Lakásberuházások elszámolása
Kérdés
Hogyan kell elszámolni év közben a lakásberuházáshoz beszerzett telek értékét, a kivitelezők által számlázott vállalkozói díjakat, a társaság által beszerzett és a külső kivitelező által felhasznált építési anyagok értékét? Mi a helyzet év végén?A kft. használatbavételi engedélyek birtokában értékesíti a lakásokat. Első értékesítésnek minősül-e? A lakások elkészülte után a társaság úgy dönt, hogy egy lakást saját tulajdonban tart, és azt bérbeadás útján hasznosítja. Milyen módszerrel lehet az egy lakásra jutó beszerzési árat meghatározni? Hogyan kell kimutatni a saját tulajdonban maradó lakás értékét? Helyi iparűzési adó alapjánál mit kell figyelembe venni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. augusztus 22-én (41-42. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 816
[…] kell venni a számlázott összegben (T 21-22, 466 – K 454), majd amikor a kivitelező azokat a lakásberuházás során ténylegesen beépíti, a megrendelő által (a kivitelező felé nem számlázott) vásárolt anyagok bekerülési értékét – a lakásberuházást végeztetőnél – anyagköltségként kell elszámolni (T 511 – K 21-22); a lakásberuházás befejezésekor (ha a lakásberuházás a mérlegfordulónapig nem fejeződött be, akkor az év végi zárás keretében) a kivitelezők által számlázott vállalkozói díjat, a kivitelezők részére átadott és általuk beépített vásárolt anyagok bekerülési értékét, továbbá a kft.-nél a lakásberuházással kapcsolatosan felmerült és közvetlenül elszámolható költségeket a saját termelésű készletek között (jellemzően befejezetlen termelésként) állományba kell venni (T 23,25 – K 581). A használatbavételi engedély birtokában a kft. értékesíti a telket és a lakásokat az áfa felszámításával (első értékesítésnek minősül, a beszerzéskor felmerült áfa levonható). A telek, illetve a lakások – áfa nélküli – eladási árát a szerződés szerinti teljesítéskor, az Szt. 72. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint árbevételként (T 311 – K 91-92, illetve T 311 – K 91-92, 467), a készletre vett telek, illetve telekhányad értékét az eladott áruk beszerzési értékeként (T 814 – K 261), a lakások kalkulált bekerülési értékét (közvetlen önköltségét) pedig készletcsökkenésként (T 581 – K 23,25) kell elszámolni. Az egy lakásra jutó – előbbiek szerinti – bekerülési értéket a helyi viszonyok ismeretében, általában a lakóépület bekerülési értékéből lehet meghatározni, vetítési alapként a ráfordításokat leginkább kifejező műszaki ismérveket felhasználva. Ebből a szempontból használható műszaki ismérv lehet a lakások hasznos alapterülete négyzetméterben, vagy a lakások hasznos légtere légköbméterben, de különböző alapterületű lakások esetében a lakások felszereltségét célszerű külön tényezőként figyelembe venni. A felmerült, a bekerülési értékbe tartozó tételek egyes lakások közötti megosztásának a társaság által kialakított, műszakilag megalapozott szabályait, módszerét az értékelési szabályzatban indokolt rögzíteni. Különösen abban az esetben, ha a készleten lévőlakások egy részét nem értékesítik, hanem saját tulajdonban tartják meg. Azon lakásnak az előbbiek szerint megállapított bekerülési értékét, amelyet saját célra […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. augusztus 22-én (41-42. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 816
[…] kell venni a számlázott összegben (T 21-22, 466 – K 454), majd amikor a kivitelező azokat a lakásberuházás során ténylegesen beépíti, a megrendelő által (a kivitelező felé nem számlázott) vásárolt anyagok bekerülési értékét – a lakásberuházást végeztetőnél – anyagköltségként kell elszámolni (T 511 – K 21-22); a lakásberuházás befejezésekor (ha a lakásberuházás a mérlegfordulónapig nem fejeződött be, akkor az év végi zárás keretében) a kivitelezők által számlázott vállalkozói díjat, a kivitelezők részére átadott és általuk beépített vásárolt anyagok bekerülési értékét, továbbá a kft.-nél a lakásberuházással kapcsolatosan felmerült és közvetlenül elszámolható költségeket a saját termelésű készletek között (jellemzően befejezetlen termelésként) állományba kell venni (T 23,25 – K 581). A használatbavételi engedély birtokában a kft. értékesíti a telket és a lakásokat az áfa felszámításával (első értékesítésnek minősül, a beszerzéskor felmerült áfa levonható). A telek, illetve a lakások – áfa nélküli – eladási árát a szerződés szerinti teljesítéskor, az Szt. 72. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint árbevételként (T 311 – K 91-92, illetve T 311 – K 91-92, 467), a készletre vett telek, illetve telekhányad értékét az eladott áruk beszerzési értékeként (T 814 – K 261), a lakások kalkulált bekerülési értékét (közvetlen önköltségét) pedig készletcsökkenésként (T 581 – K 23,25) kell elszámolni. Az egy lakásra jutó – előbbiek szerinti – bekerülési értéket a helyi viszonyok ismeretében, általában a lakóépület bekerülési értékéből lehet meghatározni, vetítési alapként a ráfordításokat leginkább kifejező műszaki ismérveket felhasználva. Ebből a szempontból használható műszaki ismérv lehet a lakások hasznos alapterülete négyzetméterben, vagy a lakások hasznos légtere légköbméterben, de különböző alapterületű lakások esetében a lakások felszereltségét célszerű külön tényezőként figyelembe venni. A felmerült, a bekerülési értékbe tartozó tételek egyes lakások közötti megosztásának a társaság által kialakított, műszakilag megalapozott szabályait, módszerét az értékelési szabályzatban indokolt rögzíteni. Különösen abban az esetben, ha a készleten lévőlakások egy részét nem értékesítik, hanem saját tulajdonban tartják meg. Azon lakásnak az előbbiek szerint megállapított bekerülési értékét, amelyet saját célra […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
