Adómentes kulturális szolgáltatások

Kérdés: Kulturális szolgáltatás igénybevételére nyújtott adómentes juttatás témában kérem szíves állásfoglalásukat. Az Szja-tv. előírásában kulturális szolgáltatásnak tekinthető esemény a színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadás, melyek közös jellemzője, hogy élő szereplősek és kulturális szórakozást nyújtanak. Az étkezéssel egybekötött színházi előadás (belépőjegy + vacsora) megfelel-e az Szja-tv. adómentes előírásainak?
Kérdéseink ezzel kapcsolatban:
1. A szolgáltatónak hogyan kell kiállítania a számlát az adómentességhez?
2. Mi az adózási kötelezettség,
– ha egy soron kerül kiállításra a számla (belépőjegy és vacsora egyben), vagy
– ha meg van bontva külön soron belépőjegyre és külön soron vacsorára?
Részlet a válaszából: […] színházi és zenei elemeket egyaránt tartalmazó produkciók (pl.: opera, operett), a kabaré vagy humorest jellegű (pl.: stand-up előadás) fellépések, a bűvészelőadások is, függetlenül a szervező személyétől és hogy melyik intézményben tartják meg. Tehát a juttatás feltételeinek pl.: egy kávéházban, étteremben vagy egy szabadtéri helyszínen szervezett előadás is megfelel. Adóügyi szempontból nincs jelentősége annak, hogy a produkcióra szóló belépőjegyet kitől (pl.: közvetlenül a színháztól, vagy jegyértékesítéssel foglalkozó vállalkozótól) és milyen módon (pl.: interneten vagy személyesen) vásárolják meg. Egyébiránt a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (Kultv.) 1. számú mellékletének r) pontja szerint közművelődési tevékenység a polgárok iskolán kívüli, öntevékeny, önművelő, megismerő, kultúraelsajátító, művelődő és alkotó célú cselekvése, amely jellemzően együttműködésben, közösségekben valósul meg. Közművelődési tevékenységet folytató szervezetnek a Kultv. 7. §-ának (5) bekezdésében felsorolt közművelődési intézményeken (pl.: művelődési ház, kulturális központ) kívül olyan intézmények is lehetnek, amelyek alapító okiratában vagy tevékenységi körében fellelhető a közművelődési vagy ismeretterjesztő funkció. Nem tekinthető adómentes kulturális szolgáltatásnak a rendezvényszervező cégek által szervezett kiállítások, vagy a kávéházban, bevásárlóközpontban megtartott beszélgetések, illetve különféle témájú előadások. A visszaválthatóság mindenképpen a kifizető oldaláról vizsgálandó, tekintettel arra, hogy azon belépőjegyek juttatásának adómentességét biztosítja a törvényi rendelkezés, amelyet a kifizető ad a magánszemélynek oly módon, hogy a jegyeket a kifizető vásárolja meg, vagy pedig utólag téríti meg a megvásárolt jegyek árát a magánszemély által a kifizető nevére szóló[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 11.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalékelőleg tulajdoni hányadtól eltérően

Kérdés: A társaságnak 2 tagja van: „X”-nek 30%, „Y”-nak 70% volt a tulajdoni hányada, osztalékra a tulajdoni hányad alapján voltak jogosultak. Év közben ez alapján osztalékelőleg kifizetésére került sor augusztusban. Szeptemberben „X” eladta a tulajdoni hányadát „Y”-nak úgy, hogy neki csak 1% tulajdoni hányada maradt, és osztalékra „Y” tag jogosult 100%-ban. Év végén osztalékot fog jóváhagyni, aminek az összege több lesz, mint az osztalékelőleg. Mi a teendő ilyenkor „X” tag osztalékelőlegével?
Részlet a válaszából: […] volt, ez következett a Ptk. vonatkozó előírásából.]Ha a társaság kft., akkor a tag osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult. A tulajdoni hányad értékesítése után az „X” tag 1%-ra, az „Y” tag 99%-ra. Ezért, ha „Y” tag 100%-ot kap, akkor a törvényi előírás alapján az 1%-ot vissza kell fizetnie, mivel az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalakor nem lehet eltekinteni a tulajdoni hányadoktól, az 1% az „X” tagnak jár.Az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalakor – a kérdésben leírt tulajdoni hányadok alapján – a taggyűlés által felosztani rendelt eredménytartalékból annak az 1%-a jár „X” tagnak, 99%-a jár „Y” tagnak, amelyet a tagokkal szembeni kötelezettségként (bruttó összeg) kell könyvelni. Helyes könyvelés esetén az osztalékelőlegként kifizetett bruttó összeg pedig tagonként a követelések között szerepel.Az osztalék bruttó összegének tagonkénti könyvelése után azt össze kell hasonlítani a tagonként előlegként kifizetett bruttó összeggel, a követelésszámlát és a kötelezettségszámlát[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 11.
Kapcsolódó címkék:  

Utánvétes megrendelés teljesítési dátuma

Kérdés: Ügyfelünk egy cipő- és ruházatértékesítéssel foglalkozó cég, amely webshopot is üzemeltet. Utánvétes megrendelések esetén mi a teljesítés dátuma, mi a helyes eljárás? Jelenleg a teljesítés dátuma az, amikor fogadjuk a megrendelést, és kiküldjük a raktárnak összeszedésre, illetve ettől datálódik a jótállási és elállási idő is.
Részlet a válaszából: […] elfogadott, elismert számlában rögzített vagy a pénzeszközben kapott – áfát nem tartalmazó – ellenértékkel egyező árbevételt.Ezen törvényi előírásnak utánvétes megrendelés esetén az felel meg, ha a számlát azzal az időponttal állítják ki, amikor a megrendelt árut tartalmazó csomagot összeállították, és a kiszállítást végzőnek átadják, és a számlán teljesítési időpontként a vevőnek történő átadása megtörtént, amikor valójában a vételárat a vevő megfizette készpénzben, illetve a helyszínen a számlájáról leemelték.A megrendelés időpontjának a teljesítés időpontjaként történő kezelése megelőzi a tényleges teljesítés időpontját, ezért nem lehet azzal egyetérteni. Az utánvéttel történő értékesítés tényleges teljesítési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 11.
Kapcsolódó címke:

Nonprofit társaság nyereségének visszaforgatása

Kérdés: Egy nonprofit társaság 100%-os önkormányzati tulajdonban van, és a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 9/F. § (4) bekezdése alapján közhasznú jogállással bír, közszolgáltatási szerződést kötött a fenntartó önkormányzattal, azaz magánokiratban vállalta a Civil tv. szerinti közhasznúsági feltételek teljesítését. Ebből arra következtetek, hogy vonatkozik rá a 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) 12. §-a (1) bekezdése: A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania. Ez a társaság az alapfeladata ellátásához önkormányzati működési támogatást kap, amellyel el is számol, részben pályázati forrásra tesz szert, részben vállalkozási bevételt realizál, és abból nyereség is keletkezik, amelyet visszaforgat az alaptevékenység kiadásaiba, vagy ahhoz szükséges tárgyi eszközre. Jól gondolom, hogy ez helyes, és hogy ennek a visszaforgatásnak nincs időkorlátja, mert így a következő éve veszteséges lehet? A fenntartó 5 évre visszamenőleg a vállalkozási tevékenység nyereségét el akarja vonni. Jogosan teheti ezt meg, és bármikor visszamenőlegesen is? Ha jogos, mi lesz a fedezete, hiszen az a nyereség és a kapcsolódó pénzeszköz már nem áll rendelkezésre?
Részlet a válaszából: […] elszámolására vonatkozóan, továbbá azt, hogy a mérlegben elkülönítetten kell kimutatni– a tárgyévi eredményt az alaptevékenységből (közhasznú tevékenységből);– a tárgyévi eredményt a vállalkozási tevékenységből.Természetesen az eredménykimutatásnál is külön-külön oszlopban kell levezetni az alaptevékenység, illetve a vállalkozási tevékenység tárgyévi eredményét.Mindezekből egyértelműen következik, hogy a nonprofit kft. a vállalkozási tevékenységének nyereségét nem tudja alaptevékenységébe visszaforgatni sem a tárgyévben, sem a következő évben. A nyereségből – természetesen – nem lehet tárgyi eszközt vásárolni, legfeljebb annak megfelelő pénzeszközből (a nyereséget az így beszerzett tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása terheli).Ha a vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye, adózott eredménye nyereség, akkor az az eredménytartalékba, a tőkeváltozásba történő átvezetéssel csökkenti az alaptevékenység tőkeváltozásába átvezetett tárgyévi eredménynek a negatív összegét (de ez nem visszaforgatás, legfeljebb visszapótlás!).Ezután a kérdésre a válasz az, hogy sem az alapító önkormányzat, sem a fenntartó (ha az nem az alapító önkormányzat) nyereséget nem vonhat el sem a tárgyévben, sem a következő években a nonprofit kft.-től sem. A nonprofit kft. alapítója, a 100%-ban tulajdonos önkormányzat tőkeleszállítással vagy a kft. megszüntetésével csökkentheti a saját tőkét, vonhat ki vagyont a kft.-ből.A nonprofit kft.-t ugyan kötelezheti az alapítója, a tulajdonosa[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.
Kapcsolódó címke:

Bizalmi vagyonkezelés nyilvántartásba vétele, amortizáció

Kérdés: Bizalmi vagyonkezelés esetében a magánszemély vagyonrendelésekor – részvény, üzletrész, ingatlan –
– a vagyontárgyakat, azok értékét, illetve
– a nem realizált vagyonnövekményt
melyik főkönyvi számlákon kell nyilvántartani mikro- vagy egyszerűsített éves beszámoló készítése esetén?
A kezelt vagyonnak adószám kérése esetén lehet fantázianevet adni? Ingatlan esetében a vagyonkezelés időszakában kötelező értékcsökkenést elszámolni, tekintettel arra, hogy az ingatlanok értéke évi 2-3%-kal minimum nő, illetve az 57 főkönyvi számlára kell elszámolni, és egyedi nyilvántartást is kell erről vezetni? Milyen egyéb könyvelési tételek merülhetnek még fel?
Részlet a válaszából: […] könyvvezetésében szintén nem jelenhetnek meg.A számviteli törvény 40/A. §-a (1)–(2) bekezdései szerint a kezelt vagyonnál a saját tőke az induló tőkéből, a tartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév adózott eredményéből tevődik össze. Az induló tőke a bizalmi vagyonkezelés során a vagyonrendelő által a bizalmi vagyonkezelő rendelkezésére bocsátott eszközök a számviteli törvény 50. §-a (9) bekezdése szerinti – azaz a bizalmi vagyonkezelési szerződés szerinti együttes – értéke, csökkentve azt a bizalmi vagyonkezelés során kiadott vagyon összegével. A bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközök bizalmi vagyonkezelési szerződés szerinti értékének meghatározásáról a számviteli törvény és a Ptk. külön nem rendelkezik, indokolt azonban – különösen a későbbi viták elkerülése érdekében – a vagyonrendeléskor érvényes piaci értékből kiindulni. Az induló tőke összegének növekedésére csak a bizalmi vagyonkezelési szerződés módosítása útján kerülhet sor.A bizalmi vagyonkezelésbe átvett eszközök összesített, bizalmi vagyonkezelési szerződés szerinti értékének elszámolása az eszköz átvételekor (függetlenül attól, hogy milyen beszámolót készítenek a vagyonkezelt vagyonról):– T 1-3. Eszközök– K 411. Induló tőkeMivel a kezelt vagyonra a vállalkozókra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, így az ingatlanok terv szerinti értékcsökkenésének elszámolása a számviteli törvény általános szabályai szerint lehetséges. A használatba vett épületek jellemzően a fizikai elhasználódásuk miatt hosszabb távon veszítenek az értékükből, ezért a rendeltetésszerűen használatba vett épületek esetében a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása – a számviteli törvényi előírások figyelembevételével, a használat körülményeinek függvényében – indokolt lehet. Előfordulhat azonban, hogy a hasznos élettartam végén várható maradványérték legalább akkora összegű, mint a bekerülési (bruttó) érték – mert például az adott épület hasznos élettartamát a műszaki paraméterek alapján várható elvi élettartamánál lényegesen rövidebb időtartamban határozták meg –, ebben az esetben nem kerül terv szerinti értékcsökkenés elszámolásra. Egyéb esetekben a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása indokolt. A terv szerinti értékcsökkenést az 57-es számlacsoportban kell elszámolni.Jellemző gazdasági esemény lehet a kezelt vagyonból történő kifizetés.A hozamkifizetés és a vagyonkiadás megkülönböztetése szempontjából a számviteli törvény 40/A. §-a (7)–(8) bekezdéseiben foglalt rendelkezésekből kell kiindulni.A számviteli törvény 40/A. §-a (7) bekezdése alapján a bizalmi vagyonkezelés során az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített tartalékból akkor teljesíthető hozamkifizetés, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege a hozamkifizetés után sem csökken az induló tőke összege alá.A számviteli törvény 40/A. §-a (8) bekezdése alapján bizalmi vagyonkezelés során vagyonkiadásra csak az induló tőke – negatív tartalék, illetve tárgyévi adózott veszteség esetén a tartalékkal, illetve a tárgyévi adózott veszteséggel csökkentett induló tőke – összegéig kerülhet sor.A számviteli törvény előbb hivatkozott előírásából következik, hogy amennyiben a bizalmi vagyonkezelés során vagyonkiadásra kerül sor, akkor annak fedezete az induló tőke. Amennyiben a tartalék negatív, illetve a tárgyévi adózott eredmény veszteség, akkor a tartalékkal, illetve a tárgyévi adózott veszteséggel csökkentett induló tőkét lehet a vagyonkiadás során figyelembe venni. Ha a vagyont az üzleti év során (nem az üzleti év végi beszámoló[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 11.
Kapcsolódó címke:

Tárgyi eszközök átsorolásának könyvelése

Kérdés: Mi a tárgyi eszköz forgóeszközök közé történő átsorolásának helyes könyvelése? Kérem, mutassák be az így átsorolt és a forgóeszközök között kimutatott tárgyi eszköz későbbi értékesítése során alkalmazandó kontírozási tételeket (bevétel, kivezetés, eredményhatás) is!
Részlet a válaszából: […] értékesíthető-e (változatlan állapotában vagy alkatrészeire szétszedett állapotban) vagy sem, azaz az eszköz selejtezendő, az eszközök közül kivezetendő.Az átsorolás könyvelése a leltározás során felvett jegyzőkönyv alapján, ha az átsorolt eszköz értékesíthető:– a tárgyi eszköz bruttó értékének kivezetése: T 261 – K 131;– a tárgyi eszköz terv szerinti és terven felüli értékcsökkenésének kivezetése: T 138, 139 – K 261;– így a tárgyi eszköz nettó értéke lesz az átsorolás utáni készlet (áru) bekerülési értéke.Ha az átsorolt eszköz (áru) értékesítésre kerül, akkor az adásvételi szerződés alapján– az Szt. 72. §-ának (1) bekezdése szerint az eladási ár és a felszámított áfa könyvelése: T 311 – K 91-92, 467 (az eladási árat az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni);– az átsorolt és értékesített eszköz (áru) könyv szerinti bekerülési értékének a kivezetése kapcsolódó tételként: T 814 – K 261;– az eredményhatása: az áfa nélküli eladási ár és a könyv szerinti érték különbözete, ami lehet nyereség is, veszteség is.Megjegyzés: Ha az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 11.
Kapcsolódó címkék:  

Személyi jellegű egyéb kifizetés értelmezése

Kérdés:

A számvitelről szóló tv. 79. § (3) bekezdésében foglaltak alapján:
„A személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak a természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek, beleértve ezen összegek le nem vonható általános forgalmi adóját, továbbá az ezen összegek után a vállalkozó által fizetendő (fizetett) személyi jövedelemadó összegét is.” A munkáltató kft. nevére szóló képzési költségről kiállított számla kifizetése az oktató cég felé történik, és nem a dolgozó felé. Ebben az esetben is személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni a kiadást? Változtat a megítélésen, ha a dolgozó fizeti ki a képzési költséget a munkáltató nevére szóló számla alapján, mintegy megelőlegezi a kiadást, s azt követően a kft. valóban a dolgozó felé téríti meg a kiadást?

Részlet a válaszából: […] munkavégzéshez, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként van szükség [Szja-tv. 3. § 86. pont, Szja-tv. 4. § (2a) bekezdés a) pont].Így nem iskolarendszerű képzés esetén a kérdésben említett alábbi két esetben személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni a kiadást:– ha a munkáltató a kft. nevére szóló képzési költségről kiállított számlát az oktató cég és nem a dolgozó felé fizeti meg,– ha a dolgozó fizeti ki a képzési költséget a munkáltató nevére szóló számla alapján, mintegy megelőlegezi a kiadást, s azt követően azt a kft. a dolgozó felé téríti meg.Ha iskolarendszerű képzésről van szó (a résztvevők tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állnak a képzőintézménnyel), a képzés költségének átvállalását/megtérítését munkaviszonyból származó jövedelemként kell kezelni. A munkáltatónak kell megállapítania az adóelőleget,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 13.
Kapcsolódó címke:

Átalányadózás folytatható-e egyéni vállalkozásban?

Kérdés: Egyszemélyes kft. tagja és ügyvezetője napi 8 órában munkaviszonyban van foglalkoztatva, a járulékokat megfizeti a kft.-ben, 1 fő alkalmazottja van. 2026-ban lehet-e átalányadózós egyéni vállalkozó, ha lehet, milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kft.-ben és az egyéni vállalkozásában? Továbbá a kft.-ben ingatlankezeléssel (közös képviselő) foglalkozik, lehet-e ugyanez a tevékenysége az átalányadózós egyéni vállalkozásában is?
Részlet a válaszából: […] esetleges adóvizsgálat során felmerülhet, hogy a két vállalkozási formában ugyanazon tevékenység végzése nem rendeltetésszerű, arra az adóelőny megszerzése miatt került sor. Ilyen esetben az adóhatóság a szerződést, ügyletet valódi tartalma alapján minősítheti.(Az Art. 1. §-ában foglaltak szerint az adótörvények, önkormányzati rendeletek alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben, önkormányzati rendeletben foglalt rendelkezések megkerülése.)Nem főállású átalányadózó egyéni vállalkozóként a göngyölítéssel megállapított átalányadó alapja után 18,5% tb-járulék- és a 13% szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége van. Nem kell azonban tb-járulékot és szociális hozzájárulási adót fizetni, ameddig az adóévben az egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme nem haladja meg az 1.744.800 forintot (bevétele 40%-os költséghányad mellett a 2.908.000 forintot). Ebben az esetben is[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 11.
Kapcsolódó címkék:  

Utólag kapott forgalmi kedvezmény bizonylata, könyvelése

Kérdés: A kft. személygépkocsik gyorsszervizeként működik. A cég belföldi áfaalany. Rengeteg alkatrészt vásárolnak az alkatrészt forgalmazó cégtől, részben továbbértékesítési céllal, főként beépítve azokat a javítandó személygépkocsikba. Az alkatrészt forgalmazó cégtől a kft. indulásakor, tavaly tárgyi eszközöket is beszerzett, amelyre eszköztámogatási szerződést kötöttek. Ezeket az eszközöket a cég áfásan számlázta, a számlák áfaösszegét kellett csak kifizetni, a fennmaradó részre egyéves fizetési határidőt kaptunk. A számlafizetés határidejéig köteleztük magunkat arra, hogy x + áfa értékben vásárolunk járműalkatrészeket tőlük, ezért 48%-os alapkedvezményt kapunk az alkatrészek árából, illetve a beszerzett eszközök árának nettó összegét utólag adott forgalmi kedvezményként megkapjuk. Az utólagos kedvezményről, tehát a tárgyi eszközök nettó értékéről kapnunk kell majd egy jóváíró számlát? Mindaddig ezeket nyitott szállítónként kell nyilvántartani? Hogyan könyveljük ezeket az utólag adott kedvezményeket? Az eszközbeszerzéseket tárgyi eszközként könyveltük, értékcsökkentettük.
Részlet a válaszából: […] beszerzési árból 48%-os alapkedvezményt kap. (Nyilvánvalóan csak akkor, ha az X + áfa értékben a beszerzés megtörtént, tehát utólag!)A leírtakból az következik (a kérdésből is), hogy a tárgyi eszközöknél is, az alkatrészeknél is a beszerzési árból kapja a társaság a kedvezményt. Ehhez viszont az szükséges, hogy az eredeti beszerzés számlája szerinti beszerzési árat csökkentsék a forgalmazó cég helyesbítő számlája alapján.A kérdés szerinti tárgyi eszközöket – feltételezhetően – az eredeti beszerzési értéken aktiválták, és határozták meg a terv szerinti értékcsökkenési leírás összegét. A helyesbítő számla szerinti értékkel, mint az árból kapott kedvezménnyel, a bruttó értéket kell csökkenteni, de csökkenteni kell a már elszámolt értékcsökkenési leírást is (a tavalyit önellenőrzés keretében).Az alkatrészeket – feltételezhetően – a vásárolt anyagok között vették készletre az eredeti beszerzési áron: a javítás során felhasznált alkatrészek beszerzési értékét anyagköltségként, az eladott alkatrészek értékét az eladott áruk beszerzési értékeként történő elszámolással.Az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.
Kapcsolódó címke:

Konszolidált beszámoló készítése leányvállalat beolvadásakor

Kérdés: Adott egy „A” konszolidált beszámoló készítésére kötelezett anyavállalat. Az anyavállalatnak van két konszolidálásba bevont leányvállalata, „BL” és „CL” cégek. Mindegyik cég üzleti éve megegyezik a naptári évvel. 2025. 10. 31-ével a „CL” leányvállalatba beolvadt a „BL” leányvállalat. A kérdésünk, hogy „A” leányvállalat esetében a részesedések könyvelése tekintetében milyen könyvelési lépésekre és tételekre van szükség (kontírozással)? Valamint a konszolidált beszámolóra vonatkozóan ezen beolvadásnak milyen hatása van? „BL” leányvállalat bármilyen adatát figyelembe kell venni a konszolidáció során, például mérleg oldali konszolidáció esetében ez nem okoz duplikálódást, mert az év végén ezen adatok a „CL” leányvállalatnál is részben szerepelnek (ami még állományban van)?
Részlet a válaszából: […] vagyonmérlege. Amennyiben az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlegfordulónapja 2025. december 31-e, akkor mérlegfordulónapon már csak a jogutód beolvasztó „BL” leányvállalat van meg, mivel a kérdésben leírtak szerint a CL” leányvállalat 2025. 12. 31-én olvadt be a „BL” leányvállalatba. Az előbb hivatkozott számviteli törvény 121. § (2) bekezdésének az előírása alapján a „BL” leányvállalatot közbülső beszámoló alapján lehet a konszolidálásba bevonni. A „BL” leányvállalat mérlegének adatai a jogelőd „CL” leányvállalat mérlegének adatait is tartalmazzák, így itt külön teendő nincs a közbülső beszámoló összeállítása során. A „BL” leányvállalat eredménykimutatásának az adatai azonban nem tartalmazzák a „CL” leányvállalat forgalmi adatait.Ezért a „BL” leányvállalatnak a konszolidálásra bevonandó eredménykimutatását úgy kell összeállítani, hogy az a jogelőd forgalmi adatait is tartalmazza.A számviteli törvény 124. § (13) bekezdésének az előírása szerint, ha az anyavállalati részesedéshez kapcsolódó gazdasági társaság átalakul, egyesül, szétválik – és a részesedés tőkekonszolidációját a megelőző év(ek) összevont (konszolidált) éves beszámolójában végrehajtották –, akkor az átalakuláskor, egyesüléskor, szétváláskor megszerzett részesedés a tőkekonszolidáció végrehajtásakor új beszerzésnek minősül, a megszűnt részesedést pedig ki kell vezetni. Az anyavállalatnál – a számviteli törvény 85. § (1) bekezdés d) pontjának az előírása alapján – a beolvadás napjával a „CL” társaságban lévő részesedést a „Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségekkel szemben” ki kellett vezetni, így az anyavállalat konszolidálásra kerülő egyedi éves beszámolója már a „CL” társaságban lévő részesedést nem tartalmazza. Ha az anyavállalat a beolvadás során a „BL” társaságban új részesedést szerzett, akkor azt – a számviteli törvény 84. § (2) bekezdés a) pontjának az előírása alapján – a „Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségekkel szemben” állományba kellett venni (ezek után a kisebbik összegben a bevételt és a ráfordítást össze kell vezetni.) Ez a részesedés az anyavállalat konszolidálásba kerülő egyedi éves beszámolójában szerepel, így a számviteli törvény előírása alapján ennek az új részesedésnek a tőkekonszolidációját, mint első bevonást, el kell végezni.A számviteli törvény 118. § (2) bekezdésének[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 11.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
…
8