Szoftver felhasználói jogának értékesítése

Kérdés: Belföldi székhelyű gazdasági társaság üzletviteli tevékenysége szerzői jogvédelemben részesülő szoftvertermék fejlesztése. A létrehozott szoftvert a társaság számviteli nyilvántartásában a szellemi termékek között tartja nyilván. A szoftvert létrehozó társaság (A társaság) a szellemi termékként nyilvántartott szoftver felhasználási jogát, felhasználási szerződés alapján, 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31-e közötti időtartamra egy másik belföldi gazdasági társaságnak (B társaság) értékesíti. Az A társaság által számlázott felhasználói jog értéke magában foglalja a 12 hónapos időszakra járó felhasználói díj értékét, amely 2022. évben pénzügyileg be is folyik az A társasághoz. Az időarányosan a 2023. évet illető, de 2022-ben befolyt felhasználói díjat el kell-e határolni a T 91 – K 48 könyvelési tétellel? A felhasználói jogot megvásárló gazdasági társaság (B társaság) a 2022/2023. évre vonatkozó felhasználói jogot 2022-ben változatlan formában, szintén az említett 12 hónapos időtartamra egy harmadik társaságnak (C társaság) értékesíti, amely végső felhasználónak minősül. Elszámolható-e a B társaságnál a felhasználói jog beszerzése és annak változatlan formában történő továbbszámlázása közvetített szolgáltatásként, ha a megrendelővel kötött felhasználói jog átruházására vonatkozó írásos szerződésben a közvetítés lehetősége és a számlában a közvetítés ténye egyértelműen megállapítható?
Részlet a válaszából: […] szoftverterméket). Ezt a kérdés is alátámasztja azzal, hogy a felhasználói jog értéke 12 hónapos időszakra jutó felhasználó díj. Az adásvételi szerződés jellemzője, hogy a tulajdonjog is átszáll. Itt pedig a tulajdonjogról nem esik szó. A felhasználói jog átengedéséért fizetett összeg nem tekinthető jogdíjnak sem.Az A társaságnál a felhasználói jog címén számlázott összeget árbevételként kell elszámolni: T 311 – K 91-92, 467. Tekintettel arra, hogy a számlázott érték 2022. szeptember 1-től 2023. augusztus 31-ig terjedő időszakra terjed ki, a könyvelt árbevételből a nyolc hónapra jutó részt időbelileg el kell határolni (T 91-92 – K 4811). Az összemérés számviteli alapelv nem ad arra lehetőséget, hogy a 2023. évet megillető bevétel a 2022. évi bevételek között maradjon. Ezért kell időbelileg elhatárolni.A fentiek alapján egyértelmű, hogy B társaság sem felhasználói jogot értékesít. B társaság a felhasználói jog címén az A társaság által számlázott szolgáltatást az igénybe vett szolgáltatások költségeként kell, hogy könyvelje, és természetesen a 8 hónapra jutó részt időbelileg a B társaságnak is el kell határolnia (T 522, 466 – K 454 és T 3923 – K 522.Megjegyzés: az A társaságnál is, a B társaságnál is az időbeli elhatárolás független attól, hogy B társaság a számlázott teljes összeget már 2022-ben átutalta.A C társaság bekapcsolása az elszámolás követelményrendszerén nem változtat, csak bonyolítja azt.A fentiekből következik, hogy B társaságnál sincs felhasználóijog-beszerzés. B társaságnál igénybe vett szolgáltatás van, amelynek C társaság felé történő továbbszámlázása kezelhető közvetített szolgáltatásként, ha[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.
Kapcsolódó címke:

Társasházépítés költségei

Kérdés: Hogyan könyveljem a társasház építési költségeit? A kft. rendelkezik építési telekkel, amelyre társasházat kíván építeni kulcsrakészen, generálkivitelezővel. A kft. megvásárolta a terveket, megbízási szerződés alapján műszaki ellenőr végzi az építkezés terv szerinti teljesítését. Az építkezéshez a villamos energiát a kft. biztosítja. A szükséges közműhálózatokat megvásárolta. Az építési költségek finanszírozása a saját erőn túl banki hitelből és tagi kölcsönökből valósul meg, jelentős mértékű a kamatköltség. A projekt nem valósul meg egy év alatt. A generálkivitelező megállapodás alapján a készültségi foknak megfelelően részszámlákat állít ki. A kft. szemszögéből a társasház áru vagy saját termelésű készlet? Hogyan kell könyvelni a generálkivitelező számláit, a tervdokumentációt, a közműfejlesztést, a villamos energiát, a műszaki ellenőrzést, a hitelkamatokat? A lakásértékesítések az adásvételi szerződések alapján megkezdődtek. A vevők befizetéseit előlegként tartjuk nyilván.
Részlet a válaszából: […] építési telekkel. Ha ez igaz, akkor ennek a bekerülési értékét az ingatlanok között mutatja ki. A lakások értékesítéséhez hozzákapcsolódik a telek arányos értékesítése is (természetesen, ha a vevők a lakásokba beköltözhetnek, ha az építkezés befejeződött), ezért az építési telek bekerülési értékét – az építkezés megkezdésekor – át kell vezetni az áruk közé.Az áruk között kell nyilvántartásba venni a különböző jogcímeken fizetett közműfejlesztési hozzájárulásokat is, mindaddig ott kimutatni, amíg a lakások értékesítésre nem kerülnek.A lakóépület építésével kapcsolatos tervek bekerülési értékét, a műszaki ellenőrzés költségeit elsődlegesen az igénybe vett szolgáltatások költségei között kell könyvelni, és a lakások értékesítéséig – mint befejezetlen termelést – saját termelésű készletként kell kimutatni.A lakóépület építési költségei között kell kimutatni a kft. által biztosított szükséges villamos energia kft. felé számlázott összegének arányos részét. Elsődlegesen anyagköltség, része a befejezetlen termelésnek.A bankihitel-szerződések, a tagikölcsön-szerződések alapján ténylegesen fizetett, illetve fizetendő kamatok – mint igénybe vett szolgáltatások ellenértéke is – része a lakóépület építési költségeinek, befejezetlen termelésként.A generálkivitelező által számlázott összegek is – mint igénybe vett szolgáltatás – részei a lakóépület építési költségeinek, a lakások értékesítéséig befejezetlen termelésként kell – a fentebb felsoroltakkal[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 23.
Kapcsolódó címke:

Magánszálláshely-szolgáltatás adózása

Kérdés: Alanyi mentes egyéni vállalkozó (bérelt, illetve saját) lakóingatlanát magánszálláshelyként hasznosítja. A turizmusfejlesztési hozzájárulás kérdésében nincsen egyetértés, hogy kell-e bevallani, illetve megfizetni. Az ügyfél véleménye szerint mivel ő nem "kereskedelmi" szálláshely, hanem magánszállás, ezért nem kell. Véleményünk szerint viszont mivel szálláshely-szolgáltatás (a magánszállás csak típusbesorolás), ezért az áfatörvény szerint 5%-os áfás (lenne), és így turizmusfejlesztési hozzájárulásra kötelezett.
Részlet a válaszából: […] nevesíti a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatást.A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatást online foglalási rendszeren keresztül nyújtó adóalanyok adózására vonatkozó legfontosabb tudnivalókról kiadott 2016/33. Adózási kérdés értelmezi a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás fogalmát is az Áfa-tv. vonatkozásában. E szerint kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak az általános forgalmi adózás szempontjából nem az ágazati jogszabályokban ilyenként meghatározott, illetve a Központi Statisztikai Hivatal által ilyen SZJ-szám alá besorolt szolgáltatásokat kell tekinteni, hanem a szolgáltatás jellegadó-tartalma alapján kell a minősítést elvégezni. Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásról beszélünk minden olyan esetben, amikor az adóalany idegenforgalmi körben biztosít szállást a vendégének, azaz, ha olyan szálláshely-szolgáltatásról van szó, amely alapvetően turisztikai jellegű. Fentiek alapján a magánszálláshely is kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak tekintendő az Áfa-tv. tekintetében, amennyiben annak tartalma az, hogy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 9.
Kapcsolódó címke:

Kiválás során a vagyon változása

Kérdés:

"A" társaságban lévő termelőeszközöket (gépek, ingatlanok, járművek) a magánszemély tulajdonosok kiválás útján kiviszik egy már működő, szintén általuk tulajdonolt "B" társaságba. Jelenleg "A" társaság bérleti szerződés keretében adja bérbe "B" társaságnak az eszközöket. A cél, hogy az eszközök a termelést végző "B" társaságba kerüljenek, majd ezek után kívánják a magánszemélyek értékesíteni "B" társaságban lévő üzletrészüket harmadik fél számára. Az átalakulás során nem élnek a piaci értékelés lehetőségével, az eszközök könyv szerinti értéken kerülnek átadásra.
1. A kiválás során a felek szabadon állapodhatnak-e meg a kivitt eszközök, a saját tőke, kötelezettség elemek összegéről, arányáról? Vagyis 1000 egység eszközhöz kivisznek 100 egység kötelezettséget (az eszközökhöz közvetlenül hozzárendelhető), és a különbözetként maradt 900 egységet viszik ki az eredménytartalékból? Esetleg a kivitt eszközök eszközökön belüli arányát köteles alkalmazni a kötelezettség és a saját tőke esetében is?
2. Kiválás során kell-e jelezni a jegyzett tőke csökkenését az "A" kft.-nél, mint részesedés kivonását, amely a rendezés oszlopban az eredménytartalékból vissza lesz pótolva? Vagyis ez esetben a 900 egység eredménytartalék helyett 30 egység jegyzett tőke és 870 egység eredménytartalék-csökkenés kerülne a különbözetek oszlopba, majd a rendezés során a jegyzett tőke nőne 30 egységgel az eredménytartalék terhére, így végül a folyamatosan tovább működő "A" kft.-ben az eredeti jegyzett tőke nem változna meg, és az eredménytartalék 870-nel csökkenne. Ez a megoldás más eredményre vezetne, mint az 1. ponti levezetés.
3. Az átalakulás során a gépjárműveket kivéve kell-e illetéket fizetni?
4. A magánszemély üzletrész-értékesítésének azon része, amelyet az átalakulás során szereztek, hogyan számítódik a beszerzési ár és a helyes árfolyamnyereség megállapítása érdekében?

Részlet a válaszából: […] rendelkezésre álló helyének legalább 50 százalékát kitenné. Ezt a többi Olvasó, választ váró nem tekintené helyénvalónak. Kérdésekre válaszolunk, de részletes tanulmányt még külön kérésre sem készítünk, ez esetben sem. Néhány megszívlelendő gondolat a kérdésben foglaltakhoz kapcsolódóan: A kérdésben leírtak esetében a kiválással létrejövő beolvadás szabályait kell alkalmazni. Az "A" társaságból kiválással létrejön egy társaság, amelybe bevitt eszközökön kívül meg kell határozni ennek a társaságnak a Ptk. szerinti jegyzett tőkéjét, a jegyzett tőkén belül a tulajdoni hányadokat. A saját tőke nagysága meghatározásánál indokolt figyelembe venni az "A" társaság kötelezettségekkel csökkentett összeseszköz-értékéhez viszonyítottan a kiválással létrejött társaságba bevitt – kötelezettségekkel csökkentett – eszközök arányát, továbbá azt, hogy a kiválással csökken az "A" társaság tulajdonosainak a saját tulajdoni hányada és jegyzett tőkéje is. Az eredménytartalék pedig csak arányosan. A tulajdonosoknak a kiválással létrejött társaságban szerzett részesedésének bekerülési értéke a kiválással létrejött társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőkének a tulajdoni hányada szerinti összege lesz. A kiválással létrejött társaságnak a számviteli törvény szerinti dokumentálását követően – de a kiválás időpontjával –[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 9.
Kapcsolódó címkék:  

Egyenlegközlőben szereplő követelések-kötelezettségek dátuma

Kérdés: Társaságunk 2022. 12. 31-re vonatkozó egyenlegközlő leveleket kíván kiküldeni a partnereinknek a fordulónapi vevőkövetelés/szállítói tartozás összegéről. A számviteli törvényből nem derül ki egyértelműen, hogy az egyenlegközlőben felsorolt bizonylatok milyen dátumra vonatkoznak. A rendszerünkben szerepel egy könyvelési dátum, ami arra szolgál, hogy a bevételt, szállítói oldalon a költséget melyik időszakra számoljuk el. Továbbá szerepel még a bizonylati dátum és az áfa teljesítési dátuma. Az egyenlegközlőben felsorolt bizonylatokat ezek közül melyik dátumra vonatkozóan készítsük el? Jelenleg a könyvelési dátumra vonatkozóan készítjük el a listát.
Részlet a válaszából: […] helyességét, leltárba kerülését egyeztetéssel visszaigazolja, hogy az adott követelés, illetve az adott kötelezettség a partner könyveiben is – a megfelelő mérlegoldalon – az egyenlegközlőben rögzített, december 31-i mérlegfordulónapon fennálló összeg.Az egyenlegközlőben olyan adatokat kell követelésenként, illetve kötelezettségként megadni, amit a partner is ismer, aminek a partner könyveiben is szerepelnie kell, amely adatok egyezőségét kérik visszaigazolni. (A partnernek semmi köze nincs ahhoz, hogy az egyenlegközlőt kiállító mikor könyvel, vagy rendezte-e az áfát vagy sem stb.)Az egyenlegközlő indokolt, hogy tartalmazza követelésenként, kötelezettségenként:– a partner nevét és egyéb adatait;– a mérlegfordulónapi egyenleget, a számlázott, az elfogadott összegben;– a fizetési határidőt (utalást arra, hogy már lejárt);– az egyenleget igazoló számla adatait (az esetleg megfizetett részleteket);– a visszaigazolás javasolt[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 9.
Kapcsolódó címke:

Bérbe adott ingatlan felújítási költségeinek megtérítése

Kérdés: Irodaház bérlője felújítja a bérbe vett ingatlant. A bérbeadóval megegyezik, hogy a bérbeadó bérbeadói hozzájárulás címen a felújítás-átalakítás egy részét megtéríti számára. Ezt a számlát – mint bérbeadó – hová kell könyvelnem?
Részlet a válaszából: […] valójában a bérbeadó támogatása a bérbevevő által elvégzett – feltételezhetően a számviteli előírásoknak megfelelő – felújítás költségeinek a fedezetére, amelyet a bérbeadónál fejlesztési célra véglegesen átadott pénzeszközként kell az egyéb ráfordítások között kimutatni (nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordítás, a társasági adónál az adózás előtti eredményt növelő tétel lehet).Feltételezhetően a bérbevevő bérleti díjat fizet. Külön szerződésben, de a bérleti szerződéshez kapcsolódóan, a bérbeadó és a bérlő megállapodhat arról, hogy a felújítással[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.
Kapcsolódó címkék:  

Eurós könyvvezetés, forintszámlák

Kérdés: 2023. január 1-jétől eurós könyvvezetésre tértünk át. Szeretnék segítséget kérni a forintban felmerült számlák költségként való elszámolásához tartozó árfolyam meghatározásában, amikor nem egy konkrét teljesítési időpont/árfolyam van. Pl. folyamatos teljesítésű ügyletek, vagy időszak előtt számlázott szolgáltatások. Ezeket a forintszámlákat árfolyamok tekintetében ugyanúgy kell kezelni, mint korábban az euróban felmerült költségeket?
Részlet a válaszából: […] időszak első vagy utolsó napját tekintik a teljesítés időpontjának. Ha a teljesítési időszak az üzleti év mérlegfordulónapját is magában foglalja, a szolgáltatás számlázott díjának a következő, illetve előző üzleti évre jutó hányadát időbelileg el kell határolni.A folyamatos szolgáltatás könyvelésének fentiek szerinti időpontjában meglévő, választott hitelintézeti árfolyam reciprok értékével (ha nincs forint/euró árfolyam) kell a forintszámlát euróra átszámítani. (A már euróban könyvelt költség időbeli elhatárolásánál árfolyamváltozás nincsen.)Az áfa bevallásával kapcsolatosan az Áfa-tv. általános szabályait kell alkalmazni, függetlenül a könyvelés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 23.
Kapcsolódó címke:

Decemberi teljesítésű januári áramdíjszámla

Kérdés: Az áramszolgáltató 2023. január hóra előre számláz áramdíjat részszámla címen. A számla kelte 2022. december 10., a teljesítés is és a fizetési határidő is 2022. december 20. A számla határidőre ki lett egyenlítve. A szállítói kiegyenlítést 2022. évre a 36-ra könyvelem, és a számlát 2023. évre, mivel ez nem időbeli elhatárolás?
Részlet a válaszából: […] Kérdés lehet az, hogy az időszakosan elszámolásra kerülő szolgáltatásnyújtásnál mi a teljesítés időpontja.Az áramszolgáltatóval kötött szerződésben mindenképpen rögzíteni kell, hogy az időszakonként (például havonta) elszámolásra kerülő áramdíj esetében milyen időpontot tekintenek az adott hónapi szolgáltatásnyújtás kezdő-, illetve befejező napjának. Ez az elszámolási időszak (a kezdő- és befejező napja) bizonyára feltüntetésre került a kérdés szerinti januári számlán is. (Ha nincs feltüntetve, akkor az áramszolgáltató megsértette a számviteli törvény előírásait.)A januári áramdíjrészszámlán az elszámolási időszak – feltételezhetően – kezdő időpontja december, befejező időpontja január. (Ha mindkét időpont januári, akkor az a számla többszörösen szabálytalan.)Tekintettel arra, hogy alapvető követelmény, a szolgáltatásnyújtást is a teljesítés időszakára kell elszámolni. A vállalati számlarendben kell rögzíteni, hogy a szolgáltatásnyújtás igénybevétele esetén a számla szerinti ellenértéket a szolgáltatásnyújtás kezdőnapjával vagy befejező napjával könyvelik teljes összegében (az áfát is, függetlenül attól, hogy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.
Kapcsolódó címke:

Devizás beruházási számla árfolyam-különbözete

Kérdés:

Társaságunk 2022. évben tárgyieszköz-beszerzést hajtott végre. A beruházási szállítót saját devizaszámlán rendelkezésre álló devizával egyenlítette ki 2022. 10. 18-án. Az eszköz 2022. évi aktiválásakor (2022. 11. 07.) az alábbi kérdések merültek fel:
– A beruházási szállítói számlán mutatkozó árfolyam-különbözettel kell a beruházás bekerülési (aktiválási) értékét módosítani?
– Vagy az aktiválás napján kell megvizsgálni, hogy az aktiválás napján milyen árfolyam-különbözet keletkezik a beszerzéskori számlaérték és az aktiválás napján érvényes árfolyammal számított számlaérték között, és ezzel a különbözettel kellene a beruházás bekerülési értékét módosítani?

Részlet a válaszából: […] hogy jelentkezzen árfolyam-különbözet, a szállító teljesítése napján meglévő devizaárfolyam és a rendelkezésre álló (a kiegyenlítésre felhasznált) deviza árfolyama közötti eltérés különbözetének összegében. A kiegyenlítéskor keletkezett árfolyam-különbözettel a beruházás bekerülési értékét kellett módosítani (akár árfolyamnyereség, akár árfolyamveszteség a különbözet). A beruházási szállító számlája kiegyenlítése után már nincs beruházási szállítói tartozás, ezért nincs mit kiegyenlíteni, és így árfolyam-különbözetet sem lehet elszámolni. Az aktiválás a rendeltetésszerű használatbavételhez kapcsolódik, a deviza ellenében beszerzett és forintban már rögzített tárgyi eszköz értéke az aktiválás során nem változhat a beszerzéshez használt deviza árfolyamváltozása miatt, erre a számviteli törvény nem ad lehetőséget. A kérdésben leírtak alapján az aktiválás időpontja előtt kiegyenlített[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.
Kapcsolódó címkék:  

Önkormányzat facsemetéket ad polgárainak

Kérdés: Önkormányzatunk tervezi, hogy a település polgárainak ingyen facsemetéket ad. Ezt csekély értékű ajándékként kell kezelni a könyvelésben, vagy reprezentációs kiadásként is elszámolható? Milyen nyilvántartást kell vezetni az átadásról?
Részlet a válaszából: […] értékben. A 2023. évi minimálbér alapján évente legfeljebb 23 200 Ft értékben lehet csekély értékű ajándékot adni. Az önkormányzatnak a facsemete piaci értékének (beszerzési árának) 1,18-szorosa után kell 15 százalék személyi jövedelemadót és 13 százalék szociális hozzájárulási adót fizetnie.Az ilyen juttatás reprezentációs kiadásként (üzleti ajándékként) nem kezelhető. Az Szja-tv. 3. § 26. pontjában lévő, a reprezentáció fogalmi meghatározása alapján reprezentációnak a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó egyéb szolgáltatás minősül.Megjegyezzük ugyanakkor, hogy az Szja-tv. tartalmaz adómentességi szabályt az önkormányzat által szervezett esemény alkalmával adott ajándék adómentességére. Az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.35. pontja alapján adómentes: "a helyi önkormányzat által a lakosság, a közösség széles körét érintő (nem zárt körű), azonos részvételi feltételekkel szervezett kulturális, hagyomány­őrző, sport-, szabadidős és más hasonló közösségi rendezvényen helyben nyújtott szolgáltatás, helyi fogyasztásra juttatott étel, ital, valamint – legfeljebb a rendezvény összes költségének[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 9.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
…
10