Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. június 6-án (36. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 721

[…] tekintetni, de legfeljebb az eladási árat. Ebből viszont az következik, hogy a pénzügyi lízing tényleges időtartamára jutó árbevételt (bekerülési értéket) az eredeti árbevétel (bekerülési érték) és a visszavételi érték különbözete határozza meg. Elfogadható ilyennek – egyéb adat, információ hiányában – a ténylegesen fizetett lízingdíjak törlesztőrészeinek összege is. A könyvelés egyértelműsége érdekében legyen a következő számszerű példa: a lízingbeadáskor számlázott összeg: 1000 E Ft + 250 E Ft az áfa; az évenként elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összege: 200 E Ft; 3 év telt el a lízingbevétel időpontjától; az éves lízingdíj 240 E Ft (amelyből a törlesztőrész: 160, 180, 200 E Ft, a kamatrész: 80, 60, 40 E Ft); a visszavételi érték: 460 E Ft. A helyesbítő számlán az előbbiek alapján: negatív előjellel: 1000 E Ft + 250 E Ft az áfa, előjel nélkül: 540 E Ft + 135 E Ft az áfa, negatív előjellel: 460 E Ft + 115 E Ft az áfa. Könyvelés a lízingbevevőnél, ha egyszeres könyvvitelt vezet: a) A lízingbevételkor a lízingbeadó számlája alapján a lízingelt tárgyi eszközt állományba veszi (rögzíti az analitikus nyilvántartásban), kimutatja a lízingbeadóval szembeni kötelezettségként a számlázott értéken (a példa szerint 1000 E Ft összegben), ha az áfa levonható, azt az adóbevallásban levonásba helyezni. (Az áfát – pénzügyi lízing esetén – a lízingbevételkor általában pénzügyileg is rendezik.) b) A lízingelt tárgyi eszköz üzembe helyezésének időpontjától elszámolja a terv szerinti értékcsökkenést a ráfordítást jelentő elszámolások között (évenként 200 E Ft). c) A ténylegesen megfizetett lízingdíj (évenként 240 E Ft) törlesztőrészletével (160, 180, 200 E Ft) csökkenti a lízingbeadóval szembeni kötelezettségét, a lízingdíj kamatrészét (80, 60, 40 E Ft) pedig az egyéb termelési és kezelési költségek, ráfordítások között számolja el. A naplófőkönyvben: Bankszámla, illetve Pénztár "Kiadás" (II.) Egyenleg (-) Egyéb kiadások (I.) (a törlesztőrészletek) Egyéb termelési és kezelési költségek, ráfordítások (I.) (a kamatrész). d) A lízingbeadó helyesbítő számlája alapján – gyakorlatilag – a visszavételi értékkel csökkenti a lízingelt tárgyi eszköz analitikus nyilvántartás szerinti bekerülési (bruttó) értékét és a lízingbeadóval szembeni kötelezettséget (460 E Ft), s korrigálja a levonható áfát (115 E Ft). e) Amennyiben a d) pont szerinti könyvelés után a lízingbeadóval szemben kötelezettség, illetve a lízingbeadóval szemben követelés mutatkozik, és azt pénzügyileg nem kell rendezni, akkor annak összegével a lízingelt tárgyi eszköz bekerülési (bruttó) értékét kell korrigálni a kötelezettséggel szemben. (A példában nincs eltérés!) f) A lízingelt tárgyi eszköz bekerülési (bruttó) értékének a d), illetve az e) pont szerinti korrekciója után fennmaradó egyenlegét, jellegének megfelelően vagy terven felüli értékcsökkenésként, vagy a terv szerinti értékcsökkenést csökkentő tételként kell a ráfordítást jelentő elszámolások között figyelembe venni. (A példában az utóbbi van, 60 E Ft-tal.) Könyvelés a kettős könyvvitelt vezető lízingbevevőnél: a) A lízingbevételkor a lízingbeadó számlája alapján: T 161 – K 448 (1000 E Ft) és T 466 – K 4799 (250 E Ft áfa), az üzembe helyezéskor, ha a lízingelt eszköz termelőgép: T 131 – K 161 (1000 E Ft). b) A terv szerinti értékcsökkenés elszámolása […]