Kárpótlási jegy árfolyamvesztesége


A kárpótlási jegy értékesítésén elért veszteséget milyen esetben kell nem a vállalkozás érdekében felmerült költségnek (ráfordításnak) tekinteni?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2001. június 14-én (12. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 227

[…] részével) az adózás előtti eredményt akkor kellett – nem a vállalkozás érdekében felmerült költség címen – növelni, ha az elidegenítés a megszerzést követő két éven belül következett be, és vagy a beszerzési vagy az eladási ár, vagy mindkettő 10 százalékot meghaladó mértékben eltért a szokásos piaci ártól (Tao-tv. 18. §). Az elszámolt árfolyamveszteség, bevételt meghaladó ráfordítás azon része növelte az adózás előtti eredményt, amely az előbb említett mértéket meghaladóan eltérő beszerzési, eladási árból származott. Például, ha 1999 októberében szerezte be a vállalkozás a kárpótlási jegyet a szokásos piaci (tőzsdei) ár 150 százalékán, 510 forintért, és azt 2000 októberében piaci áron – 320 forintért – eladta, akkor 190 forint vesztesége keletkezett. A vételkor a szokásos piaci ár 110 százaléka 374 forint, az eladás szokásos piaci áron történt, így a veszteség ebben az esetben 54 forint lenne. Az elszámolt veszteségből tehát 190-54 = 136 forint keletkezett abból, hogy a vételár több mint 10 százalékkal meghaladta a szokásos piaci árat, így ezzel kell növelni az adózás előtti eredményt. 2001-től az előírás három ponton változott: a) a beszerzés és elidegenítés […]
 
Kapcsolódó címkék:    
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.