Fejlesztési tartalék lekötött tartalékba történő átvezetés nélkül

Kérdés: A 2021. évi éves beszámolót elfogadó taggyűlésen fejlesztési tartalék elkülönítéséről hoztak határozatot. A társaságiadó-bevallás ennek megfelelően készült el. Az év végi zárlati tételek könyvelésénél azonban ennek a rögzítése elmaradt. A közzétett mérleg így lekötött tartalékot nem tartalmaz. Van-e lehetőség a mérleg utólagos módosítására?
Részlet a válaszából: […] kötelezően nem írja elő, a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege.A fejlesztésitartalék-képzésről szóló döntés az adott társaság hatáskörébe tartozik. Ilyen címen azonban az adózás előtti eredmény csökkentésének egyik feltétele, hogy a képzett tartaléknak megfelelő összeget az eredménytartalékból a lekötött tartalékba átvezessék, azt a számvitelben az adóév utolsó napjára vonatkozóan lekötött tartalékként kimutassák. Ha ez megtörtént, csak ezt követően állítható be az adóbevallásba adóalapot csökkentő tételként.Mivel az eredménytartaléknak a lekötött tartalékba történő átvezetése előfeltétele az adózás előtti eredmény csökkentésének, az átvezetésről olyan időben kell dönteni, és a döntés alapján könyvelni, hogy az az üzleti év utolsó napjával a lekötött tartalékba kerüljön. Ebből viszont az következik, hogy ennek a döntésnek a mérleget elfogadó taggyűlés előtt meg kell történnie. A kérdés szerinti döntéssel csak a 2022. üzleti év végével lehet fejlesztési tartalékot[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.
Kapcsolódó címke:

Devizás beruházási számla árfolyam-különbözete

Kérdés:

Társaságunk 2022. évben tárgyieszköz-beszerzést hajtott végre. A beruházási szállítót saját devizaszámlán rendelkezésre álló devizával egyenlítette ki 2022. 10. 18-án. Az eszköz 2022. évi aktiválásakor (2022. 11. 07.) az alábbi kérdések merültek fel:
– A beruházási szállítói számlán mutatkozó árfolyam-különbözettel kell a beruházás bekerülési (aktiválási) értékét módosítani?
– Vagy az aktiválás napján kell megvizsgálni, hogy az aktiválás napján milyen árfolyam-különbözet keletkezik a beszerzéskori számlaérték és az aktiválás napján érvényes árfolyammal számított számlaérték között, és ezzel a különbözettel kellene a beruházás bekerülési értékét módosítani?

Részlet a válaszából: […] hogy jelentkezzen árfolyam-különbözet, a szállító teljesítése napján meglévő devizaárfolyam és a rendelkezésre álló (a kiegyenlítésre felhasznált) deviza árfolyama közötti eltérés különbözetének összegében. A kiegyenlítéskor keletkezett árfolyam-különbözettel a beruházás bekerülési értékét kellett módosítani (akár árfolyamnyereség, akár árfolyamveszteség a különbözet). A beruházási szállító számlája kiegyenlítése után már nincs beruházási szállítói tartozás, ezért nincs mit kiegyenlíteni, és így árfolyam-különbözetet sem lehet elszámolni. Az aktiválás a rendeltetésszerű használatbavételhez kapcsolódik, a deviza ellenében beszerzett és forintban már rögzített tárgyi eszköz értéke az aktiválás során nem változhat a beszerzéshez használt deviza árfolyamváltozása miatt, erre a számviteli törvény nem ad lehetőséget. A kérdésben leírtak alapján az aktiválás időpontja előtt kiegyenlített[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.
Kapcsolódó címkék:  

Közös költség a bérleti díjjal együtt

Kérdés: Ingatlan-bérbeadással foglalkozó cég az ingatlan-bérbeadást adókötelessé tette, így a bérleti díjak áfával növelten kerülnek számlázásra. Üzlethelyiség bérbeadása kapcsán a felmerült közös költség is tovább lesz számlázva. Jól gondoljuk-e, hogy mivel a közös költség osztja a tevékenység sorsát, ezért az áfával növelten kell számláznunk ezt a bérlőnek annak ellenére, hogy a közös költséget egy díjértesítő alapján utaljuk a társasház részére? Nem kapunk róla számlát.
Részlet a válaszából: […] összegben. És mivel a közös költség nem áfaköteles, ezért elfogadott, hogy a társasház azt ne számlázza.A kérdés lényegére – áfaköteles-e a közös költség áthárítása? – a válasz az Áfa-tv. 70. §-ában foglaltakból következik: "Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak ... a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybe vevőjére..." Ez az előírás "alkalmazandó abban az esetben is, ha a járulékos díj és költség áthárítása külön megállapodáson alapul".A közös költség a bérbe adott üzlethelyiség járulékos költségének[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.
Kapcsolódó címkék:    

Támogatási jogcímenkénti nyilvántartás

Kérdés: Számlatükrünk felülvizsgálatát és módosításait végezzük, és ezzel kapcsolatban kérdezzük: A pályázataink során előírják, hogy a támogatott projekteket, támogatással szerzett eszközeinket támogatási jogcímenként főkönyvileg külön kell nyilvántartani. Ez esetben:
- elegendő-e az analitikában, projektkódon elkülönítve kezelni az adott pályázat költségeit, eszközeit, és üzembe helyezés után is a megvalósult támogatott részt támogatási jogcímenként külön kartono(ko)n kezelve a tárgyieszköz-modulban a támogatott leltári számo(ka)t egy projektkódon tartva nyilvántartani úgy, hogy a főkönyvi számokban az nem nevesített, vagy
- valóban szükséges-e külön főkönyvön tartani támogatási jogcímenként a támogatott, üzembe helyezett eszközöket akkor is, ha az analitikában a jogcímenkénti szétválasztást meg tudjuk oldani, vagy
- a kettő ötvözeteként a főkönyvön kiemelni főkönyvi kategóriánként a támogatott eszközöket (megjelölve, hogy adott főkönyv alatt támogatott eszközök vannak), és az analitikában pályázati jogcímenként nyilvántartani a pályázatos eszközöket?
Melyik a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] külön az eszközbeszerzéshez kapcsolódó részt és külön a karbantartást finanszírozó támogatást. Az elkülönítést a támogatás végleges bevételkénti elszámolásának eltérő időszaka indokolja.Ugyanazon támogatási okirat (szerződés) szerinti támogatást elkülönítetten indokolt kimutatni akkor, amikor pénzügyileg rendezett támogatási előleg, amikor már jóváhagyott támogatás és halasztott bevételként időbelileg elhatárolásra került, és amikor már végleges támogatásnak minősül (egyéb bevételként véglegesen elszámolásra került). Így több támogatási okirat szerinti támogatást nem lehet egyetlen főkönyvi számlára (csak analitikában megbontva) könyvelni. (Nem teljesülhet a valódiság és a világosság elve!)Legegyszerűbb a helyzet, ha egy támogatási okirat szerint adott támogatás egyetlen tárgyi eszköz (beruházás) beszerzéséhez kapcsolódik. Ez esetben külön kell nyilvántartani a támogatott eszközbeszerzést (beruházásként, majd aktivált tárgyi eszközként), és külön a támogatást (az előző bekezdés szerinti részletezéssel).Ha egy támogatási okirat szerint adott támogatás több tárgyi eszköz (beruházás) beszerzéséhez kapcsolódik, akkor az eszközök beszerzését eszközönként (beruházásonként, illetve aktivált tárgyi eszközként) külön-külön kell nyilvántartani, de a támogatást egyetlen támogatásként (a már említett részletezéssel), a támogatási főkönyvi számlához azonban kapcsolni kell (nem könyvelni!) a támogatott eszközbeszerzések aktuális adatait, amelyek az esedékes támogatás elszámolásához szükségesek.Ha egyidejűleg több támogatási okirat szerinti támogatásban részesült a társaság, akkor nem célszerű azokat egyetlen támogatásként kezelni, indokolt a támogatásokat külön-külön főkönyvi számlára könyvelni, és a támogatási főkönyvi számlákhoz külön-külön kapcsolni kell a támogatott eszközbeszerzések adatait. Természetesen, az eszközbeszerzéseket (a beruházásokat) ez esetben is csak egyszer lehet nyilvántartásba venni.Nagyon lényeges, hogy az eszközökhöz kapcsolódó gazdasági események nyilvántartásba vétele, illetve az amortizáció elszámolása időben nem esik egybe a támogatáshoz kapcsolódó gazdasági események (előleg folyósítása, részbeni, majd végleges jóváhagyás, a költségekkel arányos végleges bevétel elszámolása) könyvelésével.A[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.
Kapcsolódó címke:

Szerb állampolgár jövedelmet nem, de osztalékot felvesz

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft. egyik tulajdonosa és ügyvezetője szerb állampolgár. Jövedelmet nem vesz fel a kft.-ből, tajszáma nincsen. Szerepeltetni kell a 08-as bevallásban? Amennyiben osztalékot vesz fel, hogyan kell adózni és a 08-as bevallásban szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] Azon személy esetében, aki egyidejűleg mindkét Szerződő Fél felségterületén munkaviszonyban áll vagy önálló tevékenységet végez, kizárólag azon Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni, amely felségterületén a lakóhelye van.– Azon személy esetében, aki egyik Szerződő Fél felségterületén munkaviszonyban áll, és a másik Szerződő Fél felségterületén önálló tevékenységet végez, kizárólag azon Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni, amely felségterületén munkaviszonyban áll.Az SRB/HUN 101 jelű nyomtatvány igazolja, hogy a munkavállaló a Szerb Köztársaság területén folytatott tevékenysége (munkaviszonya) alapján Szerbiában biztosított, így a szerb szabályokat kell alkalmazni esetében. Az igazolást szerbiai hatóság állítja ki, és ez alapján lehet igazolni, hogy Magyarországon nem áll fenn a biztosítási jogviszony, és így 08-as bevallási kötelezettség.Ha a kft. szerb ügyvezetője díjazásban részesülne, úgy az nem önálló munkából származó jövedelemnek minősül, és a magyar szja-törvény szerint Magyarországon adózik. Ez abban az esetben igaz, ha a magánszemély Magyarországon minősül belföldi illetőségűnek, azaz Magyarországon él. Belföldi illetőség és jövedelem hiányában szja-fizetési kötelezettség és így a 08-as bevallási kötelezettség sem merül fel.Az osztalék magyarországi adóztatásához meg kell vizsgálni a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, amely jelenleg még Szerbia vonatkozásban a Magyar Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság között kötött Egyezmény. [A 2003. évi XXV. törvény hirdette ki a Magyar Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten, 2001. június 20-án aláírt Egyezményt.] Az egyezmény 10. cikke szerint:"1. Az osztalék, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű társaság a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személynek fizet, megadóztatható ebben a másik Államban.2. Mindazonáltal ez az osztalék abban a Szerződő Államban is, amelyben az osztalékot fizető[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.
Kapcsolódó címkék:  

Részesedésnél értékvesztés, a tulajdonolt társaságnál mínusz saját tőke

Kérdés: A társaságnak részesedése van egy zrt.-ben, amelynek a saját tőkéje évek óta mínuszban van. Mivel a többségi tulajdonos minden közgyűlésen olyan tervet mutatott be, amely elvileg biztosította volna a tőkehelyzet rendbetételét nyereségessé váló működéssel, ezért eddig nem került sor értékvesztés elszámolására. Most azonban ezt el kívánják végezni. A veszteség fedezetére történt pótbefizetés, de tőkeemelés nem. A részvény megvásárlásakor is mínuszos volt a saját tőke. Ilyen esetben mekkora értékvesztést kellene elszámolni, nullára írni a befektetés értékét? A társaságiadó-alapot növelni kell az elszámolt értékvesztéssel?
Részlet a válaszából: […] értéke.Jelen esetben is abból kell kiindulni, bár a zrt. mínusz saját tőkéje tovább csökkent, hogy a kérdező társaság a nála lévő részesedést el tudná-e adni, ha igen, mennyiért. Ez a lehetséges eladási ár lehetne a nyilvántartás szerinti értéke a befektetésnek, és ha ennél magasabb a jelenlegi könyv szerinti érték, akkor a különbözetet kell értékvesztésként elszámolni. Ha a kérdező társaság nem tudná a zrt.-ben lévő részesedését értékesíteni, a zrt. piaci megítélése olyan rossz, hogy az adott részesedésért nulla forintot sem adnának a mérlegkészítés időpontjában, akkor a befektetés nullára leírása értékvesztés elszámolásával teljes mértékben indokolt.A veszteség fedezetére történt pótbefizetés ugyan a saját tőkére pozitív hatással van, önmagában azonban a részesedés piaci megítélését közvetlenül nem befolyásolja, az értékvesztés elszámolásának indokoltságát nem feltétlenül csökkenti.Nyilvánvaló a kérdésben leírtak[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.
Kapcsolódó címke:

Játékjog megszerzéséért fizetett összeg

Kérdés: Ha egy sportoló átigazol egyik egyesületből a másikba, általában átigazolási díjat fizetnek, amivel megszerzik a sportoló játékjogát. Ezt az átigazolási díjat (megszerzett játékjogot) vagyoni értékű jogként kell kimutatni? Ennek az értékcsökkenési leírási kulcsa meg kell, hogy egyezzen a szerződés időtartamával, vagy célszerűbb a játékjogot piaci értéken kimutatni? Ha egy játékos szerződése lejáratával ingyen (átigazolási díj nélkül) kerül egyik csapattól a másikba, milyen értéken kell kimutatni a játékjogát?
Részlet a válaszából: […] indokolt a szerződésben rögzített időtartamot tekinteni.Ha a játékjog piaci értéke magasabb, mint a megszerzéséért fizetett átigazolási díj nettó értéke, a kettő közötti különbözet az Szt. 57. §-ának (3) bekezdése szerint az eszközök között értékhelyesbítésként, a források között – az értékhelyesbítés összegével azonos összegben – értékelési tartalékként kimutatható. Az értékhelyesbítésként kimutatott összeg után terv szerinti értékcsökkenési leírás nem számolható el.A játékjog piaci értéke az immateriális javak között két tételből tevődik össze: egyrészt a játékjog nettó beszerzési értéke, másrészt a játékjoghoz kapcsolódó értékhelyesbítés.Ha egy játékos a szerződése lejáratával átigazolási díj nélkül kerül át egyik egyesülettől a másikhoz, akkor a térítés nélküli átadás számviteli szabályai szerint kell eljárni:– az átadó egyesületnél – ha van kimutatott játékjog az immateriális javak között – a kimutatott játékjog könyv szerinti értékét az egyéb ráfordítások között kell[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.
Kapcsolódó címke:

Cégautóadó alóli mentesség

Kérdés: Autókereskedő kft. – amely személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozónak minősül – megvásárolja az új személygépkocsit az importőrtől, forgalomba helyezi, megfizeti a kötelező gépjárműadót, majd 60 nap után kivonja a forgalomból, és a Közösségen belül "nullkilométeresen" értékesíti. Ez alatt a 60 nap alatt az autó az autókereskedő telephelyén áll, ezt a 60 napot adminisztrációs előírások miatt kell megvárni, az autókereskedő kft. már a vásárlás pillanatában tudja, hogy exportra fogja eladni az autót állandó partnereinek. A forgalomba helyezés az importőri előírások betartása miatt kötelező. Meg kell-e fizetni a cégautóadót ezekre az autókra?
Részlet a válaszából: […] kötelezettség keletkezésének időpontját rögzíti. Ezen előírások alapján egyértelműen fennáll a cégautóadó-fizetési kötelezettség.A hivatkozott törvénynek azonban van egy 17/D. §-a is, amely az adómentességről rendelkezik. Ezen paragrafus c) pontja szerint: mentes az adó alól az a személygépkocsi, amelyet a személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó személy vagy szervezet kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be. Tehát a kérdés szerinti esetben a cégautóadót nem kell megfizetni. (A gépjárműadót[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.
Kapcsolódó címke:

Jóváhagyott osztalék módosítása

Kérdés:

Egy magyar adóalany kft. a 2022. évi egyszerűsített éves beszámoló alapján osztalékot határozott meg 3 tagjának, a határozat szerint május 2-i kifizetéssel. Időközben a társasági szerződést áprilisban (tehát még az osztalék kifizetése előtt) módosították. Ennek eredményeképpen
– külső személy részére értékesítésre került egy üzletrész;
– a két másik tulajdonos között egy olyan egyezség került be a társasági szerződésbe, hogy az osztalékfizetés arányát eltérítették a tulajdonosi arányoktól.
Hogyan kell a korábban jóváhagyott osztalékot kifizetni?
– Az osztalék jóváhagyásakori tulajdonosi arányok szerint, vagy
– az osztalék kifizetésekor érvényes, megváltozott arányok szerint? Lehetséges-e az osztalékra vonatkozó korábbi tulajdonosi határozatot módosítani?

Részlet a válaszából: […] választ ad a kérdésben rögzítettekre. Azt a számviteli előírások egyértelműen alátámasztják. Mint ismeretes, az Szt. 153. §-ának (1) bekezdése szerint az egyszerűsített éves beszámolót, ... valamint az adózott eredmény felhasználására (az osztalék jóváhagyására) vonatkozó határozatot ... letétbe (kell) helyezni. Bizonylati fegyelem követelménye pedig az, hogy a megtörtént gazdasági eseményeket könyvelni kell. Az osztalékról való döntés is ilyen, amit az Szt. 42. §-ának (3) bekezdése szerint a rövid lejáratú kötelezettségek között – bruttó összegben – tagonként könyvelni kell az eredménytartalék csökkentésével. A Ptk. indokolása szerint az osztalék kifizetésére vonatkozó szabályozás célja alapvetően a hitelezővédelem. Ezért a szabályoktól való eltérés nem fogadható el. (A letétbe helyezett adatokat sem lehet a kérdésben leírtak jogcímén megváltoztatni.) A kérdés szerint az üzletrészét értékesítő tag az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalakor még tag volt, az őt a vagyoni hozzájárulása arányában járó (kötelezettségként a számára már előírt) osztalék az üzletrész értékesítése után is megilleti. (Annak azonban nincs akadálya, hogy az üzletrész adásvételi szerződésében az üzletrészt értékesítő tag a még a részére ki nem fizetett osztalékkövetelése elengedéséről rendelkezik. (Ez a kft.-nél a magánszeméllyel szembeni kötelezettség elengedését jelenti, egyéb bevételkénti elszámolással!) A Ptk. hivatkozott előírásának szigorú szabálya (a rövid bekezdésben kétszer is szerepel),[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.
Kapcsolódó címke:

Alapítvány alapítása

Kérdés: Nonprofit kft. alapít egy alapítványt. Az átadott eszközöket ki kell vezetni a könyvekből. Az alapítói vagyont a kft. a továbbiakban nyilvántarthatja-e a könyvekben, mint befektetett eszközöket?
Részlet a válaszából: […] bejegyzett induló vagyon eszközeit a befektetett pénzügyi eszközök között, egyéb tartós részesedésként kimutathatja az átadás-átvétellel egyidejűleg. Könyvelése:– pénzbeli vagyoni hozzájárulás a pénzmozgással egyidejűleg: T 366 – K 384;– a bevitt immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke: T 8642 – K 11-16;– a bevitt készletek, követelések könyv szerinti értéke: T 8642 – K 21-22, 31;– a bevitt eszközök alapító okiratban meghatározott értéke az alapítványnak történt átadáskor: T 366 – K 9642;– a bírósági bejegyzéskor a bíróság értesítése alapján: T 173 – K 366;– a könyv szerinti érték és az alapító okiratban meghatározott érték különbözetének megállapítása: T 9642 – K 8642, ha az összevezetés után a 8642. számlán marad egyenleg, akkor az egyéb ráfordítás, ha a 9642. számlán, akkor az egyenleg egyéb bevétel.A törvénymódosítás átmeneti rendelkezése [az Szt. 177. §-ának (87) bekezdése] szerint, a könyvekben értékkel ki nem mutatott egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási intézményben lévő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
4
…
16