Kiküldetés és külszolgálat
Kérdés
Rendelet szabályozza-e a kiküldetés éves időtartamát? Értelmezés szerint van-e különbség a kiküldetés és külszolgálat között?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. augusztus 22-én (41-42. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 806
[…] létrejött munkaszerződésben foglaltak szerint fogadja el. Ez azt jelenti, hogy az Mt. szerint készült munkaszerződésben meghatározott munkahely(ek)től eltérő helyen történő munkavégzés minősül kiküldetésnek az Szja-tv. szerint, és ennek megfelelően alkalmazható a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő dolgozó élelmezési költségtérítéséről szóló 23/1989. (III. 12.) MT rendelet. A külföldi kiküldetésekre tekintettel adott összegből igazolás nélkül elismert költség meghatározására az Szja-tv. rendelkezéseit, illetőleg a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 168/1995. (XII. 27.) Korm. rendeletben foglalt előírásokat kell alkalmazni. A 168/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet szerint a kiküldetés (a külszolgálat) tényleges időtartama az indulás és az érkezés tényleges időpontja között eltelt idő. A tényleges időpont megállapítása szempontjából az országhatár átlépését, légi és vízi út esetén az indulás szerinti időpontot egy órával megelőzően, illetőleg az érkezést követő egy órával kell alapul venni azzal, hogy a kiküldetésben töltött teljes (24 órás) napokhoz hozzá kell adni a tört napokon kiküldetésben töltött órák számának 24-gyel való osztásával kiszámított napokat úgy, hogy a fennmaradó tört rész – amennyiben az legalább 8 óra – egész napnak számít. Amennyiben a kiküldetésben töltött idő 24 óránál rövidebb, de a 8 órát eléri, az egy egész napnak számít, kivéve ha a (2) bekezdés rendelkezése szerinti választható számítási módszer alkalmazási feltételei fennállnak. Az ugyanazon a naptári napon kezdődő, ismétlődő, 24 óránál rövidebb, egymást követő kiküldetések (külszolgálatok) esetén a tényleges időtartam meghatározására választható az előzőekben ismertetett időtartamok egybeszámítása a kormányrendeletben foglalt feltételek teljesülése esetében. Az egyes adóévek között áthúzódó kiküldetés (külszolgálat) címén kifizetett összeg adókötelezettsége abban az adóévben keletkezik, amelyben a kifizetés, illetőleg a kiküldetés (a külszolgálat) elszámolása megtörtént. A 168/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet szerint az ideiglenes kiküldetés annyiban különbözik a tartós kiküldetéstől, hogy a 90 napon túli egybefüggő kintlét esetén a külszolgálat (a munkáltató által elrendelt, külföldön történő munkavégzés) címén kiküldött magánszeméllyel külföldön tartózkodó házastárs és kiskorú gyermek (örökbe fogadott, nevelt, mostohagyermek) után, ha a külföldi tartózkodásuk nem minősül […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. augusztus 22-én (41-42. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 806
[…] létrejött munkaszerződésben foglaltak szerint fogadja el. Ez azt jelenti, hogy az Mt. szerint készült munkaszerződésben meghatározott munkahely(ek)től eltérő helyen történő munkavégzés minősül kiküldetésnek az Szja-tv. szerint, és ennek megfelelően alkalmazható a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő dolgozó élelmezési költségtérítéséről szóló 23/1989. (III. 12.) MT rendelet. A külföldi kiküldetésekre tekintettel adott összegből igazolás nélkül elismert költség meghatározására az Szja-tv. rendelkezéseit, illetőleg a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 168/1995. (XII. 27.) Korm. rendeletben foglalt előírásokat kell alkalmazni. A 168/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet szerint a kiküldetés (a külszolgálat) tényleges időtartama az indulás és az érkezés tényleges időpontja között eltelt idő. A tényleges időpont megállapítása szempontjából az országhatár átlépését, légi és vízi út esetén az indulás szerinti időpontot egy órával megelőzően, illetőleg az érkezést követő egy órával kell alapul venni azzal, hogy a kiküldetésben töltött teljes (24 órás) napokhoz hozzá kell adni a tört napokon kiküldetésben töltött órák számának 24-gyel való osztásával kiszámított napokat úgy, hogy a fennmaradó tört rész – amennyiben az legalább 8 óra – egész napnak számít. Amennyiben a kiküldetésben töltött idő 24 óránál rövidebb, de a 8 órát eléri, az egy egész napnak számít, kivéve ha a (2) bekezdés rendelkezése szerinti választható számítási módszer alkalmazási feltételei fennállnak. Az ugyanazon a naptári napon kezdődő, ismétlődő, 24 óránál rövidebb, egymást követő kiküldetések (külszolgálatok) esetén a tényleges időtartam meghatározására választható az előzőekben ismertetett időtartamok egybeszámítása a kormányrendeletben foglalt feltételek teljesülése esetében. Az egyes adóévek között áthúzódó kiküldetés (külszolgálat) címén kifizetett összeg adókötelezettsége abban az adóévben keletkezik, amelyben a kifizetés, illetőleg a kiküldetés (a külszolgálat) elszámolása megtörtént. A 168/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet szerint az ideiglenes kiküldetés annyiban különbözik a tartós kiküldetéstől, hogy a 90 napon túli egybefüggő kintlét esetén a külszolgálat (a munkáltató által elrendelt, külföldön történő munkavégzés) címén kiküldött magánszeméllyel külföldön tartózkodó házastárs és kiskorú gyermek (örökbe fogadott, nevelt, mostohagyermek) után, ha a külföldi tartózkodásuk nem minősül […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
