Eurós könyvvezetés, forintszámlák

Kérdés: 2023. január 1-jétől eurós könyvvezetésre tértünk át. Szeretnék segítséget kérni a forintban felmerült számlák költségként való elszámolásához tartozó árfolyam meghatározásában, amikor nem egy konkrét teljesítési időpont/árfolyam van. Pl. folyamatos teljesítésű ügyletek, vagy időszak előtt számlázott szolgáltatások. Ezeket a forintszámlákat árfolyamok tekintetében ugyanúgy kell kezelni, mint korábban az euróban felmerült költségeket?
Részlet a válaszából: […] időszak első vagy utolsó napját tekintik a teljesítés időpontjának. Ha a teljesítési időszak az üzleti év mérlegfordulónapját is magában foglalja, a szolgáltatás számlázott díjának a következő, illetve előző üzleti évre jutó hányadát időbelileg el kell határolni.A folyamatos szolgáltatás könyvelésének fentiek szerinti időpontjában meglévő, választott hitelintézeti árfolyam reciprok értékével (ha nincs forint/euró árfolyam) kell a forintszámlát euróra átszámítani. (A már euróban könyvelt költség időbeli elhatárolásánál árfolyamváltozás nincsen.)Az áfa bevallásával kapcsolatosan az Áfa-tv. általános szabályait kell alkalmazni, függetlenül a könyvelés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 23.
Kapcsolódó címke:

Önkormányzat facsemetéket ad polgárainak

Kérdés: Önkormányzatunk tervezi, hogy a település polgárainak ingyen facsemetéket ad. Ezt csekély értékű ajándékként kell kezelni a könyvelésben, vagy reprezentációs kiadásként is elszámolható? Milyen nyilvántartást kell vezetni az átadásról?
Részlet a válaszából: […] értékben. A 2023. évi minimálbér alapján évente legfeljebb 23 200 Ft értékben lehet csekély értékű ajándékot adni. Az önkormányzatnak a facsemete piaci értékének (beszerzési árának) 1,18-szorosa után kell 15 százalék személyi jövedelemadót és 13 százalék szociális hozzájárulási adót fizetnie.Az ilyen juttatás reprezentációs kiadásként (üzleti ajándékként) nem kezelhető. Az Szja-tv. 3. § 26. pontjában lévő, a reprezentáció fogalmi meghatározása alapján reprezentációnak a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó egyéb szolgáltatás minősül.Megjegyezzük ugyanakkor, hogy az Szja-tv. tartalmaz adómentességi szabályt az önkormányzat által szervezett esemény alkalmával adott ajándék adómentességére. Az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.35. pontja alapján adómentes: "a helyi önkormányzat által a lakosság, a közösség széles körét érintő (nem zárt körű), azonos részvételi feltételekkel szervezett kulturális, hagyomány­őrző, sport-, szabadidős és más hasonló közösségi rendezvényen helyben nyújtott szolgáltatás, helyi fogyasztásra juttatott étel, ital, valamint – legfeljebb a rendezvény összes költségének[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 9.
Kapcsolódó címkék:  

Szerb állampolgár jövedelmet nem, de osztalékot felvesz

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft. egyik tulajdonosa és ügyvezetője szerb állampolgár. Jövedelmet nem vesz fel a kft.-ből, tajszáma nincsen. Szerepeltetni kell a 08-as bevallásban? Amennyiben osztalékot vesz fel, hogyan kell adózni és a 08-as bevallásban szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] Azon személy esetében, aki egyidejűleg mindkét Szerződő Fél felségterületén munkaviszonyban áll vagy önálló tevékenységet végez, kizárólag azon Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni, amely felségterületén a lakóhelye van.– Azon személy esetében, aki egyik Szerződő Fél felségterületén munkaviszonyban áll, és a másik Szerződő Fél felségterületén önálló tevékenységet végez, kizárólag azon Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni, amely felségterületén munkaviszonyban áll.Az SRB/HUN 101 jelű nyomtatvány igazolja, hogy a munkavállaló a Szerb Köztársaság területén folytatott tevékenysége (munkaviszonya) alapján Szerbiában biztosított, így a szerb szabályokat kell alkalmazni esetében. Az igazolást szerbiai hatóság állítja ki, és ez alapján lehet igazolni, hogy Magyarországon nem áll fenn a biztosítási jogviszony, és így 08-as bevallási kötelezettség.Ha a kft. szerb ügyvezetője díjazásban részesülne, úgy az nem önálló munkából származó jövedelemnek minősül, és a magyar szja-törvény szerint Magyarországon adózik. Ez abban az esetben igaz, ha a magánszemély Magyarországon minősül belföldi illetőségűnek, azaz Magyarországon él. Belföldi illetőség és jövedelem hiányában szja-fizetési kötelezettség és így a 08-as bevallási kötelezettség sem merül fel.Az osztalék magyarországi adóztatásához meg kell vizsgálni a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, amely jelenleg még Szerbia vonatkozásban a Magyar Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság között kötött Egyezmény. [A 2003. évi XXV. törvény hirdette ki a Magyar Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten, 2001. június 20-án aláírt Egyezményt.] Az egyezmény 10. cikke szerint:"1. Az osztalék, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű társaság a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személynek fizet, megadóztatható ebben a másik Államban.2. Mindazonáltal ez az osztalék abban a Szerződő Államban is, amelyben az osztalékot fizető[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.
Kapcsolódó címkék:  

Energiahatékonysági kvóta megállapítása, értékesítése

Kérdés: Adott egy fuvarozással foglalkozó cég. Megkereste őket egy olyan közvetítő, akinek van jogosultsága kvótát értékesíteni. Felajánlották, hogy a cég részére megállapítják az újonnan beszerzett (teher)gépkocsik által elért megtakarítást, ezt a megállapított kvótát megvásárolják, és továbbértékesítik (mi így értelmezzük, de lehetséges, hogy nekünk kell továbbértékesíteni és jutalékot fizetni a cégnek). A megállapított kvótát a piaci ár 10%-án vásárolják meg. Az értékesítés feltehetően egyéb bevétel lesz, nem áfa hatálya alá tartozó ügyletként. Szükséges-e ezzel szemben a feltárt (?) megtakarítást készletre venni, az immateriális javak közé besorolni, majd értékesítéskor egyéb ráfordításként kivezetni? Ha nyilvántartásba kell venni, akkor milyen értéken? Feltételezzük, nem piaci értéken, hanem azon, amin majd értékesítik. A kérdés energiahatékonysági kvótához kapcsolódik.
Részlet a válaszából: […] beszerzéséhez kapcsolódik a megtakarítás, akkor az beruházáshoz kapcsolódó adókedvezmény lehet, és nem kvóta, amit nem lehet értékesíteni. Ha a tehergépkocsikat értékesítési célból szerezték be, akkor az a beszerzés készlet és nem beruházás. A vevőnek a tehergépkocsi értékesítésekor "el lehet adni az energiahatékonyságot is".Az energiahatékonysági kvóta tartalmának jogszabályi megfogalmazása hiányában a kérdésben megfogalmazottakra a következő válasz adható:A közvetítő által megvásárolt kvótát – mint készletértékesítést – az áfa felszámításával számlázni kell, az áfa nélküli ellenértéket pedig az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni. Mivel a kvótának bekerülési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.
Kapcsolódó címke:

Jóváhagyott osztalék elengedése – kiva

Kérdés: Egy kivás társaság osztalék kifizetéséről döntött a 2020-as év folyamán a kivás eredménye terhére, és meg is fizette a jóváhagyott osztalékot terhelő kiva összegét. Azonban üzleti lehetőségei beszűkültek, azóta sem volt és a jövőben sem lesz lehetősége az osztalékot kifizetni. Felmerült az osztalék elengedésének lehetősége. Azonban a kivatörvényben nem lelhető fel erre vonatkozó rendelkezés, a csökkentő tételek között nem szerepel az elengedett osztalék. Lehetséges, hogy az osztalék elengedése esetén a már megfizetett kiva összege elvész, azt nem tudja semmilyen formában visszakapni a társaság?
Részlet a válaszából: […] eredménytartalék-növekedésként kell elszámolni. Arra azonban nincs rendelkezés, hogy az így megnövelt eredménytartalékból a Katv. hatálya alatt jóváhagyott osztalék ne lenne ismételten kivaalapot növelő tétel. Egyetlen esetben vehető figyelembe, hogy az eredménytartalékba visszakerült osztalék után a vállalkozás kivát fizetett: amikor visszatér a Tao-tv. hatálya alá, akkor[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldi utas áfa-visszaigénylése

Kérdés:

Harmadik országbeli magánszemélynek értékesítettünk terméket. Az ügyletről áfás számlát állítottunk ki, de az ügyfél kérésére kiállítottuk a "külföldi utas áfa-visszaigénylő lapját". Nemrég ez a nyomtatvány lepecsételve visszaérkezett hozzánk, az ügyfélnek a számla áfatartalmát készpénzben visszafizettük. Az ügylet könyvelésében kérek segítséget, elsősorban áfa szempontjából. Az eredeti számlából az áfát fizetendő adóban könyveltük, bevallottuk, még a teljesítés szerinti hónap áfabevallásában. Most viszont, hogy az áfát visszaadtuk, az összeg rajta van az ügyfél folyószámláján, mint túlfizetés, de ezt tudomásom szerint az áfabevallás 30. sorában kellene szerepeltetnünk. Ezt direktben a 461. előzetesen felszámított áfára kell átvezetni? Szeretném kérni az ügylet kontírozását az eredeti számla kiállításától kezdve az ügyfélnek való áfa-visszafizetésig.

Részlet a válaszából: […] végzi, feltétele, hogy a termék Közösség területéről való elhagyásának tényét a terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság ... igazolja. Az Áfa-tv. 153/B. §-a alapján abban az esetben, ha az adóalany által korábban fizetendő adóként megállapított és bevallott adó csökken, az adóalany a különbözetet – ha a fizetendő adót érinti, a 153/A. § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adót csökkentő tételként – legkorábban abban az adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni, amelyben ... a termék Közösség területéről történő kiléptetésének hatóság általi igazolása az adóalany rendelkezésére áll. A jogszabályi előírások figyelembevétele mellett helyesen jártak el, amikor az eredeti számla szerinti fizetendő áfát bevallották, könyvelték: T 311 (381) – K 91-92, 467. Nem jártak el helyesen viszont akkor, amikor az áfát a vevőnek[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 9.

Használt ingatlannak minősülő épített ingatlan áfája

Kérdés: A vállalkozás tevékenysége ingatlan-bérbeadás (adókötelessé tételt nem választott), és újingatlan-értékesítése adóköteles (Áfa-tv. 86. §-a szerint). Az új ingatlan építése során az anyag és a szolgáltatás áfaösszegét levonták, továbbértékesítési cél miatt. A használatbavételi engedélytől számított 2 év eltelt, az értékesítés nem történt meg. Az Áfa-tv. értelmében az új ingatlan használt ingatlannak minősül. A vállalkozás nem élt a használt ingatlan értékesítése esetében az adókötelessé tétel választásával. Adómentesen értékesíti az ingatlant 2 év után? A levont áfa összegét ki kell igazítani? A figyelési időszakot (240 hónap) csak tárgyi eszközökre kell alkalmazni, vagy továbbértékesítési céllal épített ingatlan esetében is? A rendeltetésszerű használatbavétel lehet a használatbavételi engedély időpontja?
Részlet a válaszából: […] kivételként az szerepel, hogy az első rendeltetésszerű használatbavétel nem történt meg, vagy megtörtént, de a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el 2 év.Az első rendeltetésszerű használatbavételre vonatkozó értelmező rendelkezést ugyan az Áfa-tv. nem tartalmaz, de nyilvánvaló, hogy ez alatt nem a használatbavételi engedély meglétét kell érteni. Rendeltetésszerű használatbavételnek csak az minősülhet épület esetében, ha abba be is költöztek, és így a beköltözöttek az épületet rendeltetésének megfelelően ténylegesen is használják. A számviteli előírások szerint a cég által épített ingatlan (épület) a megépítéstől a rendeltetésszerű használatbavételig készlet, és csak a tényleges használatbavételkor lesz tárgyi eszközök között épület.A továbbértékesítési céllal épített épület (ingatlan) mindaddig készlet, amíg azt nem értékesítik, vagy saját célra nem hasznosítják, nem minősítik át beruházássá, függetlenül attól, hogy megvan a használatbavételi engedély vagy nincs. Így a még rendeltetésszerűen használatba nem vett, a társaság által[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.
Kapcsolódó címke:

Cégautóadó alóli mentesség

Kérdés: Autókereskedő kft. – amely személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozónak minősül – megvásárolja az új személygépkocsit az importőrtől, forgalomba helyezi, megfizeti a kötelező gépjárműadót, majd 60 nap után kivonja a forgalomból, és a Közösségen belül "nullkilométeresen" értékesíti. Ez alatt a 60 nap alatt az autó az autókereskedő telephelyén áll, ezt a 60 napot adminisztrációs előírások miatt kell megvárni, az autókereskedő kft. már a vásárlás pillanatában tudja, hogy exportra fogja eladni az autót állandó partnereinek. A forgalomba helyezés az importőri előírások betartása miatt kötelező. Meg kell-e fizetni a cégautóadót ezekre az autókra?
Részlet a válaszából: […] kötelezettség keletkezésének időpontját rögzíti. Ezen előírások alapján egyértelműen fennáll a cégautóadó-fizetési kötelezettség.A hivatkozott törvénynek azonban van egy 17/D. §-a is, amely az adómentességről rendelkezik. Ezen paragrafus c) pontja szerint: mentes az adó alól az a személygépkocsi, amelyet a személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó személy vagy szervezet kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be. Tehát a kérdés szerinti esetben a cégautóadót nem kell megfizetni. (A gépjárműadót[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.
Kapcsolódó címke:

Vevő kijelöléséért fizetett összeg illetéke

Kérdés:

Eladó és vevő egy ingatlanra ügyvéd által ellenjegyzett ingatlan-adásvételi előszerződést kötött. Ebben az előszerződésben a szokásos és szükséges rendelkezések mellett egy önálló pontban a következő rendelkezést is rögzítették: "Felek rögzítik, hogy vevő jogosult az adásvételi szerződés megkötésére maga helyett 3. személyt jelölni, mely szerződésszerű teljesítésnek minősül." Ennek megfelelően a vevő az adásvételi szerződés megkötésére maga helyett 3. személyt (egy Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságot) jelölt meg. Eladó és a 3. személy megkötötte az adásvételi szerződést, az ügylet teljesült, a 3. személy az eladó részére az előszerződésben, majd a szerződésben azonos összegben rögzített vételárat megfizette. A pontosság kedvéért a továbbiakban az előszerződés vevője legyen korábbi vevő, a 3. személy legyen tényleges vevő. A korábbi vevő a vevőkijelölési jogát a tényleges vevő javára – különmegállapodásban rögzítetten, pénzben kifejezett ellenérték fejében – gyakorolta. Ezt az ellenértéket a korábbi vevő kiszámlázta a tényleges vevő felé, aki azt meg is fizette a korábbi vevő részére. Tehát a tényleges vevő az ingatlan megszerzése kapcsán az eladó részére megfizette az ingatlan szerződésben rögzített vételárát, és a korábbi vevő részére megfizette a különmegállapodás alapján javára gyakorolt vevőkijelölés ellenértékét. A vevőkijelölésért fizetett ellenérték része lehet-e az Itv. 102. §-ban meghatározott forgalmi értéknek, vagyis kell-e ezen ellenérték után vagyonszerzési illetéket fizetni?

Részlet a válaszából: […] ugyanakkor arról a vagyonszerző nyilatkozhat [Itv. 69. § (2) bekezdés]. Az állami adóhatóság a forgalmi értéket elsősorban az összehasonlító értékadatok alapján állapítja meg, de – összehasonlító értékadatok hiányában – más értékmeghatározó módszert (nettó pótlási költségalapú értékbecslés, hozamszámításon alapuló értékbecslés stb.) is alkalmazhat. Az állami adóhatóság a forgalmi érték megállapítása során a vagyonszerző nyilatkozatát figyelembe veheti, szükség esetén helyszíni szemlét tarthat, külső szakértőt vonhat be, továbbá felhasználhatja az ingatlan energiatanúsítványában foglalt adatokat, továbbá az összehasonlító értékadatok kimunkálása érdekében nyilvántartást vezet [Itv. 69. § (3)–(5) bekezdés]. Mindezen jogszabályhelyek alapján az állami adóhatóság – főszabály szerint – az összehasonlító értékadatok alapján határozza meg a forgalmi értéket (több, hasonló jellemzőkkel bíró, korábban adásvétel tárgyát képező ingatlan forgalmi értéke, az ingatlan tényleges jellemzőinek árazása és mindezek összevetése alapján). Amennyiben értékelhető összehasonlítható tranzakciók nincsenek, vagy azok száma nem elégséges a forgalmi érték megbízható kalkulálásához, akkor az adóhatóság más értékmegállapító módszert is használhat (így a jövőbeni jövedelmek tőkésítése módszerét üzleti ingatlanoknál, építésiköltség-alapú módszert egyedi jellemzőkkel bíró ingatlannál). Az állami adóhatóság tehát a forgalmi értéket nem a felek közötti szerződéses ár és a vevő egyes, ügylettel összefüggő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.
Kapcsolódó címke:

Áttérési különbözettel kapcsolatos teendők

Kérdés:

Egy gazdasági társaság 2017. 01. 01-től bejelentkezett a kiva hatálya alá. 2019. 09. 30-ával a kivaalanyisága a 19. § (5) bekezdés d) pontja alapján, átalakulás miatt megszüntetésre került. Ekkor a társaság – a hatályos jogszabályok alapján – 20 M Ft-nyi áttérési különbözetet mutatott ki, melyből 12 M Ft-nyi összeget 2021. 12. 31-ig felhasznált (tehát még 8 M Ft-nyi "áttérési különbözetet" tart nyilván). A társaság 2022. 01. 01-gyel ismét bejelentkezett a kiva hatálya alá. Mi a teendő? Milyen kötelezettségei vannak a társaságnak a még a korábbi kivás időszak alatt keletkezett, fennmaradó 8 M Ft-nyi "áttérésikülönbözet-maradékkal"?

Részlet a válaszából: […] vonatkozó [Tao-tv. 7. § (15) bekezdés] előírás tekintetében nem alkalmazza a jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó rendelkezéseket. E választás esetén a Tao-tv. 7. § (15) bekezdésében előírt feltételeket kivaalanyként kell teljesítenie. Ha az adózó élt a lehetőséggel, de a feltételeknek nem felel meg, a társasági adót az adókötelezettség keletkezését kiváltó esemény évéről benyújtott bevallásában vallja be. Ha az adózó nem él e lehetőséggel – mert például tudja, hogy nem fog beruházást megvalósítani az elő­írt időpontig –, akkor a Tao-tv. 16. § (1) bekezdés b) pontja szerint kell eljárnia. Ez azt jelenti, hogy a jog­utód nélküli megszűnésre tekintettel, az utolsó taós adóév utolsó napjáig fel nem használt rész (adott esetben a 8 millió[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
4
10