Értékpapír-elidegenítés


Az rt. 1999-ben részleges átalakulással jött létre. Az rt.-ben beindult a részvényértékesítés. Hogyan számolja el a magánszemély a részvényértékesítésből származó szja-t? Ha lehet, példa bemutatásával válaszoljanak! Van-e az rt.-nek jelentéstételi kötelezettsége a részvényértékesítéssel kapcsolatban?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. június 20-án (37. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 731

[…] adókról bevallást adnia. Például: a részvény névértéke 1000; a szerzési érték 800; a szokásos piaci ár 1200. Az árfolyamnyereség 1200-800 = 400; az adó 400 x 0,2 = 80. b) A magánszemély az rt.-nek értékesíti a részvényt piaci ár feletti áron. Ebben az esetben, az ellenértéknek az értékpapír átruházására vonatkozó szerződés időpontjában ismert szokásos piaci árnak megfelelő része és az előzőek szerinti szerzési érték különbözete (ha a piaci ár a magasabb) árfolyamnyereségnek minősül, és utána a magánszemélynek 20 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie, amit az rt.-nek le kell vonnia az ellenértékből. Az ellenértéknek a szokásos piaci árat meghaladó része egyéb jövedelemnek minősül a magánszemélynél, amely az összevont adóalap része. E jövedelemrészből az rt.-nek 40 százalék adóelőleget kell levonnia az ellenértékből. A levont adót, adóelőleget a levonást követő hónap 12-éig be kell fizetni az adóhatóságnak, illetve be kell vallania a levonást követő hónapban, negyedévben, évben attól függően, hogy milyen gyakorisággal kell az adókról bevallást adnia. Például: a részvény névértéke 1000; a szerzési érték 800; a szokásos piaci ár 1200; az ellenérték 1300. Az árfolyamnyereség 1200-800 = 400; az adó 400x0,2 = 80; az egyéb jövedelem 1300-1200 = 100; az adóelőleg 100x0,4 = 40; az rt. által adó és adóelőleg címen bevallandó, befizetendő 80+40 = 120. c) A magánszemély más kifizetőnek (nem magánszemélynek és nem külföldinek) értékesíti a részvényt piaci vagy a feletti áron. Ebben az esetben a vevőnek az a) vagy b) pont szerinti kötelezettsége áll fenn, attól függően, hogy az ellenérték a szokásos piaci ár feletti áron történt vagy nem. d) A magánszemély nem kifizetőnek (magánszemélynek vagy külföldinek) értékesíti a részvényt piaci vagy a feletti áron. Ebben az esetben az ellenértéknek az előzőek szerinti szerzési értéket meghaladó része árfolyamnyereség, ami után 20 százalék személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége keletkezik a magánszemélynek, ezt neki az adóbevallás benyújtására előírt határidőig (a következő év március 31-éig) kell megállapítania, bevallania és megfizetnie. Például: a részvény névértéke 1000; a szerzési érték 800; a szokásos piaci ár 1200; az ellenérték 1300. Az árfolyamnyereség 1300-800 = 500; az adó 500x0,2 = 100. e) Abban az esetben, ha az rt. ad – ellenérték nélkül vagy a szokásos piaci ár alatt – részvényt a magánszemélynek, a piaci ár és a magánszemély által fizetett ellenérték különbözete természetbeni juttatásnak minősül, ami után a kifizetőnek (az rt.-nek) kell 44 százalék mértékkel személyi jövedelemadót, illetve ha a magánszemély biztosítottnak minősül, akkor 2002-ben 29 százalék társadalombiztosítási és 3 százalék munkaadói-járulékot, ha nem minősül biztosítottnak, akkor 11 százalék egészségügyi hozzájárulást fizetni a juttatást követő hó 12-éig. A magánszemélynek az adóbevallásban akkor is szerepeltetnie kell az árfolyamnyereségből származó jövedelmet, ha az adót a kifizető levonta, ilyenkor a kifizető által megállapított és levont adót adóelőlegként kell feltüntetni. Például, ha a magánszemély 3 részvényt adott el; 2 részvényt az rt.-nek 1300 forintért, 1 részvényt magánszemélynek 1100 forintért, akkor az adóbevallásában árfolyamnyereség jövedelmeként szerepeltet 2x(1200-800)+1100-800 […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.