Nyílt végű lízing lezárása

Kérdés: Nyílt végű lízing lezárásával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. A lízing a futamidő lejárata előtt lezárult, és a lízingbe vevő 3. személyt jelölt ki, aki a személygépkocsit megvásárolja. Több helyen olvasom, hogy a lízingbe adó ad egy módosított számviteli bizonylatot. Ez meg is történt, a maradványértéket módosítja rajta, kb. 1 millió forinttal több, mint az eredeti. De mi a teendő ezzel? Más módosító dokumentumot én nem kaptam. Kellett volna? Azt értem, hogy ki kell vezetni a tőketartozást, meg az autó bekerülési értékét, az eddig elszámolt értékcsökkenést, terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni. De milyen szerepet játszik ez a módosító számviteli bizonylat? Az világos, hogy a maradványérték nagyobb 3 év elteltével, mint az 5 éves futamidő végén. A különbözetet kell könyvelni? Szeretnék egy levezetést a zárásról, rövid példán keresztül, könyvelési tételekkel.
Részlet a válaszából: […] vett eszközzel kapcsolatos könyvelést a lízingbe vevőnél:1. A lízingelt eszköz számlázott (számviteli bizonylattal dokumentált) bruttó értékének könyvelése (áfát nem kell felszámítani): T 131, 132 – K 448, legyen 10 millió forint.2. A számlázott lízingdíj, amely két részből áll, egyrészt a törlesztőrészlet (ez áfaköteles, ami jellemzően levonható), másrészt az esedékes kamat (ami áfamentes). A lízingdíjból:– a törlesztőrészlet (1500 E Ft), az áfa (405 E Ft) könyvelése: T 448, 466 – K 454 (1905 E Ft) és– a kamat (200 E Ft) könyvelése: T 8731 – K 454.3. A terv szerinti értékcsökkenési leírás elszámolása belső bizonylat alapján (1400 E Ft): T 571 – K 139.4. A 2. és 3. tétel ismétlődik még háromszor, és utána:– a 131., 132. számla egyenlege továbbra is 10 millió Ft,– a 139. számla egyenlege: -5600 E Ft,– a 448. számla egyenlege: 4000 E Ft,– a terv szerinti értékcsökkenésként elszámolt összeg: 5600 E Ft.5. A lízingbe adó helyesbítő számlája (számviteli bizonylata) az elismert (a visszavételi) maradványértékről, könyvelése: T 448 – K 131, 132 (legyen 3000 E Ft), kapcsolódóan az elszámolt terv szerinti értékcsökkenés: T 139 – K 131, 132 (5600 E Ft).6. A maradványérték könyvelése után:– a 131., 132. számla egyenlege: 1400 E Ft, amelyet terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni: T 8664 – K 138, majd a 131., 132. számlát és a 138. számlát össze kell vezetni;– a 148. számla egyenlege 1000 E Ft, amelyet[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.
Kapcsolódó címke:

Saját gépkocsi használatával kapcsolatos költségek megtérítése

Kérdés:

Egyszemélyes gazdasági társaság tagja, aki egyedüli ügyvezetője a cégnek, rendszeresen saját személygépkocsiját használja az ügyvezetői tevékenysége ellátása érdekében. Minden hónapban elkészíti a kiküldetési rendelvény nyomtatványt, amely megfelel a jogszabályban előírt tartalmi és formai követelményeknek. Kérem szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy ezzel a kiküldetési rendelvénnyel adómentesen elszámolható-e havi rendszerességgel költségtérítés?

Részlet a válaszából: […] mértéket. [Szja-tv. 7. § (1) bekezdés r) pontja.] Ha az előzőekben részletezett feltételek teljesülnek, akkor az ügyvezetőnek a költségtérítésként kapott bevételt nem kell bevallania. A kiküldetési rendelvény akkor felel meg a jogszabályi előírásoknak, ha az tartalmazza a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését, forgalmi rendszámát, a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, valamint ezen költségtérítés kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.). Kiküldetési rendelvénynek minősül az említett adatokat tartalmazó, a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseit is figyelembe véve zárt rendszerben kezelt és tárolt, elektronikus úton előállított bizonylat is. A papíralapon kiállított kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizető, másolatát a magánszemély a bizonylatmegőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával őrzi meg [Szja-tv. 3. § 84. pont]. 2. Útnyilvántartással történő elszámolás Az ügyvezető sajátszemélygépkocsi-használatára tekintettel fizetett költségtérítés elszámolására alkalmazható útnyilvántartás alapján történő elszámolás is. Az útnyilvántartás az ügyvezető bizonylata lesz, amely alapján majd az éves adóbevallás során megállapítja, hogy lesz-e véglegesen adóköteles jövedelme. Az ügyvezető a saját tulajdonú személygépkocsi hivatali célú használatára tekintettel kapott költségtérítés összegéig az Szja-tv. 3. számú melléklet IV. Járművek költsége fejezetben lévő szabályok szerint számolhatja el az üzemi célú használatra eső költségeket (az üzemanyag-felhasználásának, valamint számlával/bizonylattal történő elszámolás alapján a jármű fenntartásának, javításának és felújításának költsége). Ha az éves szinten kapott költségtérítés összege megegyezik az elszámolható költségekkel, akkor az ügyvezetőnek nem keletkezik adóköteles jövedelme. Az útnyilvántartás vezetésének szabályait az Szja-tv. 5. számú II. 7. pontja tartalmazza. Ebben az esetben is az ügyvezető sajátszemélygépkocsi-használata hivatali, üzleti utazásnak kell, hogy minősüljön. A[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.
Kapcsolódó címke:

Apasági szabadság könyvelése

Kérdés: Társaságunk tb-kifizetőhely. Hogyan kell könyvelni az apasági szabadságot és az azt terhelő közterhet a bérszámfejtéskor (azt a részt, amit a Magyar Államkincstár utal)? Hogyan kell könyvelni az apasági szabadság azon további napjait, amelyre a távolléti díj 40%-a jár, és ezt a részt nem téríti meg a Magyar Államkincstár? Hogyan kell könyvelni a Magyar Államkincstártól befolyt összeget?
Részlet a válaszából: […] költségvetés megtéríti, és a költség nem jelenik meg a munkaerőköltség egyik csoportjában sem, és így értelemszerűen nem része a keresetnek sem.Ha a KSH szerint az apasági szabadság idejére járó távolléti díj nem része a keresetnek, akkor azt bérköltségként nem lehet elszámolni. Az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja szerint személyi jellegű egyéb kifizetések azok a természetes személy részére teljesített kifizetések, elszámolt összegek, amelyeket a kifizető a természetes személy részére jogszabályi előírás vagy saját elhatározása alapján teljesít, és nem tartozik a bérköltség, illetve a vállalkozási díj fogalmába.A leírtakból következően az apának gyermeke születése esetén öt napra fizetett távolléti díjat és a távolléti díj után fizetendő közterhet is a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni (T 553 – K 381), a központi költségvetésből megtérített összeget pedig az egyéb bevételek között kell kimutatni (T 384 – K 9634), illetve a mérlegkészítés időpontjáig a tárgyévre megtérített összeget (T 391 – K 9634).Az Mt. 146. §-ának (4) bekezdése szerint: A munkavállaló az apasági szabadság öt munkanapjára távolléti díjra, a hatodik munkanapjától a távolléti díj negyven százalékára jogosult.Az apasági szabadság öt munkanapjára járó távolléti díj megtérítésre kerül, elszámolásáról (könyveléséről) fentebb már[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.
Kapcsolódó címke:

Kezelt vagyon elkülönített könyvelése

Kérdés: A bizalmi vagyonkezelő (BVK) és a kezelt vagyon (KV) könyvvezetését egy könyvelőiroda végzi. A könyvelőiroda havi számláiban külön soron feltünteti a bizalmi vagyonkezelő (100 + 27% áfa) és a kezelt vagyon díját (20+27% áfa). A kezelt vagyonnak nincs saját bankszámlája. A kezelt vagyon kizárólag üzleti részesedés, tevékenységből eredő bevétele nincs, mint például ingatlan-bérbeadás. A könyvelésről szóló számlát mindkét, különálló számviteli nyilvántartásba könyvelném az alábbiak szerint:
Bizalmi vagyonkezelő könyvelése:
Számla nettó BVK: T 52 K 454 100
Számla áfa BVK: T 466 K 454 27
Számla nettó KV: T 368 K 454 20
Számla áfa KV (le nem vonható): T 368 K 454 5,4
Szállítót fizet: T 454 K 384 152,4
Kezelt vagyon könyvelése:
Számla nettó KV: T 52 / K 454 20
Számla áfa KV: T 52 / K 454 5,4
BVK-KV pénzügyi rendezés elszámolása: T 454 / K479 25,4
Helyes-e és teljes körű-e a táblázatba foglalt könyvelési metódus?
A bizalmi vagyonkezelő esetén a 368 és a kezelt vagyon esetén a 479 egy elszámolási számla a BVK és a KV között. Azonban ez a fentiek alapján az évek során folyamatosan nő, és nem rendeződik. Továbbá szintén növeli a bizalmi vagyonkezelő állományaiban lévő követelést a kezelt vagyonnal szemben (T 368 / K 311), ha a vagyonrendelő a kezelt vagyonból engedi kielégíteni a vagyonkezelési díjat. Pénzmozgás nem történik. A két egymás közötti elszámolási számla hogyan kerül rendezésre a könyvekben és mikor? Ha a kezelt vagyonnak nincs elkülönült bankszámlaszáma, akkor a bizalmi vagyonkezelő a bankszámlájára érkező (kezelt vagyon) hozamokat miként tartja nyilván a könyveiben? A vagyonkezelési díj rendezése a kezelt vagyonnak melyik sajáttőke-eleméből történhet az indulást követő évben (nincs tartalék) és az azt követő években?
Részlet a válaszából: […] bevételeket, költségeket és ráfordításokat így a bizalmi vagyonkezelőnek kizárólag a kezelt vagyonhoz kapcsolódóan vezetett külön könyvvezetésében kell szerepeltetnie, a saját cégének, mint vagyonkezelőnek a könyvvezetésétől elkülönítve. A kezelt vagyon a vagyonkezelő saját cégére vonatkozó könyvvezetésében nem jelenhet meg.A bizalmi vagyonkezelőnek a kezelt vagyonhoz kapcsolódóan vezetett külön könyvvezetésében a bizalmi vagyonnal kapcsolatos bevételeket, költségeket és ráfordításokat a számviteli törvény általános szabályai szerint kell elszámolnia. Ebből következően, bár a vagyonkezelő állítja ki saját nevében a vagyonkezelt vagyon tekintetében a kimenő számlákat, illetve a vagyonkezelt vagyonhoz kapcsolódó bejövő számlák is a vagyonkezelő nevére szólnak, ezeket a kimenő és bejövő számlákat a vagyonkezelt vagyon könyvelésében kell elszámolnia, azok a vagyonkezelő saját cégére vonatkozó könyvvezetésében szintén nem jelenhetnek meg.A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás saját tevékenységéről – azaz a vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelői díj ellenében végzett tevékenységéről –, a kezelt vagyon(ok)on kívüli eszközeiről, forrásairól a számviteli törvény általános szabályai szerint számol be. Így a vagyonkezelő által a vagyonrendelőnek számlázott vagyonkezelési díjat a vagyonkezelő saját könyvvezetésében a számviteli törvény 72. §-a (1) bekezdésének előírása szerinti értékesítés nettó árbevételeként és a vagyonrendelővel szembeni követelésként kell kimutatnia. Amennyiben a vagyonkezelői díjat a Ptk. 6.322. §-a (2) bekezdésének az előírása alapján a kezelt vagyonból közvetlenül elégítik ki, akkor a vagyonkezelőnél a pénzbefolyással egyidejűleg a vagyonrendelővel szembeni követelés megszűnik. Amennyiben a vagyonkezelői díjat a kezelt vagyonból közvetlenül elégítik ki, akkor azt a kezelt vagyonról vezetett külön könyvvezetésben is el kell számolni, mivel az tartalmazza a vagyonkezelő kezelt vagyonnal összefüggő kötelezettségeit. A kezelt vagyon külön vezetett könyvvezetésében a vagyonrendelővel szemben fennálló tartozást a saját tőke (a kezelt vagyoni eszközök és jogok, valamint az azokat terhelő kötelezettségek különbözete) testesíti meg. Ha a vagyonkezelői díjat a kezelt vagyonból közvetlenül elégítik ki, akkor azt a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg a saját tőke (annak megfelelő eleme) terhére kell elszámolni.A vagyonrendelőnél a számviteli törvény 27. §-a (9) bekezdésének előírása alapján[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.
Kapcsolódó címkék:  

Saját gépkocsi elszámolása kilométer-nyilvántartás nélkül

Kérdés:

A cég ügyvezetője a saját gépkocsija elszámolását havi 500 km átalányban kéri, nem ad kilométer-elszámolást. Hogyan könyveljem?

Részlet a válaszából: […] melléklet II. rész 6/b. pont; IV. rész 1/a. pont]. A bruttó összeg személyijövedelemadó- és járulékalapot képez, továbbá a cégnek szochót kell fizetnie. Ha a cég ügyvezetője vállalja, hogy majd az év végi adóbevallás alkalmával elkészíti az útnyilvántartást, akkor az 500 km átalányra kifizetett összeg költségtérítésnek minősül. Ebben az esetben az ügyvezető nyilatkozhat arról, hogy tételes költségelszámolást választ (a teljes bevételről is lehet nyilatkozni, hogy az költség, de ezt az adóbevallásban készített útnyilvántartás alapján alá kell támasztani), és ekkor a nyilatkozat szerinti költség levonása utáni összeg lesz a személyi jövedelemadó alapja, vagy ha nem nyilatkozik, akkor a 10 százalékos költséghányad figyelembevételével állapítható meg a fizetett költségtérítés miatti személyijövedelemadó-alap. Mindkét esetben a személyijövedelemadó-alap egyúttal járulékalap, és ezután is kell a cégnek szochót fizetnie [Szja-tv. 47. § (2) bekezdés ca) pont]. Alternatív megoldásként javasolható, és költségtakarékos megoldás lehetne, ha kiküldetési rendelvény alapján történne az 500 km átalánynak megfelelő összeg[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.
Kapcsolódó címke:

Diszkont Kincstárjegy, Magyar Államkötvény könyvelése mikrogazdálkodónál

Kérdés:

Mikrogazdálkodói beszámolót készítő társaság Diszkont Kincstárjegyet (futamidő 1 év) és Magyar Államkötvényt (futamidő 7–10 év) vásárolt. Milyen főkönyvi számokra és milyen összeget kell könyvelni a beszerzéskor (beszerzési ár-névérték) és lejáratkor? Hova könyveljük az Államkötvény után fizetett kamatot?

Részlet a válaszából: […] (pl. a főkönyvi számla száma és elnevezése lehet: 374. Diszkont Kincstárjegy); – a Diszkont Kincstárjegy névértéke és beszerzési értéke közötti különbözet kamatnak minősül, de a tárgyévre időarányosan járó része a kormányrendelet 6. §-a alapján nem számolható el kamatként; – a Diszkont Kincstárjegy értékesítésekor (beváltásakor), = az eladási (beváltási) ár, a névérték könyvelése: T 384, 366 – K 9752; = a beszerzési érték és a névérték különbözetének elszámolása kamatbevételként: T 9752 – K 9744 (alszámlán); = a könyv szerinti érték kivezetése: T 8752 – K 374 = ha a kamattal csökkentett eladási (beváltási) ár és a kivezetett könyv szerinti érték eltér egymástól, a különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként (árfolyamnyereségként), illetve[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.

Tőkekivonáshoz kapcsolódóan a saját tőke rendezése

Kérdés: A tőkekivonással történő jegyzett-tőke-leszállítás törvény adta lehetőség. A jegyzett tőke leszállításával, azzal arányosan a tőketartalék- és az eredménytartalék-csökkenés összegét is elő kell, hogy írják a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként [2000. évi C. törvény 36. § (2) bekezdés c) pontja, 37. § (2) bekezdés f) pontja]. A saját tőke összege jelentősen meghaladja a jegyzett tőke összegét. A saját tőkében negatív az eredménytartalék és pozitív a tőketartalék. Van-e bármilyen teendő a saját tőke rendezésében a tőkekivonással történő jegyzett tőke leszállítása előtt? A tulajdonosokkal szembeni kötelezettség rendezése telek és ingatlan átadásával történik. Jól értelmezzük-e az Áfa-tv. 9. § (1) bekezdését és a 11. § (1) bekezdését, miszerint az eszközök kivonása miatt az ügylet értékesítésnek minősül, és az eszközöket piaci értéken kell eladni?
Részlet a válaszából: […] összegéig. Ha a tőketartalékot a tulajdonossal szembeni kötelezettségként számításba kell venni, akkor annak összege a magántulajdonost terhelő rész adóalapjába beszámít. A tőketartalék belső igénybevétele: T 412 – K 413.A tőkekivonással – a Ptk. szerinti legfőbb szerv által hozott határozat alapján – történő jegyzett tőke leszállításakor:– a jegyzett tőke leszállítása: T 411 – K 4792;– a jegyzett tőkével arányosan a tőketartalék kivonása: T 412 – K 4792;– a jegyzett tőkével arányosan az eredménytartalék kivonása: T 413 – K 4792; ha az eredménytartalék negatív, akkor a jegyzett tőkével arányosan az eredménytartalék nő: T 4792 – K 413;– ha készült közbenső mérleg, akkor az adózott eredményt célszerű az eredménytartalék részének tekinteni.A fentieket azonban csak akkor lehet könyvelni, ha a legfőbb szerv által kezdeményezett tőkekivonással történő tőkeleszállítást a cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyezte.A 4792. számlára könyvelt együttes összeg vállalkozásból kivont jövedelemnek minősül. Ha a tulajdonos magánszemély, akkor a társaságnak kell megállapítania a vállalkozásból kivont jövedelem személyi jövedelem­adóját, szociális hozzájárulási adóját, azoknak a tulajdonost megillető összegét csökkentő tételekként bevallania [T 4792 – K 462, T 4792 – K 463-8] és befizetnie. Amennyiben a 4792. számlán a tulajdonost megillető nettó összeget a társaság nem tudja kifizetni, mert a tulajdonos telket és ingatlant kér, akkor az adók címén befizetendő összeget a tulajdonosnak a társaság részére meg kell térítenie.Az Áfa-tv. kérdésben hivatkozott előírásaiból is, de a számviteli előírásokból is következik, hogy a szóban forgó telek és ingatlan átadása a tulajdonosnak csak az értékesítés szabályai szerint történhet, jellemzően az áfa felszámításával (figyelembe veendő az Áfa-tv.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.
Kapcsolódó címke:

Vagyonkezelésbe vett önkormányzati tárgyi eszközök visszaadása

Kérdés: A zrt. vagyonkezelésbe vett több önkormányzat megbízásából a gesztorönkormányzattól tárgyi eszközöket, amelyet a zrt. könyveiben szerepeltet, és évenként a számviteli törvénynek megfelelően amortizációt számol el a költségek terhére (az összeg jelentősen eltér a Tao-tv. szerinti amortizáció összegétől, jelentősen nagyobb használatiidő-megállapítás történt]. Az amortizáció összegének megfelelő összegű pótlási alapot képez, amelyet elkülönített bankszámlán kezel, és végzi a szükséges felújításokat, pótlásokat az eszközökön. Jelenleg is van képzett, de fel nem használt összeg. A működéssel kapcsolatosan jelentős vevői kintlévőség szerepel a könyvekben. Az eszközök forrását képezi az átadáskori bruttó értéknek megfelelő összegű hosszú lejáratú kötelezettség. Döntés-előkészítés van folyamatban az eszközök visszaadása tárgyában a tulajdonos önkormányzatok számára. Az átadáshoz kapcsolódóan vagyonértékelés van folyamatban a tulajdonos önkormányzat részéről. Könyvelendő, hogy az egyes vagyonelemek visszaadása hogyan vezethető ki a könyvekből? Az Szt. és a Tao-tv. szerinti nettó érték különbözete társaságiadó-alapot módosító tétel? A vevőállomány kivezetése szintén adóalapot növelő tétel? Hogyan szüntethető meg a hosszú lejáratú kötelezettség összege? Amennyiben egyéb bevétel, a társaságiadó-alapot befolyásolja? Az eszközök és kötelezettségek megszüntetése után egyenleg nem maradhat a tranzakciók során?
Részlet a válaszából: […] értékcsökkenésként kell a kivezetéskor elszámolni.Az önkormányzat a tárgyi eszközöket csak azután értékelheti, ha már a vagyonkezelésből visszavette, és az önkormányzatra vonatkozó törvényi előírások a vagyonértékelésre lehetőséget adnak (például újbóli vagyonkezelésbe adás előtt).Az általános előírások kivonatos ismertetése után nézzük, hogyan kellett, illetve kell könyvelni a kérdés szerinti zrt.-nél:– tárgyi eszközök kezelésbe vétele: T 11-14 – K 4491, a vagyonkezelési szerződésben rögzített értéken, ez lesz a bruttó érték;– a zrt. által alkalmazott leírási kulcsokkal elszámolt amortizáció: T 571 – K 117, 127, 137, 147;– a vagyonkezelési szerződés szerinti leírási kulcsokkal elszámolt amortizáció: T 4491 – K 4492 (a 4492. számla tartalmazza a visszapótlási kötelezettséget);– a vagyonkezelésbe vett tárgyi eszközök pótlása, felújítása esetén:= a bekerülési érték könyvelése: T 161, 162 – K 455,= rendeltetésszerű használatbavételkor először átadása (eladása) az önkormányzatnak: T 311 – K 961, 467, piaci (legalább könyv szerinti) értéken, a könyv szerinti érték kivezetése: T 861 – K 161, 162, majd az értékesítés eredményének megállapítása: T 961 – K 861, mivel a visszapótlás terhére történt a pótlás, a felújítás a visszapótlási kötelezettség csökkentése a követelés összegével: T 4491 – K 311;= pótlásként, felújításként elszámolt eszközértékek vagyonkezelés szerződés szerinti értékének állományba vétele: T 11-14 – K 4491;(az állományba vételt követően ez után is amortizációt kell elszámolni, az adott esetben kétféle módon)– a tárgyi eszközök vagyonkezelésből történő visszaadásakor, az átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján:= a bruttó érték kivezetése: T 4491 – K 11-14;= a vagyonkezelési szerződés szerint elszámolható amortizációnak megfelelő összegben kimutatott érték kivezetése: T 117, 127, 137, 147 – K 4492;= a zrt. által elszámolt és a vagyonkezelési szerződés szerint elszámolható amortizáció különbözetének kivezetése terven felüli értékcsökkenésként: T 8664 – K 117, 127, 137, 147 (adóalapot[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.
Kapcsolódó címke:

Kft.-üzletrész értékesítése magánszemélynek

Kérdés: A kft. egy másik kft. tulajdonosa. A kft. ezt az üzletrészét eladta egy magánszemélynek. Hogyan kell a fenti esetet szabályosan könyvelni? Az üzletrészeladás milyen adóvonzattal, illetve adatszolgáltatási kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége.Az eredménykimutatásba a különbözetként a 8711. számlán, illetve a 9721. számlán jelentkező különbözetet kell beállítani. Az eredménykimutatásba beállított összeg az adózás előtti eredmény része, és így az adóalapba beszámít. (Ebből következően az árfolyamnyereséggel történő értékesítés esetén az árfolyamnyereséget is terheli a társasági adó!)Nagyon lényeges adózási szempontból, hogy a kft. a különböző jogszabályi előírások figyelembevétele mellett az üzletrészt magánszemély részére történő értékesítéskor is csak piaci értéken értékesítheti. Amennyiben az üzletrész eladási ára kevesebb, mint az üzletrész piaci értéke, akkor a különbözet [az Szja-tv. 77/A. §-ának (1) bekezdése szerint] a magánszemély jövedelme, amelynél az adókötelezettségének a jogcímét a magánszemély és az értékpapírt (üzletrészt) juttató között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetve a magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket (meghatározni, bevallani és megfizetni) teljesíteni.Ha a vevő-magánszemély az értékesítő kft. tagja, alkalmazottja, akkor az Szja-tv. 28. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint a magánszemély által megszerzett jövedelem egyéb jövedelemnek minősül.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.
Kapcsolódó címke:

Magáncélú vásárláshoz a cég bankkártyájának használata

Kérdés: A kft. tulajdonosa (aki egyben munkavállalói státuszban van) alkalmanként a cég bankkártyáját használja magáncélú vásárlásaihoz. Ezekről a vásárlásokról nem kér a cég nevére szóló számlát. Az így felmerült kiadásokat – értesítésünk alapján – a költést követő hónapban készpénzben megtéríti a társaságnak. Ezeket a költségeket az egyéb követelések között tartjuk nyilván, de a rendelkezésünkre álló lehetőségek és azok lehetséges adóvonzata nem világos.
Részlet a válaszából: […] jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el. (Úgy vásárol, mintha a kft. részére vásárolna.)– 374. § (1) bekezdése: Aki jogtalan haszonszerzés végett színlelt gazdasági tevékenységet végez, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, gazdasági csalást követ el. (A kft. részére biztosított kedvezményt veszi magánszemélyként igénybe.)– 376. § (1) bekezdése: Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelezettségének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el.Az adott esetben a kft. tulajdonosa valójában kölcsönt vesz fel a kft.-től, előzetes hozzájárulás és kölcsönszerződés nélkül, amelyet felszólításra fizet vissza. Nincs tehát bizonylata a pénzfelvétel lehetőségének, de nincs kamatfizetés sem a szabálytalanul felvett pénzeszközök használatáért. Ez viszont anyagi hátrányt jelent a kft.-nek, az elmaradt kamatbevétel társaságiadóalap-hiányt eredményez (költségvetési csalás), ingyenes kölcsönnyújtás esetén személyijövedelem­adó- és szociálishozzájárulásiadó-hiánnyal jár. (Elmaradt költségvetési bevételek.)Mindezek – súlyosabb esetben – a Btk. 403. §-a szerint a számviteli fegyelem megsértése bűntetthez vezethet.A leírtakra tekintettel javasoljuk a kft. tulajdonosát[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.
1
2
3
13