat. Az adózónak kell kiszámítani (megállapítani) az adóévet követő év május 31-ig, hogy mennyi az adóévi adója (ezt be kell vallania), majd pedig, hogy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
…
7