Fióktelepnek nyújtott eurós kölcsön átértékelése

Kérdés: Van egy magyar cég, amelynek van egy szlovákiai fióktelepe. A fióktelep kölcsönt kapott a magyar cégtől euróban, amelyet euróban is fog visszafizetni. A fióktelepen történik a tényleges munkavégzés, a bevétele euróban van, a magyar cégnél bevételszerző tevékenység nincs. Ebben az esetben a magyar cégnél át kell-e értékelni az adott kölcsönt, vagy mivel a szlovák fióktelep intézi ezt a bevételéből a magyar céggel, nem kell az árfolyam-különbözettel foglalkoznunk? Sajnos, ha átértékelem, akkor a cég nagyon veszteséges lesz, ami pályázat miatt nem szerencsés. Kötelező-e elszámolni ebben az esetben az árfolyam-különbözetet vagy sem?
Részlet a válaszából: […] változását, mivel a fióktelepen végzett tevékenység része a magyar cég tevékenységének. Ebből következően, a magyar cég által a fióktelepnek euróban nyújtott kölcsön a magyar cég könyveiben úgy jelenik meg, mint követelés a fiókteleppel szemben, és mint a fióktelep kötelezettsége a magyar céggel szemben. Mérlegfordulónapi értékeléskor – helyes könyvelés mellett – a magyar cégnél az euróárfolyam növekedése mellett árfolyamnyereség (és nem árfolyamveszteség) keletkezik, a fióktelepnél pedig árfolyamveszteség (ez utóbbi a fióktelep eredménykimutatásában jelenik meg, az adózatlan eredményt csökkentő tételként).Törvényellenes, ha a leírtaktól eltérően járnak el, és az árfolyam-különbözetet nem mutatják ki.A főszabály folytatása. A fióktelepnél felmerült költségeket költségnemenként, a fióktelepnél felmerült ráfordításokat egyéb ráfordításként, a pénzügyi műveletek ráfordításaként – a magyar számviteli törvény elő­írásai szerint – a magyar cégnél is el kell számolni, tételesen, de elkülönítetten könyvelni kell a megfelelő bizonylat szerinti valutának, devizának a forintra átszámított összegében, függetlenül attól, hogy azokat külföldön, a fióktelepnél is könyvelni kell (esetleg eltérően a magyar előírásoktól).A költségekhez, ráfordításokhoz hasonlóan a magyar cégnek is könyvelnie kell a fióktelep értékesítésének árbevételét (a számlázott devizaérték forintra átszámított összegében) és az egyéb bevételeket, a pénzügyi műveletek bevételeit a megfelelő bizonylat alapján.A leírtakból következik az is, hogy nemcsak az eredményt érintő tételeket kell a magyar cégnél könyvelni, de az eszközöket, a forrásokat változtató tételeket is. A magyar cég éves beszámolója mérlegét alátámasztó leltárában a külföldi fióktelep eszközeit, forrásait (kötelezettségeit) is szerepeltetni kell.Itt kell megjegyezni, hogy a fióktelep eredményének a valós megállapítása érdekében – a számlával[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.
Kapcsolódó címkék:  

Kitermelt, lábon álló faanyag értékesítése

Kérdés:

Társaságunk egy 174 hektáros fás-füves parkot – szabadidőközpontot – üzemeltet, amely ingatlan a társaság tulajdonában áll. A társaság ajánlati felhívást tett közzé, "az erdő fahasználati beavatkozás végrehajtása a kitermelt lábon álló faanyag értékesítésével" tárgyában. Mivel társaságunk nem rendelkezik a fakivágáshoz szükséges infrastruktúrával, lábon álló faként kerül értékesítésre az ajánlatadó által kitermelt famennyiség. Az ajánlatadó vállalkozó rendelkezik a tárgyi munkavégzéssel kapcsolatban megfelelő jogosultsággal és engedélyekkel. A megvásárolt faanyag pontos mennyisége az elszállítást megelőzően jegyzőkönyvben kerül rögzítésre, a fakitermelésről műveleti lap készül. Az ajánlatadóval "Megbízási szerződés fahasználati beavatkozás végrehajtására adásvételi szerződéssel" került megkötésre, melyben rögzítettük a vételárat köbméterben kifejezve, illetve az elszámolás menetét. Társaságunk nem tart nyilván erdőt a könyveiben, csak a kapcsolódó ingatlant. A készletekről év közben nyilvántartást nem vezetünk, év közben költségként számoljuk el a beszerzéseket, az év végi zárókészlet megállapítása leltárfelvétellel történik. Hogyan kell a társaságunknak számvitelileg kezelnie a lábon álló fa értékesítését? Készletre venni nem tudjuk, mivel év közben nem vezetünk nyilvántartást, erdő tárgyi eszközzel nem rendelkezünk, amit értékesíthetnénk. Megfelelő-e, ha csak árbevételként könyveljük, költség felmerülése nélkül? Az ajánlatadó vállalkozónak van számlakibocsátási kötelezettsége a fakitermelésről? Hogyan járunk el szabályosan a lábon álló fa értékesítésével és kitermelésével kapcsolatban? A megkeresésből kihagytuk azokat a részeket, amelyek a kérdésekre adandó válaszhoz nem szükségesek.

Részlet a válaszából: […] bekerülési értéknek, ezért a felmerülés időszakában számolandó el az eredmény terhére. Normál körülmények között minden eszköznek van bekerülési értéke (a térítés nélkül átvettnek is), még az erdőnek is. Ezt a kérdező társaságnál is a helyére kell tenni. A kérdés szerint az ajánlatadó végzi el a kitermelést, az adásvételi szerződés a kitermelt (megvásárolt) faanyag köbméterben rögzített vételárát tartalmazza. Ennek alapján azt feltételezzük, hogy a kitermelés költségeit az ajánlatadó viseli, és azt a faanyag beszerzési értékében veszi számításba (a beszerzéshez szorosan kapcsolódó tételként). Az egyik kérdéshez kapcsolódóan az is elképzelhető, hogy az adásvételi szerződés szerinti vételár a kitermelés költségeit is magában foglalja. Ez esetben természetesen az ajánlatadónak az eladó társaság felé számláznia kell a kitermelés értékét, amelyet az eladó társaságnál az igénybe vett szolgáltatások költségei között kell elszámolni, majd az értékesítés elszámolt közvetlen költségeként kell kimutatnia. Az ajánlati felhívásban a kitermelt lábon álló faanyag kerül értékesítésre. Ez zavaróan pontatlan, mert a kitermelt fa már nem "lábon álló"[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.
Kapcsolódó címke:

Választható-e átalányadózás iparűzési adónál?

Kérdés: Helyi iparűzési adóval kapcsolatosan kérdezem: 2022. évben volt katás egyéni vállalkozó szeptember 1-től átalányadózást választott. Milyen egyszerűsített adózást választhat az iparűzési adózásban? Választhatja-e az átalányadózás szerintit, vagy 8 millió szerint vallhatja be az adót szeptember 1-től december 31-ig tartó időszakra?
Részlet a válaszából: […] feltételezve a 2022. január 1-től 2022. december 31-ig tartó időszak) egy részében az adóalap megállapítása a kataalany vállalkozókra szabott módon történt a szóban forgó esetben, ami kizár más, egyszerűsített adóalap-megállapítási módszert. Ennélfogva – amennyiben csak ezen hivatkozott rendelkezést tekintjük irányadónak a konkrét esetben – nem lehetséges a 2022. szeptember 1-től átalányadózó vált "régi" kata alanyának az iparűzési adó alapjának átalányadózókra szabott, egyszerűsített megállapítása.Ezt a jogértelmezést alapvetően irányadónak tekintve a szóban forgó esetben érdemes figyelembe venni, hogy a Htv. 2022. december 31-ig hatályos 39/B. § (3) bekezdése szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítást korábban a vállalkozó szintén az egész adóévre (előre) választotta. Ez a lehetőség ugyanakkor a törvény erejénél fogva szűnt meg 2022. szeptember 1-től. A szóban forgó egyszerűsített adóalap-megállapítási mód – az adóalanyon kívülálló ok miatt, nem az adózó döntése eredményeként – tehát nem alkalmazható az egész adóévre vonatkozóan, miközben ezt a Htv. 2022. december 31-ig hatályos 39/B. § (9) bekezdése amúgy előírta (mert ez kizárt abban az esetben, ha az "új" kata a "régi" kata alanya számára nem választható). Azaz, a törvényi változás miatt az adózó ad1. elveszítette az általa korábban jogszerűen választott adóalap-megállapítási módszert, ad2. az általa választott módszert sem alkalmazhatja teljes évben, ad3. más, egyszerűsített adóalap-megállapítási módot sem alkalmazhat. Ezért továbbgondolandó az említett álláspont és érvelés.Figyelemre méltó, hogy a Htv. 2022. december 31-ig hatályos 39/A. § (1) bekezdése szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítási mód adóévre való alkalmazásának bejelentése – a Htv. 2022. december 31-ig hatályos 39/A. § (5) bekezdése értelmében – az adóévi adó bevallására előírt határidőig, azaz az adóévet követő év május 31-ig, utólag lehetséges. Tehát eleve nem előzetesen kell eldönteni az egyszerűsített módszer alkalmazásának mikéntjét (szemben a tételes, egyszerűsített adóalap-megállapítással), hanem utólag, a már lezajlott adóévet követően. Ez a jogszabályi lehetőség ugyanakkor kiüresedne, ha nem lenne lehetséges a Htv. korábbi 39/A. § (1) bekezdése[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.
Kapcsolódó címkék:  

Nyílt végű lízingelt személygépkocsi átadása

Kérdés:

A kft. nyílt végű lízingszerződése lejárt. A gépkocsit vevőkijelölés szerint idegen magánszemély veszi meg. A cég könyveiből hogyan kell kivezetni a gépkocsit? A bekerülési érték 10 millió Ft volt, maradványérték 1,5 millió Ft. Számviteli amortizáció 4 évre (48 hónapra) évi 1,7 millió Ft. Az adótörvény szerint 4 év×2,0 millió Ft-ot számoltunk el. Hogyan kell kivezetni a gépkocsit, és a társaságiadó-bevallásba milyen összegek kerülnek az adóalap-növelő és -csökkentő tételekhez?

Részlet a válaszából: […] terv szerinti értékcsökkenési leírás mértékét, és azt el kellett számolnia a költségek között: T 571 – K 139, 149 [évenként 1,7 millió forint, 4 év alatt 6,8 millió forint]. d) A lízingszerződés szerinti lízingdíj két részből áll: – egyrészt a törlesztőrészletből és annak áfájából, – másrészt az elszámolási időszakra jutó kamat összegéből (amelyet nem terhel áfa). A kérdésben erre vonatkozóan azonban nincs adat, az általunk megadott adatokra csak következtettünk. A lízingbe vevőnek a lízingbe adó számlája alapján könyvelnie kellett: – a törlesztőrészletet a pénzügyi rendezéskor a lízingbe adóval szembeni kötelezettség csökkentésével: T 448 – K 384 (négy év alatt 8,5 millió forinttal, a bekerülési érték maradványértékkel csökkentett összegével); – a törlesztőrészletre jutó áfának az Áfa-tv. 124. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján levonható 50%-át [1147 E Ft-ot]: T 466 – K 4544, a le nem vonható hányadát, 50%-át [1148 E Ft-ot]: T 8671 – K 4544, majd T 4544 – K 348 [2295 E Ft]; – a fizetendő (fizetett) kamatot: T 8731 – K 384. e) A lízingszerződés – bármilyen okból történő – megszüntetésekor a lízingbe adónak az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének d) pontjában és az Szt. 50. §-a (6) bekezdésében foglalt előírások szerint kell eljárni. A magánszemély felé történő értékesítéshez a lízingbe adónak a lízingelt gépkocsit vissza kell vennie általában piaci értéken (jellemzően a maradványértéken). A visszavételhez a lízingbe adónak helyesbítő számlát kell kiállítania (nyílt végű pénzügyi lízing esetén áfa nélkül). A lízingbe vevőnél a könyvelés a helyesbítő számla alapján: – a kötelezettség csökkentése a beruházási számlával szemben: T 448 – K 161 [1,5 millió forinttal], majd – csökkenteni kell a tárgyieszköz-számlákon lévő bruttó értékét a beruházási számlával szemben: T 161 – K 132, 142 [1,5 millió forint]. Ha a 448. számlán egyenleg maradna, azt elsősorban pénzügyileg rendezni kell, vagy az adós elengedi, vagy megfizeti. (A lényeg, hogy a 448. számlán a rendezés után nem maradhat egyenleg.) f) Az előbbi könyvelések után a lízingelt gépkocsi korrigált bruttó értéke [10,0–1,5 = 8,5 millió forint] számlára – át kell vezetni a gépkocsinak a visszaadás időpontjáig eltelt időtartamra vonatkozóan elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírásának összegét [6,8 millió forintot]: T 139, 149 – K 132, 142, – az átvezetés után a 132., 142. számlákon egyenleg mutatkozik [8,5–6,8 = 1,7 millió forint], amelyet rendezni kell, – jelen esetben Tartozik egyenleg van, amelyet terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni:[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.
Kapcsolódó címke:

Bérbe adott ingatlan felújítási költségeinek megtérítése

Kérdés: Irodaház bérlője felújítja a bérbe vett ingatlant. A bérbeadóval megegyezik, hogy a bérbeadó bérbeadói hozzájárulás címen a felújítás-átalakítás egy részét megtéríti számára. Ezt a számlát – mint bérbeadó – hová kell könyvelnem?
Részlet a válaszából: […] valójában a bérbeadó támogatása a bérbevevő által elvégzett – feltételezhetően a számviteli előírásoknak megfelelő – felújítás költségeinek a fedezetére, amelyet a bérbeadónál fejlesztési célra véglegesen átadott pénzeszközként kell az egyéb ráfordítások között kimutatni (nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordítás, a társasági adónál az adózás előtti eredményt növelő tétel lehet).Feltételezhetően a bérbevevő bérleti díjat fizet. Külön szerződésben, de a bérleti szerződéshez kapcsolódóan, a bérbeadó és a bérlő megállapodhat arról, hogy a felújítással[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.
Kapcsolódó címkék:  

Felújítás vagy beruházás?

Kérdés: A társaság a bérbeadás útján hasznosított irodaépület teljes körű felújításába kezdett. Ennek során az épület cca. 70%-a lebontásra kerül, gyakorlatilag csak a főfalak maradnak meg. A felújítás előreláthatólag 2025. I. negyedévében fog befejeződni, addig az épület használhatatlan, bevételt nem termel. A bontás befejezésekor a lebontott, arányos rész terven felüli értékcsökkenésként lesz kivezetve. Megtehetjük, hogy a bontással arányos rész kivezetése után fennmaradó könyv szerinti értéket átvezetjük a beruházások közé, és a felújítást követően egyben aktiváljuk az épületet? Mivel az épület hasznosítási iránya nem változik, ezért nem akarjuk a készletek közé átvezetni.
Részlet a válaszából: […] végén várható maradványértékét, az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenés összegét is. A felújítás időtartama alatt is el kell számolni az eredeti bekerülési érték alapján a – csökkent mértékű – terv szerinti értékcsökkenési leírást, mivel az épületet a felújítás során is hasznosítják.A beruházás számviteli előírások szerinti értelmező rendelkezését az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7. pontja tartalmazza. A kérdés szerint elvégzendő munkák ugyan eltérnek a klasszikus (zöldmezős) beruházáshoz kapcsolódó munkáktól, de jobban hasonlítanak azok a beruházás kritériumaihoz, mint a felújítás ismérveihez. Ha a meglévő épület 70%-ban lebontásra kerül, tekinthető olyannak, hogy az adott épület már nem minősül tárgyi eszköznek, ezért azt a könyvekből ki kell vezetni (a kérdésben leírtaktól kissé eltérően).Az irodaépület bontás előtti bruttó értékét (maximum a nettó érték összegéig):– készletre vétellel (anyagként) csökkenteni kell az irodaépületből a bontás után megmaradt falak piaci értékével;– továbbá csökkenteni kell az irodaépület bontás előtti nettó értéke és a készletre vételi érték közötti különbözettel, ugyancsak a bruttó értéket kell csökkenteni, terven felüli értékcsökkenéssel;– ezután a megmaradó bruttó érték és az elszámolt értékcsökkenés azonos összegű és összevezetendő.Az új irodaépület beruházásként elszámolandó bekerülési értékét a következő tételek jelentik:– a bontás után megmaradt falak készletre vett piaci értéke, amelyet elsődlegesen anyagköltségként kell elszámolni: T 511 – K 21-22;– majd átminősíteni a saját előállítású eszközök aktivált[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.
Kapcsolódó címke:

Bértámogatás fogászati cégnél

Kérdés: Egy fogászati cég kiva szerint adózik. Tevékenységéhez a NEAK-tól általános támogatást és bértámogatást is kap. Kiva szerinti adózásnál a kapott bértámogatás befolyásolja a kiva alapját? A helyi iparűzési adó alapjának meghatározásához milyen számviteli elszámolással járnak ezen általános (tevékenységre kapott) és bértámogatások? Milyen támogatás árbevétel, és milyen egyéb bevétel?
Részlet a válaszából: […] nettó árbevétel a hipa alapja.– A Htv. 39/A. § alkalmazásának feltétele a vállalkozó összes bevétele, és ha ennek megfelel, akkor fix összegű a hipaalap.– A 39/B. § alkalmazása esetén a hipaalap a kivaalap 20 százalékkal növelt összege, ahol a kiva alapjának része az 1. pontban vázoltak szerint a személyi jellegű ráfordítás.3. Konkrét, tételes jogszabályi előírás arra vonatkozóan ugyan nincs, hogy hogyan kell a számvitelben a bértámogatást elszámolni, de a számviteli törvény általános előírásaiból egyértelműen következik.Az egészségügyi szolgáltatók Egészségbiztosítási Alapból (a NEAK-ból) történő finanszírozásának részletes szabályairól a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet rendelkezik. A Korm. rendelet szerint a szolgáltatót (idetartozik a háziorvosi, a fogászati ellátást végző cég is) a finanszírozási szerződés szerint fix díj és/vagy teljesítménydíj illeti meg. Ebből az következik, hogy a fix díj és/vagy teljesítménydíj a háziorvosi, a fogászati ellátás (tehát a tevékenység) ellenértéke, ezért azt a számviteli törvény hatálya alá tartozó cégnél az Szt. 72. §-ának (1) bekezdése szerint árbevételként kell elszámolni.A hivatkozott jogszabály szerint az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.
Kapcsolódó címke:

Társasházak könyvvizsgálata

Kérdés: Könyvvizsgáló kft. vagyunk. Cégünkön belül szeretnénk egymással egyetértésre jutni, ezért szakmai kérdésként tesszük fel a társasházak könyvvizsgálatával kapcsolatban, mivel megbízható kamarai állásfoglalást nem találunk. Nem jogszabályi előírás alapján könyvvizsgálatra kérnek fel. A megbízási szerződés, a jelentés szövegezése, a mérleg és az eredménylevezetés szigorúan a kamarai szövegezésnek kell, hogy megfeleljen, valamint a naplófőkönyv alapján könyvelt mérleg és eredménylevezetés formája. Abban egyetértünk, hogy az egyszerűsített beszámoló legyen, de kizárólag ebben.
Részlet a válaszából: […] könyvvizsgálót bíz meg.A Korm. rendelet 16. §-ának (3) bekezdése szerint, ha a könyvvizsgálatot az egyéb szervezet saját elhatározásából választja, akkor az üzleti évről készített 7. § (4) bekezdése szerinti beszámoló felülvizsgálatára az abban foglaltak valódiságának és jogszerűségének ellenőrzésére az Szt. 155. §-a (7) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget kell választania.A számviteli törvény a könyvvizsgálói jelentésnél és a könyvvizsgálói záradéknál független könyvvizsgálóval kapcsolatosan rendelkezik, és nem tesz különbséget, hogy a könyvvizsgálat jogszabályi előírás alapján kötelező, vagy a könyvvizsgálatot az egyéb szervezet (a társasház) saját elhatározásából választotta.A könyvvezetési kötelezettséggel kapcsolatos Korm. rendeleti előírásokból:– a 3. § (1) bekezdése szerint ... a társasház... a Tv. (Szt.) előírásait az e rendeletben foglaltak figyelembevételével köteles alkalmazni;– a 7. § (2) bekezdése szerint, egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni az az egyéb szervezet, amelynek két egymást követő évben az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó éves bevételének együttes összege évenként meghaladja az 50 millió forintot.Összefoglalva: feltételezhető, hogy a társasház, amelyik saját elhatározása alapján a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg, annál az egyszeres könyvvitellel alátámasztott egyszerűsített éves beszámolót[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.
Kapcsolódó címkék:  

Lízing miatti tartozás kiváltása

Kérdés:

Társaságunk EUR-alapú lízingügylet keretében ingatlanberuházást valósított meg 2011. évben. A nem realizált árfolyamveszteséget halasztott ráfordításként tartotta nyilván a futamidő alatt, melyre céltartalékot és lekötött tartalékot képezett a számviteli törvénynek megfelelően. 2022. 12. 31. dátummal az alábbi egyenlegekkel rendelkezik a társaság:
Halasztott ráfordítás: 2 026 019 143 Ft (393 számla).
Lekötött tartalék: 1 056 188 066 Ft (414200 számla).
Céltartalék: 969 831 077 Ft (423100 számla).
A lízingügylet 2023. 01. 09. napon egy másik pénzintézet által, szintén EUR-alapú beruházási hitellel kiváltásra került, a lízingügylet megszűnt, az ingatlan és a kapcsolódó eszközök a társaság tulajdonába kerültek. A halasztott ráfordításként elhatárolt nem realizált árfolyamveszteséget el kell számolni ez esetben pénzügyi műveletek ráfordításaként? Megfelelőek-e az ezzel kapcsolatos, illetve a céltartalék, lekötött tartalék alábbi könyvelési tételei?
Elhatárolt nem realizált árfolyamveszteség pénzügyi ráfordításként elszámolása: T 878 – K 393: 2 026 019 143 Ft. Lekötött tartalék visszavezetése eredménytartalékba: T 414200 – K 413: 1 056 188 066 Ft. Céltartalék visszavezetése eredménytartalékba: T 423100 – K 413: 969 831 077 Ft.
A másik kérdésem: A lízingügyletben a kiváltás előtt a lízingcég volt az ingatlan és a kapcsolódó eszközök tulajdonosa, míg a beruházási hitellel történő kiváltás után a társaság lett a tulajdonos. Jól gondoljuk-e, hogy ez a kiváltás nem érinti az 1-es számlaosztályt (bruttó érték, elszámolt értékcsökkenés, nettó érték), hiszen a lízingelt eszközök birtokbaadása a lízingügylet kezdetekor társaságunk felé megtörtént, azóta az eszközök könyveinkben szerepelnek, értékcsökkenést eddig is a társaság számolt el rájuk?

Részlet a válaszából: […] történő visszafizetéssel), a képzett céltartalékot is, de a céltartalék megszüntetését nem az eredménytartalék javára kell elszámolni, hanem az egyéb bevételek között, tehát az eredmény javára (T 424 – K 9653). A lízingügylet miatti tartozás kiváltásakor (T 448 – K 444) feltételezhetően a lízingügylet miatti euróalapú, 2022. december 31-i árfolyam szerinti összegével azonos euróalapú összegben, ami viszont nem lehet más, mint a kiváltáskori euróalapú árfolyamon meghatározott forintösszeg, a kiváltott tartozás forintösszege, és a kiváltásra felhasznált forintösszeg különbözetét árfolyam-különbözetként a kiváltáskor el kell számolni. A megkeresésben az előző bekezdésben leírtakra nincs utalás, pedig ha valóban euróalapú volt a lízingügylet is, a kiváltást jelentő beruházási hitel is, akkor kell lenni árfolyam-különbözetnek is. A lízingügylet miatti tartozáskiváltás közvetlenül nem érinti a lízingügylet keretében beszerzett eszközök bruttó értékét és elszámolt értékcsökkenését. A lízingügylet miatti tartozás kiváltása – a kérdés szerint – szintén euróalapú beruházási hitellel történik. Ez[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.
Kapcsolódó címkék:  

Decemberi teljesítésű januári áramdíjszámla

Kérdés: Az áramszolgáltató 2023. január hóra előre számláz áramdíjat részszámla címen. A számla kelte 2022. december 10., a teljesítés is és a fizetési határidő is 2022. december 20. A számla határidőre ki lett egyenlítve. A szállítói kiegyenlítést 2022. évre a 36-ra könyvelem, és a számlát 2023. évre, mivel ez nem időbeli elhatárolás?
Részlet a válaszából: […] Kérdés lehet az, hogy az időszakosan elszámolásra kerülő szolgáltatásnyújtásnál mi a teljesítés időpontja.Az áramszolgáltatóval kötött szerződésben mindenképpen rögzíteni kell, hogy az időszakonként (például havonta) elszámolásra kerülő áramdíj esetében milyen időpontot tekintenek az adott hónapi szolgáltatásnyújtás kezdő-, illetve befejező napjának. Ez az elszámolási időszak (a kezdő- és befejező napja) bizonyára feltüntetésre került a kérdés szerinti januári számlán is. (Ha nincs feltüntetve, akkor az áramszolgáltató megsértette a számviteli törvény előírásait.)A januári áramdíjrészszámlán az elszámolási időszak – feltételezhetően – kezdő időpontja december, befejező időpontja január. (Ha mindkét időpont januári, akkor az a számla többszörösen szabálytalan.)Tekintettel arra, hogy alapvető követelmény, a szolgáltatásnyújtást is a teljesítés időszakára kell elszámolni. A vállalati számlarendben kell rögzíteni, hogy a szolgáltatásnyújtás igénybevétele esetén a számla szerinti ellenértéket a szolgáltatásnyújtás kezdőnapjával vagy befejező napjával könyvelik teljes összegében (az áfát is, függetlenül attól, hogy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
…
16