Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. január 3-án (25. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 486

[…] tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó tőketartalék-kivonás, illetve eredménytartalék-kivonás a jegyzett tőke leszállításával arányos legyen, elsősorban a hitelezők érdekének védelmében. Az új Szt. 35. §-a (3) bekezdéséből törölve lett az "amelynek összegéig a tulajdonosokat (a tagokat) felelősség terheli" szövegrész, a különböző jogszabályok közötti összhang megteremtése érdekében. Az értékcsökkenés elszámolásához kapcsolódó változások Az új Szt. 53. §-a (3) bekezdésének módosításával törölték "a vállalkozó szempontjából meghatározó jelentőségű tárgyi eszközöknél" szövegrészt. Ez a módosítás a terv szerinti értékcsökkenés módosításának lehetőségét valójában minden immateriális jószágra, illetve tárgyi eszközre kiterjesztette. (Részletesen foglalkoztunk a témával a Számviteli levelek 2001/24. számában a 475. kérdésre adott válaszban.) Az új Szt. 53. §-a (4) bekezdésének kiegészítő módosítása azt jelenti, hogy terven felüli értékcsökkenés a tervezett maradványértéket elért immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél számolható el. (A kategorikus tiltás szűnt meg.) Az új Szt. 81. §-a (3) bekezdésének d) pontja törlésével megszűnt a hiányzó, a tárgyévben megsemmisült, az állományból kivezetett immateriális jószág, tárgyi eszköz könyv szerinti értéke – egyéb ráfordításkénti – elszámolásának kettős szabályozottsága, maradt csak a terven felüli értékcsökkenéskénti elszámolás. A devizaeszközök, a devizakötelezettségek év végi értékelése Az új Szt. 44. §-a (4) bekezdésének módosítása azt jelenti, hogy a devizaeszközök, a devizakötelezettségek év végi értékelésekor összevontan árfolyamnyereséget mutató árfolyam-különbözet elhatárolandó összegének megállapításánál figyelembe veendő a tárgyévben realizált árfolyamnyereség és -veszteség különbözete is, amennyiben ez a különbözet veszteség. Az elektronikus aláírásról szóló törvényhez kapcsolódó változások Az új Szt. 167. §-ának (5) bekezdése helyébe új előírás lépett. Ennek lényege: számviteli bizonylatként a minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum, irat alkalmazható, ha az megfelel a számviteli törvény előírásainak, és ha a hitelesítésszolgáltató által kibocsátott tanúsítvány érvényessége a bizonylat megőrzésének időtartamán belül ellenőrizhető. Az új Szt. 169. §-a (1) bekezdésének módosítása azt jelenti az egyszerűbb fogalmazáson túlmenően, hogy "az adatok feldolgozásánál alkalmazott, működőképes állapotban tárolt számítógépes program" szövegrész a megőrzésre kerülő dokumentumok közül kikerült. Törölve lett a 169. § (2) bekezdésének utolsó mondata is, amely szerint: "a folyószámláknál az elévülési idő a folyószámla megszűnésének időpontjával kezdődik. "Az eddigi 169. § szerinti előírások kiegészültek egy új (5) bekezdéssel, amelynek a lényege: a bizonylat elektronikus formában is megőrizhető, ha az alkalmazott módszer biztosítja az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, és az megfelel a számviteli törvény elektronikus okirattal szembeni követelményeinek. Egyéb […]