Pénzeszközöket érintő gazdasági események bizonylatai

Kérdés:

Az Szt. 165. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint: "a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg a könyvekben rögzíteni kell." Az alábbi gazdasági eseményekkel kapcsolatban kérem válaszukat:
1. A munkavállalónak előre nem látható okból, a cég tevékenysége érdekében felmerült kiadása keletkezik (a céges autó lerobbant, a vontatásról készpénzes számlát kap). Elszámolásra kiadott összeget nem vett fel. A munkavállaló egy-két nap elteltével adja le a pénztárba a számlát, amelynek összege részére kifizetésre kerül. Ebben az esetben megfelel-e a törvényi szabályozásnak, hogy a készpénzes számla kelte és a cég pénztárából történő kifizetés eltér egymástól? Könyvelése a szállítóval szembeni vagy a munkavállalóval szembeni kötelezettség kiegyenlítése?
2. A munkavállaló elszámolásra kiadott összeget vesz fel. Elszámoláskor melyik a helyes módszer: ha bevételezzük a pénztárba a teljes elszámolásra kiadott összeget, és az elszámolásra felvett összegből kifizetett készpénzes számlákat kiadjuk a pénztárból (ilyenkor el fog térni a készpénzes számla kelte és a pénzmozgás), vagy csak az elszámolásból megmaradt összeget bevételezzük, a készpénzes számlákat pedig a 36-os elszámolásra kiadott összegek számlára könyveljük? Hogyan kell eljárni akkor, ha a munkavállaló általi vásárlások összege meghaladja az elszámolásra kiadott összeget?
3. A cégnél a munkába járás költségtérítése (helyközi bérlet) a cég nevére kiállított számla alapján történik. A munkavállalók a bérlet számláját a következő hónapban adják le (a bérlet lejártát követően, új bérlet vásárlásakor). A bérlet számláját könyveljük, összegét a pénztárból kiadjuk, a dolgozó felé az önrészt számlázzuk. Ebben az esetben szintén nem egy időben történik a gazdasági esemény és a pénzmozgás, mivel a bérletről kiállított számla kelte és a pénztárbizonylat kelte eltér egymástól (az eltérés egy hónap). Hogyan járunk el szabályosan a bérletszámla összegének pénztárból való kifizetését illetően?

Részlet a válaszából: […] bevételi, kiadási bizonylattal dokumentált gazdasági műveleteket, eseményeket. Ez viszont nem jelenthet problémát. A felvetett témákra a következőket válaszoljuk: 1. A munkavállaló a céges autó vontatásáról készpénzes számlát kap (azt a munkavállaló kifizette). Az adott cég eszközeit és az adott cég eszközeinek a forrásait közvetlenül nem érinti, csak akkor, amikor a pénztáros a vontatásról kiállított számla szerinti ellenértéket a munkavállaló részére kifizette a pénztárból. Ezt viszont a pénzkifizetés bizonylatával kell alátámasztani. Egyáltalán nem probléma, hogy a pénztári kifizetés bizonylatának kelte eltér a vontatásról kapott készpénzes számla keltétől (ez utóbbi nem az adott cég pénzeszközei mozgatásának a bizonylata, hanem a külső vállalkozó szolgáltatásának a bizonylata). Mivel a cég nevében a munkavállaló járt el, ő kapta a készpénzes számlát, a pénztárból kifizetett díjat is a munkavállalónak kell átvennie. A pénztárból történő kifizetést egyidejűleg az igénybe vett szolgáltatások költségei között is könyvelni kell a pénztárral szemben. 2. A munkavállalónak elszámolásra kiadott összegből megmaradt összeg bevételezése a második módszer szerint helyes. Mivel a munkavállaló elszámolásra pénzeszközt kapott, erre és a kapcsolódó tételekre vonatkozik az Szt. 165. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti szigorú szabály. Ezért az elszámolásra kiadott összeggel csökken a pénztár pénzállománya, és nő a munkavállalónak elszámolásra kiadott összeg miatti követelés. Amikor a munkavállaló vásárol, szolgáltatást vesz igénybe, és azt az elszámolásra átvett összegből egyenlíti ki, a készpénzben kiegyenlített tételeket a munkavállalói követelés számlán rögzíteni kell (az egyenleg mindig a tényleges pénzmennyiséget kell, hogy mutassa). Amikor a munkavállaló az elszámolásra kiadott összeggel elszámol, akkor követelés számlakivonattal kell átadnia az általa kiegyenlített tételek bizonylatait, és visszaadnia a maradék összeget. Ha többet költött, mint amennyi pénze volt, az elszámoláskor kell a különbözetet elszámolásra kiadnia. A pénztári tétel az elszámolásra kiadott, illetve elszámolásból visszavett összeg. Az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.
Kapcsolódó címke:

Nettó értékű tárgyi eszközök selejtezése

Kérdés: Cégünknél olyan tárgyi eszközöket selejteztünk év közben, amelyeknek még volt számvitel szerinti könyv szerinti és társasági adó szerint számított nyilvántartási értéke. Tehát a nettó értéke nem volt nulla. Ezek az eszközök már használhatatlanok voltak, a selejtezés dokumentálva lett. Ez a számvitel szerint terven felüli értékcsökkenésnek minősül, és a könyv szerinti értékkel növelni kell az adóalapot. Lehet-e csökkenteni a társaságiadó-alapot, ha a selejtezett tárgyi eszköz nem szerepelt a nyilvántartásunkban az év utolsó napján, így a terven felüli értékcsökkenés nem csökkenti az adóalapot a Tao-tv. 1. sz. melléklet 10. pont d) alpontja szerint?
Részlet a válaszából: […] adóévre megállapított összeg, továbbá az immateriális jószág, tárgyieszköz-állományból bármilyen jogcímen történő kivezetésekor, ... a forgóeszközök közé való átsorolásakor ... az eszköz nyilvántartási értékének a készletre vett hulladék anyag, haszonanyag értékét meghaladó része, feltéve minden esetben, hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó a számvitelről szóló törvény szerint az adózás előtti eredmény terhére számolta el.A számviteli előírások szerint a nettó érték kivezetése valóban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.
Kapcsolódó címkék:  

Vevő helyett ügyvezetője fizetett

Kérdés: Cégünk szolgáltatásáról egy másik magyar cégnek számlázott 9,5 millió forintot. A kiegyenlítés a mi cégünk bankszámlájára érkezett, de mint később kiderült, az összeget a vevő cég ügyvezetője a saját bankszámlájáról utalta át. Mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] került kiegyenlítésre!)Természetesen írásban fel kell keresni a vevő ügyvezetőjét, hogy nyilatkozzon, miért történt a kérdésben leírt módon az utalás.Lehetséges megoldások: az ügyvezető kölcsönszerződés alapján kölcsönt nyújtott a vevőnek, és az ügyvezető kölcsönével közvetlenül a vevő tartozását egyenlítették ki, de erről a kérdező céget írásban, a kölcsönszerződés másolatának átadásával tájékoztatni kellett volna, illetve utólag tájékoztatni kell. Lehet téves átutalás is, és akkor a tévesen[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.
Kapcsolódó címke:

HUF követelés/kötelezettség euróban történő kiegyenlítése

Kérdés:

A szakirodalom szerint a HUF-ban jóváhagyott osztalékot a kifizetés napján érvényes számlavezető banki devizaeladási árfolyamon kell euróra váltani. Az Önök 3838. kérdésre adott válaszában a HUF-os vevői követelés euróban történő kiegyenlítésekor devizavételi árfolyamot kell alkalmazni. Segítségüket kérem annak tisztázásában, hogy a HUF-ban adott kölcsön, a HUF-ban kiállított számla, a HUF-ban jóváhagyott osztalék euróban történő kiegyenlítésekor milyen árfolyamon célszerű meghatározni, hogy az adott HUF összegért mennyi eurót fizessen a másik partner? Van-e különbség az árfolyamnál, ha készpénzben vagy utalással fizetik ki az euróösszeget? Kérjük, válaszuknál azt is vegyék figyelembe, hogy ami egyik félnél követelés, az a másik félnél kötelezettségként jelenik meg.

Részlet a válaszából: […] támogatja a forintban kiállított számla kifizetését euróban. Ettől azonban még nem tekinthető szabályosnak, a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelményeivel összhangban lévőnek. A több mint 14 évvel ezelőtt megjelent válaszban foglaltak egészét a továbbiakban is helytállónak tekintjük. Alapvető követelmény, hogy a gazdasági események a két fél közötti szerződéssel alátámasztottak legyenek. Kérdéseire röviden a következő válaszok adhatók: A forintban adott kölcsönt forintban megkötött kölcsönszerződéssel kell alátámasztani, a forintban adott kölcsönt forintban is kell visszafizetni. Ha ettől el kívánnak térni, akkor a kölcsönszerződést kell módosítani a kölcsönt nyújtónak és a kölcsönt kapónak. A szerződésmódosításban kell rögzíteni, hogy az X forintban nyújtott kölcsön mennyi Y eurónak felel meg. A szerződésmódosítást a könyvviteli nyilvántartásban is keresztül kell vezetni. Az euró mennyiségének piaci értéken történő meghatározása másként jelenik meg annál, akinek vissza kell majd fizetnie, mint annál, aki a kölcsönt visszakapja. Az áruszállítás, a szolgáltatásnyújtás forintban számlázott ellenértékének euróban történő kiegyenlítése előtt célszerű a két fél közötti szerződést módosítani, és a módosítással a forintban meghatározott ellenértéket euróra helyesbíteni. A szerződésmódosítást indokolja az Áfa-tv. vonatkozó előírása is, amely szerint másként történik a forintban megállapított ellenérték áfaalapjának a meghatározása, mint az euróban meghatározott ellenérték alapja. Ha a forintban meghatározott ellenértéket euróban egyenlítik ki, nyilvánvaló, hogy az áfa alapját is az eurónak megfelelően kell megállapítani. Garantált az áfahiány megállapítása mind a két félnél, ha nem így járnak el. A forintban jóváhagyott osztalékot nem lehet euróra átváltani. A tulajdonosoknak forintban járó osztalékot lehet euróban kifizetni, annyi euróval, amennyi eurót a forintban fizetendő összegért a kifizetéskor venni lehet a piacon. Itt azonban az adózási szempontból további problémák adódnak. Ha a forintban jóváhagyott osztalékot[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.
Kapcsolódó címkék:  

Iparűzési adó éves összege

Kérdés:

Egy szakcikkben a szerző leírja a hipa évközi és év végi könyvelési tételeit, és megállapítja, ha helyes volt a könyvelésünk, akkor a 469-es főkönyvi számla egyenlege záráskor épp azt az összeget fogja mutatni, amit következő év május 31-éig még be kell fizetnünk az önkormányzat számára, vagy ami június 1-jétől visszaigényelhető többletként keletkezik náluk. Ennek értelmezésében (így a 469-es főkönyv éves hipa-köt. felkönyvelése előtti egyenleg kiderítésében) kérnék segítséget. Mi tartozik bele a május 31-ig fizetendőbe? A 03. 16-i kötelezettség és amit az önkormányzat 05. 31-ével még + vagy – előjellel felkönyvel az adófolyószámlára? Az önkormányzati adószámla kivonatán található két fontos sor:
1. Értesítés kézhezvételekor fizetendő = az az összeg, ami még az adott évben be kell fizetni (ez a tárgyév 03. 16-i köt., ą 05. 31-i önkormányzati rendezés + 09. 15-i köt. akkor, ha még nem volt az adott évben befizetés), valamint 2/a tárgyévet követő év 202X. 03. 16-ig pótlékmentesen fizetendő összeg sora!
A 2 sorból valamelyik összeg (vagy együttes összegük?!) megegyezik esetleg a 469-en elvárható (és milyen előjelű) éves hipa előírása előtti egyenleggel? A hipa és a tao főkönyvi egyeztetése sok embernek okoz fejtörést!

Részlet a válaszából: […] adóösszeg és a 2022. március 15-én esedékes előleg különbözeteként), akkor a 2022. évi adóelőleg összege 150 egység (ez megegyezik a 2021. évi bevallott adó összegével). Ha ezen vállalkozó a 2022. adóévre a 2023. évben (május 31-ig) bevall (megállapít) 220 egység iparűzési adót, akkor a többlet-adókötelezettség, amit 2023. május 31-ig pénzügyileg is rendezni kell: 70 egység [220 egység 2022-re bevallott adó–150 egység 2022-re bevallott adóelőleg]. A példából is látható, hogy az adóévben esedékes adóelőleg összege (a keresztféléves adóelőleg-fizetés miatt) együttesen az előző adóévi (adóévben bevallott) adó összegével kell megegyezzen. A főkönyvi könyvelés keretében az iparűzésiadó-elszámolási számla Követel oldalára kell könyvelni a bevallott adóelőleg, valamint a még elszámolandó (többlet)iparűzési adó összegét. Ugyanezen főkönyvi számla Tartozik oldalára a pénzügyileg rendezett (önkormányzati adóhatósághoz átutalt) összeget, továbbá – ha van ilyen – az adókötelezettség csökkentése összegét kell könyvelni. Ezzel párhuzamosan az adóhatóság által vezetett adószámla kötelezettség oldalán szerepel a bevallott iparűzésiadó-előleg, valamint az adóévről szóló bevallásban szereplő többletadó (még elszámolandó adó) összege (valamint negatív előjellel a kötelezettségcsökkenés), a befizetés oldalon pedig a beérkezett (átutalt) adóbevétel. Mindenesetre akár a főkönyvi könyvelést tekintjük, akár az adófolyószámlát (amit az adóhatóság vezet), sem egyikből, sem másikból nem következik önmagában, hogy mennyi a befizetendő vagy visszatérítendő adó. Épp fordított a folyamat. Az adózónak kell kiszámítani (megállapítani) az adóévet követő év május 31-ig, hogy mennyi az adóévi adója (ezt be kell vallania), majd pedig, hogy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.
Kapcsolódó címke:

Szoftver felhasználói jogának értékesítése

Kérdés: Belföldi székhelyű gazdasági társaság üzletviteli tevékenysége szerzői jogvédelemben részesülő szoftvertermék fejlesztése. A létrehozott szoftvert a társaság számviteli nyilvántartásában a szellemi termékek között tartja nyilván. A szoftvert létrehozó társaság (A társaság) a szellemi termékként nyilvántartott szoftver felhasználási jogát, felhasználási szerződés alapján, 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31-e közötti időtartamra egy másik belföldi gazdasági társaságnak (B társaság) értékesíti. Az A társaság által számlázott felhasználói jog értéke magában foglalja a 12 hónapos időszakra járó felhasználói díj értékét, amely 2022. évben pénzügyileg be is folyik az A társasághoz. Az időarányosan a 2023. évet illető, de 2022-ben befolyt felhasználói díjat el kell-e határolni a T 91 – K 48 könyvelési tétellel? A felhasználói jogot megvásárló gazdasági társaság (B társaság) a 2022/2023. évre vonatkozó felhasználói jogot 2022-ben változatlan formában, szintén az említett 12 hónapos időtartamra egy harmadik társaságnak (C társaság) értékesíti, amely végső felhasználónak minősül. Elszámolható-e a B társaságnál a felhasználói jog beszerzése és annak változatlan formában történő továbbszámlázása közvetített szolgáltatásként, ha a megrendelővel kötött felhasználói jog átruházására vonatkozó írásos szerződésben a közvetítés lehetősége és a számlában a közvetítés ténye egyértelműen megállapítható?
Részlet a válaszából: […] szoftverterméket). Ezt a kérdés is alátámasztja azzal, hogy a felhasználói jog értéke 12 hónapos időszakra jutó felhasználó díj. Az adásvételi szerződés jellemzője, hogy a tulajdonjog is átszáll. Itt pedig a tulajdonjogról nem esik szó. A felhasználói jog átengedéséért fizetett összeg nem tekinthető jogdíjnak sem.Az A társaságnál a felhasználói jog címén számlázott összeget árbevételként kell elszámolni: T 311 – K 91-92, 467. Tekintettel arra, hogy a számlázott érték 2022. szeptember 1-től 2023. augusztus 31-ig terjedő időszakra terjed ki, a könyvelt árbevételből a nyolc hónapra jutó részt időbelileg el kell határolni (T 91-92 – K 4811). Az összemérés számviteli alapelv nem ad arra lehetőséget, hogy a 2023. évet megillető bevétel a 2022. évi bevételek között maradjon. Ezért kell időbelileg elhatárolni.A fentiek alapján egyértelmű, hogy B társaság sem felhasználói jogot értékesít. B társaság a felhasználói jog címén az A társaság által számlázott szolgáltatást az igénybe vett szolgáltatások költségeként kell, hogy könyvelje, és természetesen a 8 hónapra jutó részt időbelileg a B társaságnak is el kell határolnia (T 522, 466 – K 454 és T 3923 – K 522.Megjegyzés: az A társaságnál is, a B társaságnál is az időbeli elhatárolás független attól, hogy B társaság a számlázott teljes összeget már 2022-ben átutalta.A C társaság bekapcsolása az elszámolás követelményrendszerén nem változtat, csak bonyolítja azt.A fentiekből következik, hogy B társaságnál sincs felhasználóijog-beszerzés. B társaságnál igénybe vett szolgáltatás van, amelynek C társaság felé történő továbbszámlázása kezelhető közvetített szolgáltatásként, ha[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.
Kapcsolódó címke:

Jóváhagyott osztalék elengedése – kiva

Kérdés: Egy kivás társaság osztalék kifizetéséről döntött a 2020-as év folyamán a kivás eredménye terhére, és meg is fizette a jóváhagyott osztalékot terhelő kiva összegét. Azonban üzleti lehetőségei beszűkültek, azóta sem volt és a jövőben sem lesz lehetősége az osztalékot kifizetni. Felmerült az osztalék elengedésének lehetősége. Azonban a kivatörvényben nem lelhető fel erre vonatkozó rendelkezés, a csökkentő tételek között nem szerepel az elengedett osztalék. Lehetséges, hogy az osztalék elengedése esetén a már megfizetett kiva összege elvész, azt nem tudja semmilyen formában visszakapni a társaság?
Részlet a válaszából: […] eredménytartalék-növekedésként kell elszámolni. Arra azonban nincs rendelkezés, hogy az így megnövelt eredménytartalékból a Katv. hatálya alatt jóváhagyott osztalék ne lenne ismételten kivaalapot növelő tétel. Egyetlen esetben vehető figyelembe, hogy az eredménytartalékba visszakerült osztalék után a vállalkozás kivát fizetett: amikor visszatér a Tao-tv. hatálya alá, akkor[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.
Kapcsolódó címkék:  

Pénztárgéphálózat minősítése

Kérdés: Vendéglátóipari egységet üzemeltető cég jelentős felújításokat végzett az általa kezelt étteremben. A konyhai gépészet felújítása mellett korszerűbbre cserélték a pénztárgépeket is. A pénztárgéphálózat több pénztárgépet is tartalmaz, amelyek összeköttetésben vannak a rendelések feldolgozását követő rendszerrel, illetve a banki terminálokkal. Az étterem tekintetében kezelhető-e műszaki eszközként a pénztárhálózat, vagy inkább egyéb berendezésnek minősül? A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerint az adóalap-csökkentő tétel érvényesítése szempontjából kiemelkedően fontos, hogy megfelelően kerüljön elszámolásra a pénztárgép-beruházás.
Részlet a válaszából: […] amely eszközök ezt a tevékenységet közvetlenül szolgálják. Ilyen a kérdésben is említett konyhai gépészet, amennyiben a cég meleg ételek elkészítésével és felszolgálásával is foglalkozik. (Étterem esetén ez természetes.) A pénztárgéphálózat azonban nem tekinthető ilyennek. Nem a vendéglátóipari tevékenységet szolgálja közvetlenül, mivel a felszolgált ételek árának a megfizetése nem tekinthető vendéglátási tevékenységnek, akkor sem, ha az összeköttetésben van a rendelések feldolgozásával, illetve a banki terminálokkal.A pénztárhálózat így az egyéb berendezések, felszerelések közé sorolandó a számviteli előírások szerint[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.
Kapcsolódó címkék:  

Használt ingatlannak minősülő épített ingatlan áfája

Kérdés: A vállalkozás tevékenysége ingatlan-bérbeadás (adókötelessé tételt nem választott), és újingatlan-értékesítése adóköteles (Áfa-tv. 86. §-a szerint). Az új ingatlan építése során az anyag és a szolgáltatás áfaösszegét levonták, továbbértékesítési cél miatt. A használatbavételi engedélytől számított 2 év eltelt, az értékesítés nem történt meg. Az Áfa-tv. értelmében az új ingatlan használt ingatlannak minősül. A vállalkozás nem élt a használt ingatlan értékesítése esetében az adókötelessé tétel választásával. Adómentesen értékesíti az ingatlant 2 év után? A levont áfa összegét ki kell igazítani? A figyelési időszakot (240 hónap) csak tárgyi eszközökre kell alkalmazni, vagy továbbértékesítési céllal épített ingatlan esetében is? A rendeltetésszerű használatbavétel lehet a használatbavételi engedély időpontja?
Részlet a válaszából: […] kivételként az szerepel, hogy az első rendeltetésszerű használatbavétel nem történt meg, vagy megtörtént, de a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el 2 év.Az első rendeltetésszerű használatbavételre vonatkozó értelmező rendelkezést ugyan az Áfa-tv. nem tartalmaz, de nyilvánvaló, hogy ez alatt nem a használatbavételi engedély meglétét kell érteni. Rendeltetésszerű használatbavételnek csak az minősülhet épület esetében, ha abba be is költöztek, és így a beköltözöttek az épületet rendeltetésének megfelelően ténylegesen is használják. A számviteli előírások szerint a cég által épített ingatlan (épület) a megépítéstől a rendeltetésszerű használatbavételig készlet, és csak a tényleges használatbavételkor lesz tárgyi eszközök között épület.A továbbértékesítési céllal épített épület (ingatlan) mindaddig készlet, amíg azt nem értékesítik, vagy saját célra nem hasznosítják, nem minősítik át beruházássá, függetlenül attól, hogy megvan a használatbavételi engedély vagy nincs. Így a még rendeltetésszerűen használatba nem vett, a társaság által[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.
Kapcsolódó címke:

Támogatási előleg és amortizáció

Kérdés: Covid okozta nehézségek leküzdésére a vállalkozások számára több olyan pályázat jelent meg, ahol a támogatást a folyósításkor előlegként kapjuk, és kötelezettségként kell nyilvántartani, mert a következő évek teljesítménye alapján lesz valamilyen százalékban végleges a támogatás összege. A megvalósított beruházásokat használatbavétel után amortizáljuk, mire a támogatás végleges lesz, jelentős részben elszámolásra kerül az értékcsökkenés. Amikor a támogatást véglegesen megkapjuk, akkor időbeli elhatárolásra kerül a támogatás a bevétellel szemben, és a maradék amortizáció arányában kerül egyéb bevételként elszámolásra a hátralévő időszakban? Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] b) pontja szerinti, jogszabályi előíráson, szerződésen, megállapodáson alapuló támogatások várható, még el nem számolt összegét az egyéb bevételekkel szemben,– amennyiben a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket, és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni.Ez a szabály valójában azt jelenti, ha a támogatásból beszerzett tárgyi eszközt rendeltetésszerűen használatba vették, a terv szerint elszámolt értékcsökkenési leírás támogatással arányos összegében – a támogatás jóváhagyása előtt – a társaság egyéb bevételt mutathat ki, ha a vállalkozó írásban bizonyítani tudja, hogy a feltételeket teljesíti, és így a támogatást biztosan meg fogja kapni.Az aktív időbeli elhatárolást a kapott támogatás 77. § (4) bekezdés b) pontja szerinti elszámolásakor,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.
Kapcsolódó címke:
1
2