Iparűzési adó: vezetékrendszerek


A tárgyi eszközként nyilvántartott – több településen lévő – vezetékrendszer, illetőleg a vezetékrendszer mentén húzódó különféle berendezések értékét hogyan kell figyelembe venni az iparűzésiadó-alap megosztásánál? Milyen nyilvántartást kell vezetni az iparűzésiadó-kötelezettség megállapításához?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2001. november 22-én (22. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 435

[…] függetlenül attól, hogy ott például vezetékkel, gáztartállyal rendelkezik, s ekképpen részben vállalkozási tevékenységet folytat. A Htv. szerinti telephely alatt ugyanis azt az ingatlanjellegű (épület, telek) üzleti létesítményt kell érteni, ahol az adóalany vállalkozási tevékenységet végez, és – tekintve, hogy a vállalkozási tevékenység emberi tevékenység – ott munkavállalói, munkarend szerint, állandó jelleggel munkát végeznek, vagy munkát végezni indulnak. Ez alól – jellegéből következően – kivétel a Htv. 52. §-ának 31. pontjában kifejezetten említett termőföld, kőolajkút, földgázkút, ingatlan. Önmagában a vezeték vagy valamely tárgyi eszköz léte tehát nem alapozza meg az állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség fennállását. Mindebből az is következik, hogy az adókötelezettség fennállása (székhely, telephely léte) független attól, hogy az adózó az adott településre valamely megosztási módszerrel képes lenne az adóalap megosztására (pl.: van tárgyi eszköznek minősülő eszköz a településen). A Htv. melléklete szerinti megosztási módszerek nyilvánvalóan csak az adókötelezettséggel érintett (székhely, telephely szerinti) települések viszonylatában értelmezhetőek. Ezért elsőként […]
 
Kapcsolódó címkék:      
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.