Munkába járással kapcsolatos költségtérítés


Keletkezik-e szja- és tb-fizetési kötelezettség a munkáltatónál, ha a vasúti, a helyi- és távolsági autóbusz-bérletek, illetve -jegyek teljes (100 százalékos) értékét – a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet szerinti mértékektől eltérően – megtérítjük?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2001. október 11-én (19. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 376

[…] felhasználását a magánszemély megfelelően igazolja oly módon, hogy a megvásárolt bérletet leadja a munkáltatónak. Az Szja-tv. 46. §-a alapján a kifizetőnek az általa kifizetett, összevont adóalapot képező jövedelemből adóelőleget kell levonnia, azonban ha a magánszemély a költségtérítés felhasználásáról az e paragrafus (2) bekezdésének b) pontjának megfelelően nyilatkozik, akkor a költségtérítésből a jogszabály rendelkezése szerint meghatározott összeget, vagy a magánszemély költségnyilatkozata szerinti összeget – ez lehet akár a költségtérítés 100 százaléka is – az adóelőleg megállapításánál nem kell jövedelemként figyelembe venni. A nyilatkozat formáját az APEH tájékoztatóban tette közzé (MK 1997/113. szám). Így ezen költségnyilatkozat szerinti összegek után tb-járulékot sem kell fizetni. Általános forgalmi adó Az Mt. 103. §-ának (1) bekezdése szerint a munkavállaló kötelezettsége, hogy a munka kezdetére munkahelyén megjelenjen. Így a munkába járással kapcsolatban a munkáltatónak elvileg semmilyen költsége sem merülhet fel: a munkavállalót fő szabályként "készen kapja". (Ugyanerre az alapelvre helyezkedett az Európai Bíróság is "... a munkavállalók számára a munkáltató által a lakóhely és a munkahely között, a vállalkozás járművén, ingyenesen nyújtott szállítási szolgáltatás lényegében a munkavállalók magáncéljait, tehát a vállalkozás érdekében felmerülő céloktól eltérő egyéb célokat szolgálnak....") Mind a nemzetközi bíróság, mind pedig a hazai szabályozás alapján reálisan nem várható el ugyanakkor, hogy a munkavállaló minden esetben saját erejéből oldja meg a munkába járást. (Magyarországon még egyáltalán nem általános gyakorlat, hogy valamennyi munkavállalónak legyen személygépkocsija, illetve keresménye megélhetésén túl fedezze a saját kocsival való közlekedés költségeit is.) Ezért tehát amennyiben a munkavégzés helye annak fekvése miatt tömegközlekedési eszközzel nem közelíthető meg, vagy a munkaidő kezdete és a menetrend nincs összhangban, s a dolgozótól sem várható el a saját gépkocsi ilyen célú használata, úgy a munkáltatónak kell gondoskodnia a munkába járás feltételeiről. Ilyenkor – hasonlóan a munkapad megvilágítási költségeihez, a munkaeszközök biztosításához stb. – akár maga szállítja járművén a munkavállalót, akár más vállalkozóval végezteti el a munkásszállítást, a kapcsolódó beszerzések áfája az általános szabályok szerint levonható, s nem kell ingyenesen nyújtott szolgáltatásként ("természetbeni juttatásként") az Áfa-tv. 9. §-a szerint adókötelezettséggel sem számolni. Más a helyzet, ha a munkáltató nem ingyen szállítja a dolgozókat a munkavégzés helyszínére. Ekkor természetesen a dolgozóktól beszedett díj az Áfa-tv. általános szabályai szerint áfaköteles bevétel a munkáltatónál. A kért térítési díj mértékétől […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.