Szállítók rendezetlen tételei

Kérdés: A szállítókartonok rendezése során pár tétellel nem tudunk mit kezdeni. Ehhez kérnénk szakmai iránymutatást. Díjbekérő vagy pro forma alapján utaltunk a szállítónak, és bár kértünk számlát, de pár esetben nem kaptunk. Van olyan tételünk, ami már 2022 óta „lóg” így a szállítókartonon mint utalás, és várja a számla párját, és évről évre magyarázni kell a könyvvizsgálóknak. Tudjuk, hogy a cég kötelessége a teljesítést követően a számla kiállítása, ezek rendszerint meg is történnek, mert a NAV adatszolgáltatásában megtaláltuk, csak hozzánk nem ért ide. Ezekben az esetekben hogyan tudjuk ezeket a tételeket fizikai számla hiányában rendezni? Ha a NAV online adatszolgáltatásában megvan a számla, tehát a cég elkészítette, esetleg ez alapján bizonylat hiányában le lehet könyvelni a számlát? Ha nem, akkor mi az eljárás, hogy rendben legyen a szállítói karton?
Részlet a válaszából: […] akkor azt a szállítóval szemben – számla hiányában is – készletre kell venni, illetve költségként el kellett számolni, azaz a szállítóval szembeni kötelezettségként kellett kimutatni, természetesen az áfa nélküli összegben.A leírtak alapján tehát a szállítónak átutalt összeg a követelések (előlegek) között szerepel, jellemzően áfát is magában foglaló összegben, a szállító által teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás áfa nélküli összege pedig a kötelezettségek között.Természetesen, a szállító számlájának hiányában az áfát nem lehet előzetesen felszámított áfaként levonásba helyezni. A NAV adatszolgáltatásában megtalált számlát nem lehet szállítói számlaként használni, az – a kérdésben leírt gyakorlatra tekintettel – más céghez is elkerülhetett, és nem zárható ki, hogy ezt a más cég saját javára használta fel (levonta az áfát).Ha valóban megtettek mindent (amit leírtak, az nem elegendő), és még az sem vezetett eredményre, ha a teljesítés évekkel[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalékelőleg a tulajdoni hányadtól eltérően

Kérdés: A zrt.-nél 2 magánszemély és 1 társaság a tulajdonos. A társaság részvénye 60%, a kettő magánszemély részvénye 20-20%. Határozhatnak-e úgy, ha az alapító okirat megengedi, hogy eltérítik az osztalékelőlegnél az arányokat? Pl. a társasági tulajdonos 1%, az egyik magánszemély 1%, a másik magánszemély 98% osztalékelőleget kap. Ha igen, akkor hogyan kell meghozni a határozatot? Bele kell írni, hogy az osztalékelőleg összege 100, és a társaság része a tulajdoni hányad szerint 60 lenne, de 1-et kap, és a magánszemélyeknél is, hogy az egyik magánszemélyt 20 illeti meg, de 1-et kap, és a másik magánszemélynél 20 lenne, de 98-at kap? Vagy csak azt kell meghatározni, ami a szándékuk, hogy a 100 úgy aránylik, hogy 1-1-98? Ha a társasági tulajdonos kevesebbet kap, mint amennyi a vagyoni arány szerint járna, akkor van extra könyvelési tétel? Tehát el kell könyvelni, ami járna, és korrigálni arra, amit valójában kapott? Van-e bármi extra adózási kötelezettség ebben az eltérített esetben?
Részlet a válaszából: […] bekezdése szerint: ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a részvényesek kötelesek visszafizetni.A Ptk. 3:362. § (1) bekezdése szerint a részvénytársaságnak a felosztható és a közgyűlés által felosztani rendelt eredményéből a részvényest részvénye névértékével arányos osztalék illeti meg. Ebből egyértelműen következik, hogy osztalékelőlegként is a részvénye névértékével arányos összeg fizethető. Ha a névértékkel arányos osztalékelőleg meghatározástól eltérnek, annál a részvényesnél, ahol az arányostól eltérő osztalékelőleget (20% helyett 98%-ot) fizetnek, az osztalék megállapításakor a különbözetet vissza kell fizetni. Tekintettel a Ptk. hivatkozott előírására, az aránytalanul több osztalékelőleget fizető társaság valójában kölcsönt ad a magánszemélynek, igaz, burkoltan, de ezzel adócsalást is elkövet.Fel kell hívni a figyelmet a Ptk. 3:265. §-ra, mely szerint semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely a társaság által teljesített kifizetésekre az e fejezetben foglaltaknál a részvényesekre[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.
Kapcsolódó címkék:  

Számlakiállítás teljesítés hiányában, illetve időszaki elszámolásnál

Kérdés: Az áfatörvény (2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról) 55. § (2) bekezdése alapján annak a számlának melynek a teljesítése a jövőben van, az áfafizetési kötelezettsége a számla kiállításának napján keletkezik. Emellett az Áfa-tv. 58. §-a, mely az időszakonkénti elszámolású ügyletekről szól, a számlán szereplő teljesítés dátumáról rendelkezik. Kérjük állásfoglalásukat, hogy a teljesítés vagy a számlakiállítás dátumát kell az áfafizetés alapjául választani abban az esetben, ha az 58. § alapján az időszakonkénti elszámolású ügyletről szóló számlán a teljesítés dátuma a fizetési határidővel megegyezik, ami a számla kiállítása utáni, miközben a számla a teljesítési időszak utolsó napja után keletkezik. Példa: Teljesítés időszaka: 2025. 08. 01. – 2025. 08. 31., számla kiállítása 2025. 09. 04., fizetési határidő = teljesítés dátuma: 2025. 10. 04. [Áfa-tv. 58. § (1b) szerint].
Részlet a válaszából: […] keletkezik, mégpedig a számlakiállítás időpontjával. Ez a jogszabályhely tehát nem a jövőben teljesülő, hanem a fiktív ügyletekre vonatkozóan tartalmaz rendelkezést. Ezt erősíti meg a jogszabályszöveg további része, amely ilyen esetben is mentesítést ad az adófizetés alól, ha a számla kibocsátója kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a számlakibocsátás ellenére teljesítés nem történt, vagy teljesítés történt ugyan, de azt más teljesítette, és ezzel egyidejűleg a kibocsátott számla érvénytelenítéséről is haladéktalanul gondoskodik.Időszaki elszámolású ügyleteknél történik teljesítés, csak az egy időben elhúzódó állapot, emiatt az Áfa-tv. az ilyen ügyletekre speciális teljesítési időpontot határoz meg. Ezekre az ügyletekre tehát nem az Áfa-tv. 55. § (2) bekezdését, hanem az 58. §-át kell alkalmazni.Eszerint amennyiben a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, a teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja. Ettől eltérően a teljesítésa) a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, amennyiben az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi,b) az elszámolással[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.
Kapcsolódó címkék:  

EU-ból történő beszerzés le nem vonható áfája

Kérdés: Speciális jellegére áfa hatálya alá nem tartozó társaság az EU-ból és azon kívül is vesz igénybe reklámszolgáltatást, amely után mentes státusa miatt csak fizetendő áfája keletkezik, levonásra nem jogosult. Ilyen esetben a fizetendő áfát az 52. vagy a 86. főkönyvi számlákra kell könyvelni, mert a szakirodalomban mindkét esettel találkoztam? Az 52. főkönyvi számla erre a logikus, mert ha ugyanazt a szolgáltatást magyar adóalanytól venné igénybe a gt., akkor a számla bruttó összegét ide kell könyvelni.
Részlet a válaszából: […] foglaltakon túlmenően – az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó … az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó. A törvényi előírás azonban nem csak az eszközök beszerzési értékére vonatkozik, azt alkalmazni kell a szolgáltatások „beszerzése”, igénybevétele esetén is. Természetesen nemcsak a belföldi szolgáltatások igénybevételekor, de a külföldi (EU-, nem EU-államok) szolgáltatások igénybevételekor is.A kérdés végén helyes álláspontra jut azzal az eltéréssel, hogy a le nem vonható[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.
Kapcsolódó címke:

Fejlesztési tartalék feloldása

Kérdés: A vállalkozás lakóingatlant épített, a kapcsolódó használatbavételi engedélyt megszerezte. A lakóingatlan építésének a célja: bérbeadás hosszú távra. Mostanáig azonban nem sikerült megfelelő bérlőt találni az ingatlanra. Amennyiben a lakóingatlan a következő évben (vagy években) sem lesz bérbe adva (azaz nem várható a hasznosításból bevétel), feloldható-e erre a célra a korábban képzett fejlesztési tartalék?
Részlet a válaszából: […] időszakában oldható fel, azaz maximum a tárgyévben megvalósult beruházás értékének összegében, feloldása legkésőbb a tárgyév utolsó napjával.A kérdés szerinti lakóépület elkészült, mert a cég a használatbavételi engedélyt is megszerezte. Így a beruházási folyamat már befejeződött. Ha az adott lakóingatlan építésével kapcsolatosan 2025. évben volt felmerült, a beszerzési értékbe tartozó és beruházásként 2025-ben elszámolt költség, akkor maximum annak összegében a lakóingatlan-beruházásra képzett fejlesztési tartalék feloldható, függetlenül attól, hogy a lakóingatlan[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.
Kapcsolódó címke:

Jóváhagyott osztalék a tulajdonosnál

Kérdés: Adott egy gazdasági társaság, amelynek a tagja, tulajdonosa szintén egy gazdasági társaság. Ebben az esetben a járó osztalékot, tehát pl. a 2024. évi beszámoló elfogadásakor jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalékot követelésként elő kell-e írnia a tulajdonos gazdasági társaságnak a jóváhagyás időpontjában az osztalékfizetésről szóló okirat alapján? Vagy majd csak a tényleges kifizetéskor lehet a pénzügyi tevékenység bevételeként nyilvántartani? Ha a kifizetésre nem kerül sor a jóváhagyás évében, akkor a járó osztalék nem szerepel a tulajdonos gazdasági társaság könyveiben?
Részlet a válaszából: […] megváltoztatja az eszközök, illetve az eszközök forrásának állományát, összetételét, amelynek bizonylata az osztalékfizetésről szóló határozat. Ezért az osztalékfizetésről szóló határozatot az osztalékfizetésről való döntés időpontjával könyvelni kell a tulajdonos, illetve a tulajdonolt gazdasági társaságnál is. (A tulajdonos társaságnál járó osztalékként a tulajdonolt társasággal szembeni követelések között.)Az osztalékfizetésről szóló okiratot tehát nem a pénzügyi rendezéskor kell könyvelni! A pénzügyi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.
Kapcsolódó címke:

Bejelentett részesedésértékek növekedése

Kérdés: Egy gazdasági társaság 100% részesedéssel rendelkezik egy másik gazdasági társaságban, melyet bejelentett részesedésként a NAV-nak határidőben jelzett. Ha a részesedés értéke ezt követően nő, de a bejelentett részesedés aránya ugyanúgy 100% marad, akkor, ha a teljes részesedést értékesítik a bejelentett részesedés keletkezését követő 1 éven túl, de a tőkeemelést követő 1 éven belül, akkor mely részedési értékre alkalmazható az árfolyamnyereség taoalap-csökkentési lehetősége?
Részlet a válaszából: […] nem változik, de nő a részesedés értéke.Ez azt jelenti, hogy az egyéves időtartamot az eredeti bejelentés időpontjától kell számítani. Adott esetben tehát, ha a teljes részesedést a bejelentett részesedés keletkezését követő 1 éven túl, de a tőkeemelést követő 1 éven belül értékesítik, akkor az ellenérték és a könyv[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.
Kapcsolódó címke:

Kisvállalati adózású társaság átalakulása

Kérdés:

2024. 11. 29-től a 2012. évi CXLVII. törvény 19. § (1) és (8a) pontjaihoz eltérő értelmezéseket olvastam. Szeretném, ha álláspontjukat kifejtenék a kisvállalati adózású társaság átalakulásához kapcsolódó számviteli és adózási feladatok kapcsán. (Mikor milyen beszámoló és bevallás kell, van-e könyvvizsgálati kötelezettség?) Társasági forma váltása esetén a kisvállalati adózású társaságnál, amely továbbra is a kivát választja, mik a teendők? (Beolvadásnál az átvevő, kiválásnál pedig a változatlan formában tovább működő társaságnak kell-e beszámolót és adóbevallást készítenie, indul-e új üzleti év ebben az esetben?)

Részlet a válaszából: […] illetve benyújtani az adóhatósághoz az egyesülés, szétválás során megszűnő adózónak. Ugyanez a teendője a társaságiforma-váltás (átalakulás) során megszűnő adózónak. A Ptk. 3:39. § (1) bekezdése szerint ugyanis jogi személy más típusú jogi személlyé történő átalakulása esetén az átalakuló jogi személy megszűnik, jogai és kötelezettségei az átalakulással keletkező jogi személyre, mint általános jogutódra szállnak át. Ily módon – mivel a Katv. 19. § (5) bekezdése szerint ezen átalakulási forma esetén a Katv.-alanyiság nem szűnik meg, – az így átalakult adózó kivaalanyiságát az átalakulással utóbb létrejött adózó kapja meg. A létrejövő jogutód az adószáma érvényességének kezdőnapjától nyújt be előlegbevallásokat, és az elszámoló bevallását is csak a saját működésének időszakára nyújtja be, azt a jogelőd időszakával nem vonja össze.Az Átv. 4. § (6) bekezdése szerint a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket akkor kell könyvvizsgálóval is ellenőriztetni, ha az átalakuló jogi személy az Szt. előírása alapján könyvvizsgálatra kötelezett. Nem jogosult erre a jogi személy állandó könyvvizsgálója és az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezet fordulónapját megelőző két üzleti évben a jogi személy számára könyvvizsgálatot vagy a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékének ellenőrzését végezte. Egyesülés esetén az Átv. 13. § (2) bekezdése szerint az egyesülni kívánó jogi személyek és az egyesüléssel létrejövő jogi személy vonatkozásában elkészített vagyonleltár-tervezetekkel alátámasztott vagyonmérleg-tervezeteket is ellenőriztetni kell könyvvizsgálóval, ha legalább az egyik az Szt. előírása alapján könyvvizsgálatra kötelezett. Az egyesüléssel érintett jogi személyek döntése alapján a vagyonmérleg-tervezetek és vagyonleltár-tervezetek ellenőrzése során valamennyi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.
Kapcsolódó címke:

Magánszemélynél szigetelés hitelesített energiamegtakarításért cserébe

Kérdés: Áfás magyar adóalany társaság magánszemélyek részére szigetelést készített (az anyagot a cég veszi, a munkát alvállalkozó végzi el) HEM (hitelesített energiamegtakarítási) jogosultságért cserébe. Az anyagról, munkáról számlát kap a cég saját nevére – ezt 51/52-be könyvelnénk – levonható áfával, illetve egy-egy elkészült munka egyéb dokumentumok alapján (a jog átadása, igazolások, felmérések stb.) a cég készletre veszi a HEM-et, ezt a 2-esben könyvelnénk a 96. Egyéb bevételekkel szemben áfa nélkül. Amikor a HEM-et értékesíti, akkor kivezetjük a készletből ráfordításra, és könyveljük a bevételt a 9-be a vevővel szemben áfásan. Helyes ez a gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] növelve a munkák során felhasznált anyagok értékével, tovább kell számlázni a magánszemélyek felé az áfa felszámításával. A magánszemélyek felé továbbszámlázott összeget a magánszemélyekkel szembeni követelésként kell kimutatni: T 311 – K 91-92, 467. Csak ez esetben vonhatja le az igénybe vett alvállalkozó által számlázott összeg áfáját, a beszerzett és felhasznált anyagok áfáját a cég, és számolhatja el az áfa nélküli összeget költségként.Hamis érvelés az, hogy a cég nem is végez munkát, csak saját nevében megrendeli a szigetelést, ki is fizeti a magánszemély helyett a jogért cserébe. Az érvelésben félrevezetés az, hogy nem az alvállalkozótól kapja meg a cég a HEM-et cserébe, hanem a magánszemélytől, akinél a szigetelési munkákat elvégzi az alvállalkozó.A leírtakból következik az is, hogy miért törvénysértő a kérdésben leírt elszámolási gyakorlat! A fő ok az, hogy a cég nem térítés nélkül kapja a HEM-et, hanem a szigetelési munka ellenértéke fejében, cserébe! Hogyan kell akkor könyvelni?– A magánszemélyek felé számlázott (fizetendő áfát is tartalmazó) összeget a magánszemélyekkel szembeni követelésként kell kimutatni árbevételkénti, illetve fizetendő áfakénti elszámolással: T 311 – K 91-92, 467;– az előbbi tétel könyvelésével egyidejűleg lehet az alvállalkozói teljesítményt, a felhasznált anyagot költségként elszámolni, az előzetesen felszámított áfát levonásba helyezni: T 51 – K 21-22, T 52, 466 – K 454;– a szigetelési munkák miatt hiteles energiamegtakarítás jóváhagyott, hitelesített mennyiségét (a hivatalos dokumentumok alapján) a magánszemélyek felé számlázott, a 311. számlával szemben kell nyilvántartásba venni (ha értékesíteni kívánja a cég, akkor) az áruk között: T 261 – K 311 (így a HEM „vételára”[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.
Kapcsolódó címke:

Fejlesztési tartalék feloldása használt gépkocsi beszerzésekor

Kérdés: Fejlesztési tartalék feloldható az egyéb járművek (14-es fkv.) közé besorolandó használt személygépjármű beszerzése után? A használt személygépjárművet az ügyvezető fogja használni céges és magáncélra egyaránt, cégautóadó megfizetésével.
Részlet a válaszából: […] térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra nem használható fel, amely tárgyi eszközre nem számolható el, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
4