Termék-előállításhoz igénybe vett szolgáltatás az iparűzési adóalapnál


Ha egy ipari cég termékei előállításához alvállalkozói munkát vesz igénybe, akkor ezen tevékenységnek nincs közvetlen önköltsége, hanem csak közvetített szolgáltatása. Hogyan befolyásolja az ilyen közvetített szolgáltatások értéke az iparűzésiadó-alapot?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2001. november 22-én (22. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 429

[…] alapvetően az alvállalkozói teljesítés tárgyától – szolgáltatás (ez a gyakoribb) vagy dolog (termék) – függ. Az új Szt. három csoportba sorolja – a ráfordításkénti elszámolás szempontjából – vásárolt szolgáltatásokat, úgymint közvetített szolgáltatások igénybe vett szolgáltatások és egyéb szolgáltatások. Ezen szolgáltatások értéke az eredményelszámolás során az anyagjellegű ráfordítások között az anyagköltséggel és az eladott áruk beszerzési értékével együtt szerepel. Az igénybe vett szolgáltatások és az egyéb szolgáltatások a vállalkozó saját teljesítményébe épülnek be, s nem kerülnek változatlan formában értékesítésre, ellentétben a közvetített szolgáltatásokkal. Természetesen egy szolgáltatás akkor jelenhet meg az igénybe vett szolgáltatások vagy az egyéb szolgáltatások címén az anyagjellegű ráfordításoknál, ha annak értéke nem növeli valamely vásárolt vagy saját előállítású készlet bekerülési értékét. Amennyiben ugyanis az adott szolgáltatás az anyag vagy áru bekerülési értékét növeli, akkor annak értéke az anyag felhasználásakor, illetve az áru, anyag értékesítésekor az anyagköltségben, illetőleg az eladott áruk beszerzési értékében jelenik meg, s így az iparűzésiadó-alap számítása során ezen jogcímeken csökkenthető a nettó árbevétel. (A saját előállítású termékekhez igénybe vett szolgáltatás a saját termelésű készlet közvetlen önköltségét növeli, annak felhasználásakor, értékesítésekor nem csökkenti a nettó árbevételt.) Amennyiben tehát a Htv. szerinti alvállalkozói teljesítés tárgya szolgáltatás, és az új Szt. értelmében az nem lehet közvetített szolgáltatás, akkor annak értéke igénybe vett szolgáltatás értékeként, illetve egyéb szolgáltatásként szerepelhet a könyvekben. Az új Szt. egyéb szolgáltatások definíciója azonban kizárja, hogy azokat a szolgáltatás nyújtója (hatóság, hitelintézet, biztosítóintézet) vállalkozási szerződés keretében értékesítse, ennek megfelelően az ilyen szolgáltatásokkal alvállalkozói teljesítés címén nem lehet az iparűzési adó alapját szűkíteni. Ha az alvállalkozói teljesítés tárgya dolog (azaz termék), akkor annak beszerzési értéke a költségelszámolás során anyagköltségnek, vagy az eladott áruk beszerzési értékének minősülhet, attól függően, hogy azt a saját teljesítményhez felhasználják, vagy változatlan formában (azon további munkaműveletek végzése nélkül) tovább értékesítik. (Meg kell jegyezni, hogy a Ptk. szerint az ilyen ügyletekre az adásvételi szerződés […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.