Közvetített szolgáltatás az iparűzési adónál


A 2001. évtől a helyi iparűzési adó alapjának meghatározásakor a közvetített szolgáltatások értékével csökkenthető a nettó árbevétel. Milyen kritériumai vannak annak, hogy egy szolgáltatás értéke, mint közvetített szolgáltatás, figyelembe vehető legyen az adóalap megállapításakor?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2001. január 25-én (2. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 25

[…] tehát az adóalanynak mint a szolgáltatás megrendelőjének számláz, mivel jogi értelemben vele áll kapcsolatban, az adóalany pedig ezen teljesítményt továbbszámlázza megrendelőjének, a szolgáltatást ténylegesen igénybe vevő félnek. A "változatlan formában történő továbbszámlázás" fogalom feltételezi, hogy az adóalany közvetítőként jár el a szolgáltatás tényleges nyújtója és a szolgáltatás tényleges igénybe vevője között, mivel azt saját nevében más javára rendeli meg. A szolgáltatást ténylegesen nyújtó a szolgáltatás fizikai teljesítését ugyan az adóalany megrendelője felé teljesíti, azonban a teljesítést az adóalany ismeri el, így a szolgáltatás tényleges nyújtója az adóalanynak számláz. Részben és változatlan formában történik a vevő javára megrendelt és ténylegesen a vevő által igénybe vett szolgáltatás továbbadása abban az esetben is, ha az adóalany több megrendelőnek közvetíti ugyanazt a neki számlázott szolgáltatást. Természetesen, a szolgáltatás tényleges nyújtója által az adóalany részére számlázott összegnél nagyobb összeggel ilyenkor sem csökkenthető az adóalanynál a nettó árbevétel. A tartalmi kritérium teljesülését a megrendelővel – írásban – kötött szerződés, illetve az ügylet lényegi tartalma alapján lehet megállapítani. Másként fogalmazva, a megrendelővel kötött szerződés támasztja alá egy-egy szolgáltatás közvetített szolgáltatásként való minősítését. Annak, hogy közvetített szolgáltatásról van szó, ki kell derülnie – a szerződésen felül – az adóalany számlázási, nyilvántartási rendjéből is. A definíció szerint ugyanis a közvetítés tényének a számlából is egyértelműen ki kell tűnnie. Amennyiben az adóalany saját teljesítménye mellett általa vásárolt szolgáltatást is értékesít – azaz közvetít -, azt a számlában elkülönítetten kell megjeleníteni. Nem törvényi feltétel azonban, hogy az adózó az igénybe vett szolgáltatást azonos összegben számlázza tovább megrendelőjének. Ahhoz, hogy az adóalany az iparűzési adó alapjának kiszámítása során a nettó árbevételt közvetített szolgáltatás címén csökkenthesse, a következő nyilvántartási rendet kell kialakítania. A nyilvántartás alapján – megrendelőnként – egyértelműen egymáshoz rendelhetőknek kell lennie: az adózó által igénybe vett (közvetítendő) szolgáltatás (bejövő) számlájának sorszáma, a szolgáltatás megnevezése, ellenértéke; a megrendelő számára továbbszámlázott szolgáltatás (kimenő) számlájának sorszáma, a megrendelő megnevezése, a továbbszámlázott szolgáltatás ellenértéke, továbbá a közvetítés tényét (a tartalmi feltétel teljesülését) alátámasztó, megrendelővel kötött szerződés hivatkozási száma. Több megrendelő, illetve több közvetített szolgáltatás esetén minden megrendelőre, illetőleg mindegyik közvetített szolgáltatásra vonatkozó adatot külön-külön kell feltüntetni. Az ismertetett analitikus nyilvántartással egyenértékű az az eljárás is, amelynek során az adóalany a kimenő számla nála maradó (másod)példányán feltünteti az ahhoz tapadó bejövő számla sorszámát, a szolgáltatás megnevezését, ellenértékét, továbbá a megrendelővel kötött szerződés hivatkozási számát. Amennyiben az adóalany az adott szolgáltatást több megrendelőjének is közvetíti, akkor a kimenő számla másodpéldányán a közvetített szolgáltatás ellenértékét – a megrendelőnek való teljesítéssel – arányosan kell szerepeltetni. A fentiekben ismertetett – tartalmi, számlázási, nyilvántartási – követelmények teljesülése nélkül nem lehet szó közvetített szolgáltatások értékéről. A közvetített szolgáltatásokra vonatkozó Htv.-beli fogalom tartalmazza a 2000. december 31-ig hatályos szabály szerinti alvállalkozói teljesítések értékét. Ennek akkor van jelentősége, ha a korábbi években is alvállalkozói teljesítésnek számító tétel egyébként valami miatt nem felel meg a számviteli szabályok szerinti közvetített szolgáltatások értékének. Továbbra is lehetőség van tehát a nettó árbevétel csökkentésére – a helyi iparűzési adó alapja megállapításánál – abban az esetben, ha az adóalany mind a megrendelőjével, mind pedig az igénybe vett alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv szerinti vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. A közvetített szolgáltatások értékével történő nettó árbevétel-csökkentésre további feltétel az is, hogy csak akkor vehető igénybe, ha az adott költségelemmel eladott áruk beszerzési értéke vagy anyagköltség címén az adóalany nettó árbevételét nem csökkentette. Egy adott költség ugyanis mindig csak egy jogcímen csökkentheti a nettó árbevétel összegét. Olvasói észrevétel (megjelent a Számviteli Levelek 15. számában – 2001. 07. 26.): Egyik olvasónk vitatja, hogy a Számviteli Levelek 2. számában a 25. kérdésre adott válasz a helyiadó-törvényből, a Számviteli Levelek 4. számában az 56., 57., […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.