Saját termelésű készlet a saját boltban


A saját boltban kizárólag saját előállítású terméket árusítanak. Hogyan, milyen értéken kell azt kimutatni? És mi a teendő, ha az 2000. december 31-én már az árukészletben szerepelt?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2001. február 22-én (4. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 66

[…] pontja tartalmazza az áru fogalmát: ...olyan eszközök, amelyeket a rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak, bár értékük változhat. Nyilvánvaló, hogy a hivatkozott árufogalomba a saját termelésű készlet nem fér bele. [A saját termelésű készletek a 28. § (2) bekezdés b) pontjához sorolandók.] Az új Szt. 76. §-ának (2) bekezdése tartalmazza a saját előállítású eszközök aktivált értékeként kimutatandó tételeket. Ezek között nem szerepel a saját termelésű készletek áruvá átminősítése. A leírtak alapján a saját termelésű készletek nem minősíthetők át akkor sem, ha azokat a saját boltban értékesítik és ezért ott tárolják. Mivel a törvény visszamenőlegesen nem intézkedhetett, a 2000. december 31-én az áruk között készleten lévő, korábban áruvá átminősített saját termelésű készleteket – természetesen – nem kell visszaminősíteni, azokat áruként kell értékesíteni, az eladott áruk beszerzési értékén belül elkülönítetten kimutatva, mert azzal a helyi iparűzési adó alapját nem lehet csökkenteni. Nyilvántartás A legegyszerűbb eset az, ha a saját boltban kizárólag saját termelésű készlet van, és a boltban mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezetnek. Ez esetben a bolti nyilvántartási számlát a 25. Késztermék számlacsoporton belül indokolt megnyitni akár úgy is, hogy az egyik számlán (pl. a 251. számlán) eladási áron szerepel a saját termelésű bolti készlet, míg a másik számla (pl. a 252. számla) tartalmazza az eladási ár és a közvetlen önköltség különbözetét, valójában árrés tartalommal. Könyvelési tételek: készletre vétel eladási áron: T 251 – K 252, készletre vétel közvetlen önköltségen: T 252 – K 581, értékesítés eladási áron: T 381 – K 91, 467, = kapcsolódó tétel: T 581 – K 251 (eladási áron), T 252 – K 581 (rájutó árrés). Hasonlóképpen kell eljárni akkor is, ha csak értékbeni nyilvántartást vezetnek. (Az eltérés az árrés nagyságának megállapításánál és az év végi értékelésnél van.) Abban az esetben, ha a saját boltban nemcsak saját termelésű készletek (késztermékek) vannak, hanem vásárolt áruk is, és a boltban mennyiségi nyilvántartást nem vezetnek (tehát csak értékbeni nyilvántartás van), sőt a vásárolt áruk és a saját termelésű készletek nem különíthetők el, és ezért felcserélhetők, nem különböztethetők meg egymástól, akkor is eleget kell tenni a számviteli törvény előírásainak. Ehhez azonban néhány, értékelést befolyásoló döntést kell hozni és rögzíteni a számviteli politikában. Ilyen lehet például az, ha a vásárolt áruk és saját előállítású késztermékek felcserélhetők, összekeverhetők, akkor év közben az árukat vagy a késztermékeket kell először eladottnak tekinteni. Ugyanúgy, ha az év végi leltározás során nem lehet egyértelműen elkülöníteni a saját készterméket a vásárolt árutól, akkor el kell dönteni, hogy ami a leltárba bekerül, […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.